Népujság, 1951. március (8. évfolyam, 50-76. szám)
1951-03-01 / 50. szám
HARCBAN A SELEJT ELLEN A selejt tervünk teljesítésének egyik legnagyobb ellensége, mindenütt bajt okoz, ahol csak jelentkezik. A ■ selejt megkárosítja állandóan fejlődő nemzetgazdaságunkat, emeli az önköltségi árat, hátráltatja a termelést. Elkeseríti a fogyasztót, aki selejtes árut kap s azt is, aki a megmunkálás alkalmával jön rá, hogy selejtes, hasznavehetetlen darabot fogott a kezébe. Ötéves tervünk első két hónapjában Maros tartomány számos üzemének munkásai indítottak harcot a selejt ellen. A „Textila Mures“ férfi készruha osztályának dolgozóit a múlt évben több ízben megbírálták a dolgozók a kezük alól kikerült selejtes darabok miatt. Ebben az évben a gyári pártalapszervezet vezetősége kezdeményezésére a szövetkezet dolgozói megindították a harcot a selejt ellen, a minőség megjavításáért. „Ne vedd át a rossz munkát, ne add át a rossz munkát“ szövegű mozgósító feliratok kerültek a gépek és munkaasztalok fölé. A munka egyes szakaszait átszervezték. .A gyengébb szaktudású dolgozókat tapasztaltabb munkások mellé osztották be, ami ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy ma már teljesen selejtmentes, jó minőségű munkát adnak ki. ' 94 „Simó Géza“ bútorgyárban ellenőrző bizottságok veszik át a munkát s a selejtes darabot visszaadják annak, aki készítette. Ilyenkor nyomban megmagyarázzák, hogyan kell iár elkészíteni a darabot. A termelési értekezleteken gyakran esik szó a selejtről, technikusok és munkások közösen harcolnak a selejt ellen. Ebben az évben egyetlen selejtes népbútor darab sem került ki dolgozóinkhoz. Csökkent a selejt a dsicsőszentmártoni üveggyár palack-osztályán is, ahol januári, előirányzatukat csak 95,24 százalékban tudták teljesíteni éppen az állandó magas, sok esetben 50 százalékot is elérő selejt miatt. Nem volt meg a kellő ellenőrzés, ezáltal a hőfok állandóan változott, rosszak voltak az üvegformák. Az üvegeknek a hűtőkemencékbe való berakásánál nem jártak el gondosan. Nem végeztek elég komoly felvilágosító munkát a dolgozók körében. Sok esetben bizonyos ideig képesítetlen munkások kerültek a betegség miatt hiányzó képesített munkások helyére. A palack-osztály vezetősége a pártalapszervezet irányításával megvizsgálta a selejt okait, és komoly lépéseket tett a helyzet megváltoztatására. Az eredmények hamarosan megmutatkoztak: tervüket azóta naponta 10—20 százalékkal túlhaladják, azáltal, hogy a selejtet februárban először 22.02, azután 16.05, majd 9.63 százalékra szorították le. Hozzájárult az eredményhez az agitátorok jó munkája, akik állandó felvilágosító munkát végeznek a dolgozók között a selejt csökkentése, a helyes munkamódszerek meghonosítása érdekében. A dolgozók egyénenként is harcolnak a selejt ellen, nagyobb felelősségérzetre, a matrkcával szembeni új magatartásra nevelik egymást. Nem ez a helyzet a cecseszentmártoni üveggyár táblaüveg osztályán, ahol a munkát nem szervezték meg kellőképpen, hiányzik az állandó ellenőrzés, ez osztályon dolgozók nem egyszer felelőtlenül bánnak az üveggel, nem kezelik kellő gonddal s ezért gyakori a törés. Nem találni az osztályon mozgósító jelszavakat a selejt elleni herrccal kapcsolatban. Az üzem vezetősége nem fordít kellő gondot az ellenőrzésre. Brand József főmérnök például az irodalom az akták közé temetkezik is nem kíséri figyelemmel a külső munkák menetét. .A szakszervezeti csoportfelelősök munkája kimerül abban, hogy havonta egyszer összeszedik a tagsági díjakat, a selejt kérdésével nem törődnek. Vannak más okok is, amik hozzájárulnak a selejthez. Vatea Munte helységből például elsőosztályú homok