Népujság, 1951. március (8. évfolyam, 50-76. szám)

1951-03-01 / 50. szám

HARCBAN A SELEJT ELLEN A selejt tervünk teljesítésének egyik legnagyobb ellensége, mindenütt bajt­ okoz, ahol csak jelentkezik. A ■ selejt megkáro­sítja állandóan fejlődő nemzet­gazdaságunkat, emeli az önkölt­ségi árat, hátráltatja a terme­lést. Elkeseríti a fogyasztót, aki selejtes árut kap s azt is, aki a megmunkálás alkalmával jön rá, hogy selejtes, hasznavehetet­len darabot fogott a kezébe. Ötéves tervünk első két hó­napjában Maros tartomány szá­mos üzemének munkásai indí­tottak harcot a selejt ellen. A „Textila Mures“ férfi kész­ruha osztályának dolgozóit a múlt évben több ízben megbírál­ták a dolgozók a kezük alól ki­került selejtes darabok miatt. Ebben az évben a gyári párt­­alapszervezet vezetősége kezde­ményezésére a szövetkezet dol­gozói megindították a harcot a selejt ellen, a minőség megjaví­tásáért. „Ne vedd át a rossz munkát, ne add át a rossz mun­­kát“ szövegű mozgósító feliratok kerültek a gépek és munkaaszta­lok fölé. A munka egyes szaka­szait átszervezték. .A gyengébb szaktudású dolgozókat tapasz­taltabb munkások mellé osztot­ták be, ami ugyancsak hozzájá­rult ahhoz, hogy ma már telje­sen selejtmentes, jó minőségű­ munkát adnak ki. ' 94 „Sim­ó Géza“ bútorgyárban ellenőrző bizottságok­­ veszik át a munkát s a selejtes darabot visszaadják­­ annak, aki ké­szítette. Ilyenkor nyomban megmagyarázzák, hogyan kell iár elkészíteni a darabot. A ter­melési értekezleteken gyakran esik szó a selejtről, technikusok és munkások közösen harcolnak a selejt ellen. Ebben az évben egyetlen selejtes népbútor darab sem került ki dolgozóinkhoz. Csökkent a selejt a dsicsőszent­­mártoni üveggyár palack-osztá­lyán is, ahol januári, előirányza­tukat csak 95,24 százalékban tudták teljesíteni éppen az ál­landó magas, sok esetben 50 százalékot is elérő selejt miatt. Nem volt meg a kellő ellenőrzés, ezáltal a hőfok állandóan válto­zott, rosszak voltak az üvegfor­mák. Az üvegeknek a hűtőke­­mencékbe való berakásánál nem jártak el gondosan. Nem végez­tek elég komoly felvilágosító munkát a dolgozók körében. Sok esetben bizonyos ideig képesí­tetlen munkások kerültek a be­tegség miatt hiányzó képesített munkások helyére. A palack-osztály vezetősége a pártalapszervezet irányításával megvizsgálta a selejt okait, és komoly lépéseket tett a helyzet megváltoztatására. Az eredmé­nyek hamarosan megmutatkoz­tak: tervüket azóta naponta 10—20 százalékkal túlhaladják, azáltal, hogy a selejtet február­ban először 22.02, azután 16.05, majd 9.63 százalékra szorították le. Hozzájárult az eredményhez az agitátorok jó munkája, akik állandó felvilágosító munkát végeznek a dolgozók között a selejt csökkentése, a helyes munkamódszerek meghonosítása érdekében. A dolgozók egyénen­ként is harcolnak a selejt ellen, nagyobb felelősségérzetre, a matrkcával szembeni új magatar­tásra nevelik egymást. Nem ez a helyzet a cecse­­szentmártoni üveggyár tábla­­üveg osztályán, ahol a munkát nem szervezték meg kellőkép­pen, hiányzik az állandó ellen­őrzés, e­z osztályon dolgozók nem egyszer felelőtlenül bánnak az üveggel, nem kezelik kellő gonddal s ezért gyakori a törés. Nem találni az osztályon moz­gósító jelszavakat a selejt elleni herrccal kapcsolatban. Az üzem vezetősége nem fordít kellő gon­dot az ellenőrzésre. Brand Jó­zsef főmérnök például az iroda­­lom az akták közé temetkezik is nem kíséri figyelemmel a­ külső munkák menetét. .A szak­­szervezeti csoportfelelősök mun­kája kimerül abban, hogy havon­ta egyszer összeszedik a tagsági díjakat, a selejt kérdésével nem törődnek. Vannak más okok is, amik hozzájárulnak a selejthez. Vatea Munte helységből például elsőosztá­lyú homok helyett, a