Szabad Szó, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1947-12-01 / 274. szám
_ _ _ 1947 december 1 . _ ---- ------- ----------—---------——-----— | Szemtanuk beszelnek Le kell Szállítani * ara _ - 140 tej a „szabad“ amerikai életről i er - * *• ~ „ — - —— - Roszük felesége Melánia Pay- vállalatok és ‘ általában mind- vétőket a gazdasági szabotázsról ARA-------108 te* Ly y&^ ^aszhat«á L az lovná” őszhajú, barázdás, Sites azok, akik 1947 augusztus 14 szóló törvény alapján büntetik. | — ------------------ * ----* adósságból’Roszlik réhajtott asszony, aki talán még több ke előtt részben, vagy egészben fel- Mint ismeretes, az azóta meg- G . lászló, te kezefejév«! úgy törölte meg ^^teéget élt az odaaj mdnt a J vették az intézmények ekonomát- szánt marosvásráhelyi központi a homlokát, mintha súlyos am- ^rie’ most közbeszól: |jai éa ködintézmények által te- ekonomáthoz annakidején nagy- r@k©í@ lékeket hajtana el onnan. Aitán — Abban az országban ma-1 kötött tűzifa árát, kötelesek a összegű előlegeket fizettek be Az asszony és a bűn megrázó folytakra, elbeszélését. „A fölradt a bátyám Viasz Pavlovics. I felvett összeg arányában leszál tűzifára a dolgozók. Hisszük, reményedet 30 ed részletre adtak. Sohem tudató hazautazni velünk, D... . ... .... . . .. . . . .. . .. . 1 a a • ,___ . ,_„ .. . , Sírtám a tuzifát A tűzifa ara az hogy a fenti rendelet modot fog 9 iífliD v&sárodták. De vajjon a, m3^ mondja Melania Pavlovna, | ,., | * o * kilyvi? um gmk gazdái lehettek^ ezek az Idestova már 50 éves, de még 1947 aug?usatus 14-i hivatalos ár. nyújtani arra, hogy a nehezen &KA*UAVE — 10« Kg emberek 40 év után? Nem. Régi 1 azt nem tudjta elérni, hogy saját A számlázást hasonlóképpen összeszedett és befizetett össze- 1 ....................... barátaim Írják Amerikából, hogy | háza légy®11. Én a kolhozba*1132 augusztus 14-én érvényben lévő gekért az igényjogosultak végre ! KAPHATÓ MINDEN a törlesztéseknek se végré se független ember vagyok, nem ! áron, illetékekkel és adókkal megkapják a nekik járó tűzifáit | KöNYVKERESKEDÉSBEN Jakov Roszlik, aki beutazta hossan. Kamat, kamatra hatóm- B Sl/RDl llZáCIO Elött Kovács György: Amerikát az orosz emberek zpártik. Sokan már nemcsak földkínlódásától másért. „Én — jüket, de az otthonukat is e!- 1* a a, a, jl ®® ® jf3' jl mondja, — egyike voltam az a'.- vesztettek. Az a szokás ugyan- D011 5?0C0CCOJ azőknek, akik rájöttek, hogy be- is, hogy a földet már akkor is v5lavb@K7 csaptak bennünket. A földet hl- elveszik, ha egyetlen tesztet el- A Hivatalos Lap november 21-i , kell elvégezni s a stabilizált lei- ,, *** . „ “SjfSLif8 SZnr;USeStS “ ^kegyetlenül m számában ipar- és kereskede- “vac * ámítás líooos M^-roman vonatkozású megfizetethetetlen volt az ara, elűzik a földjéről, még akkor fellemügyi miniszteri rendelet je-.. atszamitás * művészi regény. Hát meg a kamatok! A banat ha húsz évig pontosan fizetett“elent meg, amely szerint azok a napon történik- A «»delet ellen « ' * __. .. J Bffamk© Csotticso dágségbe mennének valahová, megetted a pogácsámat, vállára ugrik s végig akar nyar** -A távoli derűs látóhatár s a a kutya