helyett, a táblaüveg gyártásához meg nem felelő harmadosztályú anyagot kaptak. Ez is egyik tényezője annak, hogy a napi selejt 20— 30 százalék között, van, s emiatt a napi előirányzat teljesítése általában 30—90 százalék körül mozog. A marosvásárhelyi „Lázár Ödön“ téglagyárban a kemence javítása miatt, szünetel a téglaégetés. A felhalmozott égetetlen téglák egyes helyeken leomolva, összetörve hevernek. Ezeket már nem lehet kiégetni, kárba vesztek. A vezetőség nem fordított elég gondot a téglák tárolására és a dolgozók sem értették meg, mennyire fontos az anyagok gondos kezelése. Elsőrendű kötelességünk harcolni a selejt minden fajtája ellen. Minden becsületes dolgozónak tudnia kell, hogy a selejtmentes munkával előbbre viszi ötéves tervünk feladatainak teljesítését. Éppen ezért szorosan be kell tartanunk a minisztertanács az 1951-es állami tervről szóló határozatának, a minőségre, a selejt elleni harc fokozására vonatkozó részét. A határozat mind a munkásokat, mind a technikusokat felelőssé teszi a kezük alól kikerülő selejtes készítményekért. Megállapítja az egyéni felelősséget a rossz munkáért, ami a nép államát károsítja meg. Mik a selejt okozói? Elsősorban a hanyag, gondatlan, felelősségérzet nélküli munka. Az a munka, amelynél csupán a menynyiségre tekintenek s a minőséget másodrendű követelménynek nézik. Az a munkamenet, amelynél nem veszik figyelembe a gyártási előírásokat. Mindez a minőség rovására megy és elég gyakori selejtet okoz. Ha nem tartják be a gyártási előírásokat a félgyártmányoknál, mint például üvegnél és különböző öntvényeknél, ez a további kidolgozásnál újabb időpazarláshoz vezet. így történt a „Simó Géza“ bútorgyár szerelő osztályán, ahol a rosszul öntött zárkulcsok naponta nagy menynyiségben törnek össze. A gyárak vezetőségeinek a dolgozókkal együtt arra kell törekedniök, hogy biztosítsák az üzemekben a selejtmentes gyártás előfeltételeit: a megfelelő és folyamatos anyagellátást, a szerszámok gondos kezelését és karbantartását. Jó anyagellátással, a gépek gondos kezelésével sok selejtnek lehet elejét venni. A selejt elleni harcban a legjobb fegyver az egyéni felelősség tudatosítása és az alapos ellenőrzés. Selejt rendszerint ott fordul elő, ahol gyenge az ellenőrzés. Az ellenőrzéssel elérhető az is, hogy ne kerüljön selejtes anyag megmunkálásra. A termék gyártásának folyamatában is be kell vezetni az ellenőrzést, és nem csak akkor, mikor teljesen elkészült. Az ellenőrzéssel megbízott munkás tekintse úgy feladatát, hogy azzal az ellenség ellen harcol, a dolgozó nép életének állandó javulását segíti elő. Tekintsük a selejt elleni harcot a termelési feladat mellett politikai harcnak is. Pártunk vezetésével adolgozók tíz- és százezrei igyekeznek a terv teljesítésével mind szebbé és boldogabbá tenni életüket, mindnyájunk életét. Ne tévesszük egy pillanatig se szem elől a selejt elleni harcot, fokozzuk a küzdelmet annak csökkentéséért és végleges fsiszámotó&néd. A ROnÁMIAl HACYAR HÉPISZÖVETSÉGXÉKEgffOlDI NAPILAPJA Csütörtök, 1951 március 1 wxnnammmwumalÁRA 4 LEJ VIII. évfolyam 50. szán iMhwwwMia ttimu.'yagHmroi 'mm w n i mi n<i mm A tavaszi vetési csata győzelméért A tömegszervezeteknek komolyabban be kell kapcsolódniuk a vetési csata előkészítő munkálataiba (Marosvásárhely) Hétfőn, február 26-án a marostartományi vetési bizottság újból kiértékelte a tartomány területén végzett tavaszi vetési előkészületek eddigi eredményeit és hiányosságait. Az elhangzott jelentésekből megállapítható, hogy tartományi viszonylatban a termelési tervek szétosztását 99,6 százalékban teljesítették. Lemaradt a hidasi rajon, ahol február 24-ig 98,2 százalékban