táblaüveg gyártásához meg nem felelő harmadosztályú anyagot kaptak. Ez is egyik tényezője annak, hogy a napi selejt 20— 30 százalék között, van, s emiatt a napi előirányzat teljesítése ál­talában 30—90 százalék körül mozog. A marosvásárhelyi „Lázár Ödön“ téglagyárban a kemence javítása miatt, szünetel a tégla­égetés. A felhalmozott égetetlen téglák egyes helyeken leomolva, összetörve hevernek. Ezeket már nem lehet kiégetni, kárba vesz­tek. A vezetőség nem fordított elég gondot a téglák tárolására és a dolgozók sem értették meg, mennyire fontos az anyagok gondos kezelése. Elsőrendű kötelességünk har­colni a selejt minden fajtája el­len. Minden becsületes dolgozó­nak tudnia kell, hogy a selejt­mentes munkával előbbre viszi ötéves tervünk feladatainak tel­jesítését. Éppen ezért szorosan be kell tartanunk a miniszter­­tanács az 1951-es állami tervről szóló határozatának, a minő­ségre, a selejt elleni harc foko­zására vonatkozó részét. A ha­tározat mind a munkásokat, mind a technikusokat felelőssé teszi a kezük alól kikerülő selej­tes készítményekért. Megálla­pítja az egyéni felelősséget a rossz munkáért, ami a nép álla­mát károsítja meg. Mik a selejt okozói? Elsősor­ban a hanyag, gondatlan, fele­lősségérzet nélküli munka. Az a munka, amelynél csupán a meny­­nyiségre tekintenek s a minősé­get másodrendű követelménynek nézik. Az a munkamenet, amelynél nem veszik figyelembe a gyártási előírásokat. Mindez a minőség rovására megy és elég gyakori selejtet okoz. Ha nem tartják be a gyártási elő­írásokat a félgyártmányoknál, mint például üvegnél és külön­böző öntvényeknél, ez a további kidolgozásnál újabb időpazar­­lá­shoz vezet. így történt a „Si­­mó Géza“ bútorgyár szerelő osz­tályán, ahol a rosszul öntött zárkulcsok naponta nagy meny­­nyiségben törnek össze. A gyárak vezetőségeinek a dolgozókkal együtt arra kell tö­­rekedniök, hogy biztosítsák az üzemekben a selejtmentes gyár­tás előfeltételeit: a megfelelő és folyamatos anyagellátást, a szer­számok gondos kezelését és karbantartását. Jó anyagellátás­sal, a gépek gondos kezelésével sok selejtnek lehet elejét venni. A selejt elleni harcban a leg­­jobb fegyver az egyéni felelős­ség tudatosítása és az alapos ellenőrzés. Selejt rendszerint ott fordul elő, ahol gyenge az ellenőrzés. Az ellenőrzéssel el­érhető az is, hogy ne kerüljön selejtes anyag megmunkálásra. A termék gyártásának folyama­tában is be kell vezetni az el­lenőrzést, és nem csak akkor, mi­kor teljesen elkészült. Az ellenőrzéssel megbízott munkás tekintse úgy feladatát, hogy azzal az ellenség ellen harcol, a dolgozó nép életének állandó javulását segíti elő. Tekintsük a selejt elleni har­cot a termelési feladat mellett politikai harcnak is. Pártunk vezetésével a­­dolgozók tíz- és százezrei igyekeznek a terv tel­jesítésével mind szebbé és bol­dogabbá tenni életüket, mind­nyájunk életét. Ne tévesszük­ egy pillanatig se szem elől a selejt elleni harcot, fokozzuk a küzdelmet annak csökkentéséért és végleges fsiszámotó&néd. A ROnÁMIAl HACYAR HÉPISZÖVETSÉG­­XÉKEgffOlDI NAPILAPJA Csütörtök, 1951 március 1 wxnnammm­w­um­a­l­ÁRA 4 LEJ­­ VIII. évfolyam 50. szán­­ iMhwwwMia ttimu.'yagHmroi 'mm w n i mi n<i mm A tavaszi vetési csata g­yőzelméért A tömegszervezeteknek komolyabban be kell kapcsolódniuk a vetési csata előkészítő munkálataiba (Marosvásárhely) Hétfőn, február 26-án a marostartományi vetési bizottság újból kiértékel­te a tartomány területén vég­zett tavaszi vetési előkészületek eddigi eredményeit és hiányos­ságait. Az elhangzott jelentésekből megállapítható, hogy tartomá­nyi viszonylatban a termelési tervek szétosztását 99,6 száza­lékban teljesítették. Lemaradt a hidasi rajon, ahol február 24-ig 98,2 százalékban osztották