széles jókedvében ugta az arcát. ír** €_¡ fT. ^ hegyv ermcről leereszkedő könnyű rándozott a csősz lábai körül. — Eredj innen, nem vagy már C bU bZ Do,IB,IiO, 9201110 eltörölte a csősz haragját Biztosan érti a tolvaj, mit beszél az én kutyám. É s az ember elszomorodott, hogy nek neki s most hizeleg a gazda- Ül a csősz a zsenge fűben és Sztana? Dmitár, a falu csősze tyát, aztán szép lassan, nagyon ilyen szép egyeten elindult, hogy fának gondolkodik, rosszkedvűen, morogva ébredt át- lassan, mint aki súlyos döntést kutyáz. _ No nézd csak, talán nem is ~ Agyonütöm, de mennyire mábol s keskeny agyának szedve hozott, felkelt a helyéről, felka- fQWLátod’ t^Va3’, te*ba^ tudja, hogy I »marosan agyonve- agyonütöm s aztán egyedül maülve a fejét törte paszkodott a padlásra s ott keres- mit tettel velem? Hat rem/Mé * ^ sz ,.a,. radok. Ha hazatérek, a ház előtt - A teremtet neki, de hat gélni kezdett a poros ócskaságok hogyne veretek agyon, ha felfal- ber a tolvajtó ‘ senki, bemegyek a házba - senkinsegettem en tegnap este azt a között ted a pogácsámat? Ma, ugye,hogy „ . . , tórab pogácsát, amit odalenn — Haj, haj, Bundásom, nincs í8y' van? . . S a cs°sznek OTzébe tótott, m . “ majd ^az^erh'a* Brkicsóknél kaptam, vagy nem más hátra, a te gyásznapod is el- Aa örvendező kutya rá se hall- hogy "»“fen esztendőben ennek “»Jó az elhaeetem meg?... Ha^ mindenkép érkezett Eddig mindent megbogat, egyne csak szimatolgatja a a kutyának társaságában ab meg a szóbaálltak" * pen úgy tűnik, nem ettem meg, a csátottam, megbocsátottam én rügyező bokrokat, húzza a láncot a karácsonyt. Éppenséggel senkije 7 J *, * polcon meg nincs. De hát akkor mindent, de ez most már igazán 3 vidám jókedvében megugatja a ^kf’ akivel ezt a szent ünnepet SJ ná 'k -A • j i hová is tettem? sok... Ilyen szép pogácsát! íűből hirtelen felröppenő pacsir- ^tölthetné akivel s baráti szót imitálva csősz-Kigombolkozva, mezítláb, ing- Fönn a kormos, poros árnyas tókat válthatna. Csak Bundás ül ott a Hej, Bundás, Bundásom, teaa-gatyában, ide-oda járkált a lukakkal és fészkekkel teli tető Nézi a csősz a vidám kutyát s lábinál fokon, jóindultú sze- egyesegyedü marad a termitaesőn, még a tűzhely fölötti ké alatt a csősz nagynehezen előke- eszébe jut, hogyan fogadja'mm- mi ki néz fá’ Jó,ha itt van ez hod ezen a világon. Ki fog örülni ménybe is bekandikált s bekortort valami láncot, megkötötte a den este ez a kutya őt az udvar- a kutya, el lehet mondani ,aki fáradtan hazatér? Egyemozta a kezét, de ott se talált kutyát, a kerítésből kitépett egy ajtóban s milyen vidáman kaoromet és bátral ozdul élteni ,ezen a világon, mikor *nimit. Akkor aztán elkomoro- jókora karót s nagy komolyan elpaszkodik rája. Senkije sincs a ~ usy töltöttem veled a ka- “f®. hazájában aZ ösvényen tudott s üresnek, vigasztalannak indult az úton Bundás kutyáját világom ezen a kutyán kívül es rácsonyt, mint édes testvérrel , ,.