osztották szét azokat, bár a BMP KV. és a RNK minisztertanácsának határozata ennek elvégzését február 15-re írja elő. A mezőgazdasági szerszámok előkészítésében 100, a magtisztításban 86.7, a csíráztatásban 79.5 és az istállótrágya kihordásában 157.3 százalékos eredménnyel a marosi rajon dolgozó földművesei járnak az élen. A tartományi vetési bizottság megállapította, hogy a tömegszervezetek tartományi kiküldöttei — az Ekésfront kivételével — még mindig nem kapcsolódtak be kellőképpen a tavaszi vetési csata előkészítésének munkálataiba. A Szövetkezeti Szövetség kapcsolatai sem kielégítőek az egyes rajoni néptanácsokkal. Ezért mutatkozik lemaradás a veteménytermesztési szerződések megkötésében a tartomány falvaiban. Ezt a hiányosságot haladéktalanul fel kell számolni — állapította meg se tartományi vetési bizottság. Szép eredményeket értek el egyes állami gazdaságokban. Így például a mezőbándi „Győzelem’’ állami gazdaságban már előrehaladtak a tavaszi vetési munkálatokban. Jelenleg ez az állami gazdaság jár az élen a tartomány, állami gazdaságai között. Hiányosságról számoltak be a pusztakamarási állami gazdaságból, ahonnan az összes mezőgazdasági gépek és felszerelések kijavításának elvégzését jelentették, de az ellenőrzésnél kiderült, hogy három traktoruk még üzemképtelen. Végezzen tervszerű munkát a dicsőszentmártoni rajon néptanácsa (Dicsőszentmárton.) A dicsőszentmártonni rajon néptanácsa a Párt és kormány határozatának megfelelően idejében.Készítette munkatervét a tavaszi mezőgazdasági csatára. A néptanács végrehajtó bizottságának tagjai felosztották egymás között a teendőket s így a munkálatok előkészítésének irányítását is. A munkatervben pontosan meghatározták a vetési tervek kiosztásának, a szerszámok kijavításának, a vetőmag tisztításának és csíráztatásának idejét. Szerepelt a munkatervben a Párt és kormány a tavaszi mezőgazdasági munkálatok előkészítéséről és teljesítéséről szóló határozatának alapos feldolgozása és népszerűsítése a dolgozó parasztok körében. A munkatervet alapos elgondolással, helyesen készítette el a rajoni néptanács. A hiba ott van, hogy a munkaterv papíron maradt s nem ültették át a gyakorlaton. A rajoni néptanács a munkaterv elkészítésével elintézettnek tekintette a tavaszi munkálatok előkészítését és nem fordított gondot a végrehajtás ellenőrzésére. így következett be, hogy a rajon számos községében, Balázsfalván, Buzásbocsárdon, Alsókarácsonyfalván, Sövényfalván és még máshol is, a termelők a mai napig sem kapták meg vetési tervüket s igy a földet és vetőmagot sem tudják idejében előkészíteni. A rajonban a vetőmag tisztítását is alig 34 százalékban végezték el és a szerszámok alig 75 százalékát javították ki. Nem dolgozták fel a dolgozó parasztok között a Párt és kormány határozatát a tavaszi mezőgazdasági munkálatok előkészítéséről és teljesítéséről sem. A rajoni néptanácsnak tehát hiába van terve, mégis tervszerűtlen a rajonban a munka, amit sürgősen meg kell változtatni. Éppen ezért a néptanács vegye elő akták közé süllyesztett munkatervét, ültesse át azt a gyakorlatba, fordítson az eddiginél nagyobb gondott a végrehajtás ellenőrzésére. Ez idő telik s éppen ezért a dicsőszentmártoni rajon néptanácsa tegyen haladéktalanul komoly lépéseket a tavaszi vetési csata helyes előkészítése és teljesítése érdekében. A Minszki Lajos üzem vasöntői harcolnak a selejt ellen (Marosvásárhely.) Hatalmas formaszekrények fölé hajolva dolgoznak a munkások a ,,Minszki Lajos” üzem vasöntödéjében. Homoktól kifényesedett formázó kanalakkal szaporán egyengetik a különböző testű formákat. Babos Ferenc élmunkás egy bonyolult üvegkokilla