szét azokat, bár a BMP KV. és a RNK minisztertanácsának hatá­rozata ennek elvégzését február 15-re írja elő. A mezőgazdasági szerszámok előkészítésében 100, a magtisztításban 86.7, a csíráz­­tatásban 79.5 és az istállótrágya kihordásában 157.3 százalékos eredménnyel a marosi rajon dol­gozó földművesei járnak az élen. A tartományi vetési bizottság megállapította, hogy a tömeg­szervezetek tartományi kiküldöt­tei — az Ekésfront kivételével — még mindig nem kapcsolód­tak be kellőképpen a tavaszi ve­tési csata előkészítésének mun­kálataiba. A Szövetkezeti Szö­vetség kapcsolatai sem kielégí­­tőek az egyes rajoni néptaná­csokkal. Ezért mutatkozik lema­radás a veteménytermesztési szerződések megkötésében a tar­tomány falvaiban. Ezt a hiá­nyosságot haladéktalanul fel kell számolni — állapította meg se tartományi vetési bizottság. Szép eredményeket értek el egyes állami gazdaságokban. Így például a mezőbándi „Győze­lem’’ állami gazdaságban már előrehaladtak a tavaszi vetési munkálatokban. Jelenleg ez az állami gazdaság jár az élen a tartomány, állami gazdaságai kö­zött. Hiányosságról számoltak be a pusztakamarási állami gazda­ságból, ahonnan az összes mező­­gazdasági gépek és felszerelések kijavításának elvégzését jelen­tették, de az ellenőrzésnél kide­rült, hogy három traktoruk még üzemképtelen. Végezzen tervszerű munkát a dicsőszentmártoni rajon néptanácsa (Dicsőszentmárton.) A dicső­­szentmártonni rajon néptanácsa a Párt és kormány határozatá­nak megfelelően idejében­­.Ké­szítette munkatervét a tavaszi mezőgazdasági csatára. A nép­­tanács végrehajtó bizottságá­nak tagjai felosztották egymás között a teendőket s így a mun­kálatok előkészítésének irányí­tását is. A munkatervben pontosan meghatározták a vetési tervek kiosztásának, a szerszámok ki­javításának, a vetőmag tisztí­tásának és csíráztatásának ide­jét. Szerepelt a munkatervben a Párt és kormány a tavaszi me­zőgazdasági munkálatok elő­készítéséről és teljesítéséről szó­ló határozatának alapos feldol­gozása és népszerűsítése a dol­gozó parasztok körében. A munkatervet alapos el­gondolással, helyesen készítet­te el a rajoni néptanács. A hiba ott van, hogy a munkaterv pa­píron maradt s nem ültették át a gyakorlaton. A rajoni nép­­tanács a munkaterv elkészítésé­vel elintézettnek tekintette a ta­vaszi munkálatok előkészítését és nem fordított gondot a vég­­rehajtás ellenőrzésére. így kö­vetkezett be, hogy a rajon szá­mos községében, Balázsfalván, Buzásbocsárdon, Alsókará­­csonyfalván­, Sövényfalván és még máshol is, a termelők a mai napig sem kapták meg ve­tési tervüket s igy a földet és vetőmagot sem tudják idejében előkészíteni. A rajonban a vetőmag tisz­títását is alig 34 százalékban végezték el és a szerszámok alig 75 százalékát javították ki. Nem dolgozták fel a dolgozó parasztok között a Párt és kor­mány határozatát a tavaszi me­zőgazdasági munkálatok előké­szítéséről és teljesítéséről sem. A­­ rajoni néptanácsnak tehát hiába van terve, mégis tervsze­rűtlen a rajonban a munka, amit sürgősen meg kell változ­tatni. Éppen ezért a néptanács vegye elő akták közé süllyesz­tett munkatervét, ültesse át azt a gyakorlatba, fordítson az ed­diginél nagyobb gondott a végrehajtás ellenőrzésére. E­z idő telik s éppen ezért a dicsőszentmártoni rajon népta­nácsa tegyen haladéktalanul komoly lépéseket a tavaszi ve­tési csata helyes előkészítése és teljesítése érdekében. A Minszki Lajos üzem vasöntői harcolnak a selejt ellen (Marosvásárhely.) Hatalmas formaszekrények fölé hajolva dol­goznak a munkások a ,,Minszki Lajos” üzem vasöntödéjében. Ho­moktól kifényesedett formázó ka­nalakkal szaporán egyengetik a különböző testű formákat. Babos Ferenc élmunkás egy bonyolult üvegkokilla formáján