“.? attól kezdve vidámabb tói41ia a reggelt vezetve. . senki se örvendezik neki, csak ez szokás, te még így.. • , l. fZ, fek De most’ barátom... — Nincs., éppenséggel sehol — No, kutyám, most bealko- a tarka eb. S a kutya is árva. Egyböl kapaszkodlak az erdő széhei, boldogtalan, minek is nyúltáláncs... Pedig milyen szép ponyodott neked, tolvajok tolvaja! alkonyatkor ott találta a csősz a léhez- A csősz leereszkedett a fű- ahhoz a darabka pogácsához. Edgácna volt Te se tudsz semmit Majd odafönn az erdőben meglá- malomhoz vezető úton. Ott ült a be, a kutya meg nagy buzgalom- még megbocsátottam, le erről a dologról, Bundás uted, kinek a pogácsáját etted kis kutya a búza közt kanyargómal és így ékezettel szimatolgatta most' • • S szeme sarkából ránézett Dini meg, keskeny ösvényen s a félelemtől a bokrokat, mintha valami nagy Nehezére esett a csősznek, hogy jár Bundásra s egyszercsak gya- A csősz oldalit felkapaszkodotta vagy a magányosságtól reszketett, vad nyomára bukkant volna, magára marad, Lehajtotta hált anusnak találta, hogy a kutya ma hegyoldalra, magasan a vállára ki tudja. _ Jókedve van a csirkefogónak é® sirni kezdett a tölgyfa reggel mintha túlságosan csöndé vetett karója a gondtalan ta- - Hát igen, te piszok, emlék- Hajaj, barátom, agyon kell üssed! Te összenezzent, és félénken pihentgatna a vasz: felhőket súrolta, a kutya szel, mikor találtalak s az ötemlek. Csak nem hiába másztam fel írt bokrokat s csak haligazdájára. Mégis csak úgy lesz, meg vidáman fölemelt farokkal ben vittelek haza? Egész éjjel ide az erdőbe.. Hej, Bundás már ’ ■ Di,an sz«',akol a csősz, hogy ez a dog tüntette el éjszaka ott sietett mellette. Az enyhe fa-fészkelődtől s kerestél valamit az reggel elpusztulsz! ’ .Van,mi doh g történh*, a pogácsát-alá, rügyfakasztó napsugár* vé- ácvamailat+ nekem ;ai 4 lett a gazdájával. Elhallgatott a csősz s így néze- gigömlölt rajtuk s úgy játszott, esett, hogy teremtett élőlény van ki*, a gaS^tóU 'sza^ai l- “ Vau’ vau! ~ fékezett t *** & a messat^ ** mintha a csősz te kutyája ven a házamban.. . Te pedig így... * feléjelhát iílvesz, a jál ? ( A 2 a Mária Kartbjsdva nemrég 8'®' cd* cd'*do”cd®cj I Idtfnkn korniak a szerencséi, sw~~:*3 I I 4« Mim iattlfak «tf... SstSatS:|MH'i mm«« I IflHWY demet, de még mindig nem tu- j| ss !irodalmi könyvei Riporteri utazásaim közben túzokra vadásztak a farkarai- ismertem a ^kai^ok hdeméSik ** egész asemráe- útna láthattam a hegye- kák. Ez a síkság ma már dús vagyok a holnapi nap felől. A kanna k ,r ■■ idoljára husS®- gabona***, s szinte úsznak raj- mert öregségre a megélhetés munkámat. Félek, hogy engem Kovács György , egynéhány év előtt jártam. Ha a „szteppé hajóig - a kom biztosítva van. A bátyám meg fa kilakoltatás vár. Elfog a rét- DOSZÖrkély Nem találtam már a puszta fű- bajnok. Fiatal erdők határól- sofőr Amerikából es a feljtegés. Igaz-e, hogy nálatok kol- ' vés sztyeppéket, amelyek a Donják, védik a száraz ablakára kegy nemuiran, az hó arasztoktál a földet vigye- A paraszti szenvedély drámai S ÄÄ.Cte MÄ’S ffÄÄTÄft r* «“• —**» *»■ tóig terjedtek. A süket puszta-1 erő, ami életet öntött ebbe a országban ják?‘ ARA FŰZVE — 14« lej rssrss? sn£ ■% »-**--. ———*- «*.