formáján dolgozik. Nagy gonddal illeszti össze a két szekrényrészt. Napi előirányzatát átlagosan 185—190 százalékban teljesíti. — Holnap öntés! — szól oda Torzsa Ferencnek, aki hasonló eredményekkel harcol ötéves tervünk feladatainak teljesítéséért. Torzsa elvtárs szintén egy kokilla elkészítésén dolgozik. — Jól állok darabjaimmal — válaszolja Torzsa elvtárs. —• Nagy részük már a szárítóban van s ezt az utolsót is rövidesen beviszem. — Ebben az évben teljesen selejt nélkül dolgoztunk — teszi hozzá Babos Ferenc. — Ezután sem szabad engednünk ebből. Veled tartok, elvtárs — hangzik az öntőszekrény mögül. — Nekünk régebbi öntőknek kötelességünk vigyázni arra, hogy ötéves tervünkben csak elsőosztályu öntvény kerüljön ki az üzemből. —1 'A selejt elleni küzdelem elsőrangú fegyver a kezünkben az egyéni felelősség és a munkafegyelem megszilárdítására. — szólal meg Babos elvtárs. — Eredményesen kell használnunk ezt a fegyvert. A két öntő egymás mellett dolgozik. Egymástól tanulnak, a nagyobb szekrények összeillesztésénél közösen dolgoznak, szinte sérést nélkül. — Ez évi előirányzatunkban is szerepel a selejt csökkentése és mi mindent elkövetünk, hogy meg is valósítsuk — mondja Babos elvtárs — Pártunk irányítását követve ezzel is harcolunk a szocializmus építéséért. Keskeny, hosszú szekrénybe vet ágyat homokból a karcsú modelnek Székely Géza ifjúmunkásöntő. Szakszerű mozdulatokkal illeszti be a szürke homokba a modelt. Vigyáz arra, hogy mindenütt egyenletes legyen az anyag ellenállósága. Napi előirányzatát 150—160 százalékban teljesíti. — A nagy mozdonyokhoz formázom, és öntöm a rostélydarabokat — mondja büszkén — Tízesével kell ezekből készíteni, minél gyorsabban, minél jobbat, selejtmentesen — mutat a szép rendbe helyezett szekrényekre, amelyek „MEG KELL TALÁ — Hogy ment ma a vasaló formázása? — kérdezi Görög Miklós a mellette dolgozó Nagy Józsefet, aki vasalókat formáz és önt. — Elég jól — válaszol Nagy elvtárs. Nagy elvtárs hosszú évek óta vasöntő. Napi normáját átlagosan 40 százalékkal teljesíti túl, minden öntésnél mutatkozik azonban 8—10 százalékos selejt. — Állandóan azon gondolkozommi a selejt okozója — mondja — Meg kell találnom a hibát. — Meg is kell találnod — szólal meg ismét Görög Miklós, helyére téve egy ollós szekrényt. — Később annyira begyakorolod magad, hogy selejt nélkül fogsz delmár készen állnak a másnapi öntésre. — Akárhogy is vigyáztam a selejtre, az elmúlt héten mégis volt egy darabom — emlékszik vissza. — Fiuk, ti is már kezdettől vigyázzatok a selejtre. Csak jó munkát végezzetek — figyelmezteti az ifjúmunkásokat, akik nyolcan ezelőtt három héttel fogtak hozzá az öntés elsajátításához. — Ma még 30 százalék selejttel dolgoztok. Igyekezzetek a mi segítségünket igénybe véve, naprólnapra csökkenteni ezt. Ez legyen a közös célunk. A most tanuló ifjúmunkások valóban úgy dolgoznak, hogy naponta 20—30 százalék, némelykor több is a selejtjük. Az idősebb szakmunkásoknak állandóan tanítaniuk, támogatniok kell a fiatalokat, hogy jobb eredményeket érjenek el a munkában és a tanulásban. ,NOM A HIBÁT” igozNI. — folytatja — Nálam ma már csak a kilos selejtes egy-egy darab, mikor ellustult vasat öntök. De vigyázok, hogy a vas megfelelő legyen. A legutóbbi öntésnél 600 darabból mindössze 8 volt selejtes. Görög elvtárs és Nagy elvtárs véleményét osztja a többi vasöntő is. Mindnyájan minél többet és jobbat akarnak gyártani. A „Minszki Lajos” vasöntöde dolgozói, a magkészítőtől a kuplókezelőig előáározták, hogy harcot indítanak aselejt ellen, a jobb minőségért. Harcuk eredményei, a leöntött jó gépalkatrészekben és egyéb használati tárgyakban máris mutatkoznak-