dolgozik. Nagy gonddal illeszti össze a két szekrényrészt. Napi előirányzatát átlagosan 185—190 százalékban teljesíti. — Holnap öntés! — szól oda Torzsa Ferencnek, aki hasonló eredményekkel harcol ötéves ter­vünk feladatainak teljesítéséért. Torzsa elvtárs szintén egy kokilla elkészítésén dolgozik. — Jól állok darabjaimmal — válaszolja Torzsa elvtárs. —• Nagy részük már a szárítóban van s ezt az utolsót is rövidesen bevi­­szem. — Ebben az évben teljesen se­lejt nélkül dolgoztunk — teszi hozzá Babos Ferenc. — Ezután sem szabad engednünk ebből. Veled tartok, elvtárs — hang­zik az öntőszekrény mögül. — Nekünk régebbi öntőknek köteles­ségünk vigyázni arra, hogy öt­éves tervünkben csak elsőosztá­­lyu öntvény kerüljön ki az üzem­ből. —1 'A selejt elleni küzdelem el­sőrangú fegyver a kezünkben az egyéni felelősség és a munkafe­gyelem megszilárdítására. — szó­lal meg Babos elvtárs. — Eredmé­nyesen kell használnunk ezt a fegyvert. A két öntő egymás mellett dol­gozik. Egymástól tanulnak, a na­gyobb szekrények összeillesztésé­nél közösen dolgoznak, szinte sé­rést nélkül. — Ez évi előirányzatunkban is szerepel a selejt csökkentése és mi mindent elkövetünk, hogy meg is valósítsuk — mondja Babos elv­társ — Pártunk irányítását követ­ve ezzel is harcolunk a szocializ­mus építéséért. Keskeny, hosszú szekrénybe vet ágyat homokból a karcsú mo­­delnek Székely Géza ifjúmunkás­­öntő. Szakszerű mozdulatokkal il­leszti be a szürke homokba a mo­delt. Vigyáz arra, hogy minde­nütt egyenletes legyen az anyag ellenállósága. Napi előirányzatát 150—160 százalékban teljesíti. — A nagy mozdonyokhoz for­mázom, és öntöm a rostélydarabo­kat — mondja büszkén — Tízesé­vel kell ezekből készíteni, minél gyorsabban, minél jobbat, selejt­mentesen — mutat a szép rendbe helyezett szekrényekre, amelyek „MEG KELL TALÁ — Hogy ment ma a vasaló for­mázása? — kérdezi Görög Mik­lós a mellette dolgozó Nagy Jó­zsefet, aki vasalókat formáz és önt. — Elég jól — válaszol Nagy elvtárs. Nagy elvtárs hosszú évek óta vasöntő. Napi normáját átlagosan 40 százalékkal teljesíti túl, min­den öntésnél mutatkozik azonban 8—10 százalékos selejt. — Állandóan azon gondolkozom­­mi a selejt okozója — mondja — Meg kell találnom a hibát. —­ Meg is kell találnod — szó­lal meg ismét Görög Miklós, he­lyére téve egy ollós szekrényt. — Később annyira begyakorolod ma­gad, hogy selejt nélkül fogsz del­már készen állnak a másnapi ön­tésre. — Akárhogy is vigyáztam a se­­lejtre, az elmúlt héten mégis volt egy darabom — emlékszik vissza. — Fiuk, ti is már kezdettől vi­gyázzatok a selejtre. Csak jó munkát végezzetek — figyelmez­teti az ifjúmunkásokat, akik nyol­can ezelőtt három héttel fogtak hozzá az öntés elsajátításához. — Ma még 30 százalék selejttel dol­goztok. Igyekezzetek a mi segít­ségünket igénybe véve, napról­­napra csökkenteni ezt. Ez legyen a közös célunk. A most tanuló ifjúmunkások valóban úgy dolgoznak, hogy­ na­ponta 20—30 százalék, némely­kor több is a selejtjük. Az idő­sebb szakmunkásoknak állandóan tanítaniuk, támogatniok kell a fiatalokat, hogy jobb eredménye­ket érjenek el a munkában és a tanulásban. ,NOM A HIBÁT” i­gozNI. — folytatja — Nálam ma már csak a kilo­s selejtes egy-egy darab, mikor ellustult vasat ön­tök. De vigyázok, hogy­ a vas megfelelő legyen. A legutóbbi ön­tésnél 600 darabból mindössze 8 volt selejtes. Görög elvtárs és Nagy elvtárs véleményét osztja a többi vasön­­tő is. Mindnyájan minél többet és jobbat akarnak gyártani. A „Minszki Lajos” vasöntöde dolgo­zói, a magkészítőtől a kuplókezelőig előá­ározták, hogy harcot indíta­nak a­­selejt ellen, a jobb minősé­gért. Harcuk eredményei, a leön­tött jó gépalkatrészekben és egyéb használati tárgyakban máris mutatkoznak-

Next