«- *** •• ... fi községek és telvak születtek. ttt az a falu, amelynek lakói- egyszerű orosz emberekké- E1-- nak az embernek nevét viseli. Midled WUland. Itt Viszoki községtől 30 kilométról, életükről és apró dolgaikról mondották nekem, mi haz a akit a szovjet panasz _ mindenek _tans Lökött akkoriban az alkarok mesélni ezekben a teve- őket hazafelé, Oroszországba, a előtt szeret és tisztel. Sztelm- Két kis regény, mely csehovt és szűz sztepp-ugat, amelyen lekben, forradalom után. Elmesélték ho- utcának hívják. Az utcát uj mélységgel világít rá az embert , gyám telepedtek ide a szteppére, épületek díszítik. Itt van a kor rejtelmeire. Akik elmentek szerencsét DVDbani ami azelőtt a pisvánovbitósokhoz ház igazgatóságának háza, a I IWn’ F tartozott. Elmondották, mint két iskola, a nép, tágas klub, arabyZVE - 65 lej Az amberek, akik azt a kisgenda izgatta az emberek kép- osztotta szét köztük a földet, amelyben esténként az ifjúság j _—------------------------------------falut lakják, ahol most a »kőzeletét, eléjük varázsolta az mint segített falut építeni a szász és a felnőttek sszórakoznak, ta-rös Október*’ van, az 1914-es amerikai jólét képzeletszülte déjet hatalom. Arról is beszéltek, nulnak és pihennek. Kacsó Sándor : háború előtt Oroszországból Hbábját és egész parasztosait- hogyan egyesültek később és _ Idegenben kerestük a sze- , jti A T V f De Amerikába vándoroltak, hogy adókat késztetett a nehéz, részé- hogyan építették fel közös gaz- rencsét, de itthon találjuk meg. FN Vf I 1 L-- U szerencsét próbáljanak*’ és csak lyes és kaftachos tengerentúli hóságukat, hogyan örültek a A szovjet hatalom adta nekünk Metej 0 kiStbb. 1926-ban tértek vissza a szülőútra, az ismeretlen és csalóka közös munka első sikereinek, ezt a Szerencset — mondja Jal . . . . földjükre. Ekkor alapították a országba. „Vörös Októberi’ kolhoz ma kov Roszlik és magával hív: sérül elnyomás idejéből, szteppén a falut, a sötét nyo- Annál nagyobb csalódással már büszke lehet gazdaságára, járjam be vele a falut, ismer- . v mór kergette idegenbe és a nem kellett tapasztalhnose, hogy nem Köröskörül, amerre a szememre íeja az embereket és a kolhoz-t .ARA flórt, .14 é lessedékről-nemzedékre öröklődő oda jutottak ahol álmaik valóra lát, arányló gabonaföldek. Mind gazdaságot. Kimegyünk a Sztár “—— ~ parasztálom: a föld utáni vágy, válnak, Rio de Janeiróban sok a kolhozparasztoké. A földeken lin-utcára és a „Vörös Október*’ Hazug kalandorok, akik a ki a föld, de rém nagy az ára. A a trafktorállomás traktorra és kolhoz igazgatósága fölé tar- Bemer Mór, vándorlóik bőrén éltek, azzal telepeseknek venni fce’i a föl- avatók cséplőgépei látszanak, tünk, amelynek épülete ott állt fillér Mi»K7fíllT &FPFM ámították őket, hogy Amerika- hoz, s amíg ki nem fizeti, a bank . Ezek végzik a legnehezebb mink a nagy téglacsüröik mellett. 0,1 ** *#*L4M4,IUI RM lm ban S2B-bad az éjjal, sok a föld zsebébe dolgozik. Terményeinek feálatokífii. Kerítéstől kerítésig . NIKITIN E könyv a zsidó nép történelmi és a legszegényebb földműves csak kis része marad meg saját neje legborzalmasabb újabbkor. & milliomossá válhat. Ez a te' szükségleteinek, fedezésére. v . .. Akik meglelték szerencsémet ' ------------------------------------------- szakaszát örökíti meg.