Szabad Szó, 1948. augusztus (5. évfolyam, 195-222. szám)
1948-08-01 / 195. szám
71U plátitS in trumerar conf. ord. Dfr.Gec, P. T. T. Nr. 17 34/1943 Hat oldal, ár»ír-POLITIKAI NAPILAP V. évfolyam, 1956 ь*апо * Feielős szerkesztő: Lesascír Jónese? ! Vasárnap, 1948 augusztus Timisoara,Temesvár." A kiéleződött osztályharc a falvakon Messziről úgy néz ki a falu, minik teljesen egységes lenne, ahol a legnagyobb egyetértésben élnek együtt a emberek. A régi horthysta filmek különböző változatokban igyekeztek bemutatni hogy a falun milyen idillikus az élet az aratás, cséplés egy igazi népünnepél a falun mindenki egyforma, a százholla gazda és zsellér közt semmi különbség nincs, úgy szeretik egymást falun, min a testvérek. Ha azonban közelebbről ismerjük meg a falvakat, akkor Ш.'Úm csak, hogy a aratás, cséplés nem népünnepély, amelyen a bőszoknyás menyecskék szépen énekelnek és az aratás végén a jóvágási földzsúrral, a nagyhasú, jóakaratú zsirosgazdával fürge csárdást lejtenek. Az se könnyen megaapithatjuk, hogy a zsellér, a szegényparaszt és a nagygazda, a kulik, úgy szereti egymást, mint a kecske a Lost Misok az érdekei a dolgozó parasztságnak és mások a falusi tőkés elemeknek, a kulákoknak. A kulákoknak az a céljuk, hogy ma is miként a múltban, a szegény parasztság kárára növeljék gazdasági és politika hatalmukat Céljuk, hogy minél több földet harácsolanak össze, uzsorakölcsönös rését elvegyék az utolsó garasát is ,de bejutott szegényparasztnak. A múltban, amikor a lábán állt a gabona, végrögtön a cséplés után, potom pénzen felvásárolták a dolgozó parasztság gabonáját, hogy spekuláljanak vele és néhány hónep múlva háromszoros áron adják el A jegyző, a biró, az adóvégrehajtó, mind a kidék embere volt, együtt ittak, együtt mulattak, mert a kuláktól függött a falusi ,,intelligencia“ állása és ők igyekeztek megfelelni a kulákok bizalminak Minden törvény a szegényparaszgot sujtotta. Bármilyen igazságtalanság érti, nem volt senki, ak! orvosolja. Elvették az utolsó párnáját is, lehúzták az ingét, hangosan, éhesen járt, egy más után haltak meg a gyerekei az éhség, a nyomor betegségeiben, mialatt a kulákok zsírja földje, gazdasága egyre gyaraskodott A mul tban is folyt osztályharc a fahm, amikor a kulál’ság azt hirdette, a fa* Int a tanult gazdálkodónak kell vezetni*.*t illeti meg a vezetés az esze és gazda ár u révén. A szegényparasztok gyermekei írástudatanok maradtak, már tíz éves korban liba- vagy disznó priornak ezéngedtek el, mert kellett a pénz. Ma már mindenki számára láthatóhogy az osztályharc tovább lökik a falun. A városokban a tőkés elemek, a gyárosok bankárok, nagykereskedők súlyos csapásokat szenvedtek a fontosabb üzemek, bankok államosításával — a munkásosztály szervezetten, határozottan vezeti a harcot teljes felszámoláaikra. A reakció ma a falun összpontosíja terét. A falusi kizsákmányolok még nem veszítették el gazdasági pozícióiba, és ennek segítségével sok helyen még politikai befolyásuk alatt tartják a felüt. Minél jobban halad a dolgozók ügye előre, minél kevesebb tere van a kizaák* spanyolokntak, amit inkább élesedik ki az rzszták harc A tőkés elemek úgy a falun, mint a városban, írdják, minél job* ban megszárdul a demokrácia és minél sikeresebben építik a szocielizmust a/, álizmosított gyárakban, a kinini üzletekben, annál jobban megrendül a kapja-ifeták gazdasági hatalma politikai befolyása. Népköztársaságunk minden törvénye, minden rendelete arra irányul, hogy korlátozzák a lökések, a kulákok gazdasági jatalmát. A gabonabeszolgáltatási rendelet ennek alapján pártfogolja a szegény parasztot, korlátozza a nagymamákat. Ennek a rendeletnek az alapja: tíznek többje van adjon többet Nyolcvan hald Után, ha holdanként többet is vesz az állam, az ami megmarad, mégis csak több, mint a szegényparaasztnak három holdas termése De a zsirosparasztság sehogyan sem akar« megérteni, hogy népnyező politikájának örökre befellegzett, hogy még a törvény is a dolgozói parasztságot védi. Felhasználják ezért minden befolyásukat hogy a törvény ne legyen igazságosan végrehajtva. Egyes helyeken azon igyekeznek, hogy megtévesszék a dolgozó parasztságot, azt átuítva, hogy minden földművelőnek, aktív zsirosparaszt, akár szegény kétholdas gazda, egyek az érdekei. így’ tett a satumarei (Temes гое» gye) Dragomírescu. fi hadseregből kidobott százados, aki állítása szerint ,önzetlenül harcol a parasztság jogaiért“, és úgy mellékesen a vejének Székesúron van a hold földje. Máshol, ahol meg lehetett vásárolni a jegyzőt, a többi hatósági embereket, meghamisították a jegyzőkönyveket. Példa erre Sandran az igen feledékeny mezőgazdasági megbízott (agent agricol), aki véletlenül pont a kulákokat nem ellenőrizte. Ugyancsak a kulákok befolyása érvényesült Ghadon. Ahaj a jegyző ш hagyta hogy a kisgazdák saját magukat fogják be ló helyeit a kocsiba és hosszú kilométereken keresztül vonszolják a nehéz terhet a beszolgáltatandó gabonás Csikovára, semhogy a zsíros parasztokkal, akiknek lovuk és kocsijuk van vitette volna be a gabonát. A zsadán vizisgagazdák, Spatenu Mircea és Bugariu Ion úgy látták, hogy legjobb, ha bem úsztatják magukat a falusi gabonagyüjtőső Tizottságba, mert ők a legigazságosabb ■mberek a faluban. Az első dolguk az volt hogy» letagadta « a felét a bevetett ö fejüknek. Voltak olyan előrelátó nagygazák is, akik már eleve spekuláltak a nyári ga szolgáltatásra. A vetési bizottság •«* mér a tavasszal megállapitottáik, hogy minden gazdának mekkora területet kell gabonával bevetnie. Akadtak, akik biztosak voltak abban, hogy a ga* tonabeszolgáltatás, mint a múlt évben, így is a cséplőnél lesz, tehát fütyültek a törvénye, napraforgót, lucernát vetettek. Haragszik ma a demokráciára szer* lyenk:gori Lajos, 50 holdas újszentesi rászda, aki 14 hektárt helyett két és fél hektárt vetett csak be búzával, fünskfának panaszkodik, hogy nem maradt egy szem gabonája sem, de ezt elfelejti megmondani, ki az oka bájánál. A cséplésnél jönnek az új meglepetések, vannak olyan nagygazdik, akik beállásuk szerint két holdat vetettek Ы búzával és egy vagont Csépelnek ki, erősen méltatlankodnak, amikor rajtfelkapják őket és több hold után járó részt kebeszolgálattnak Vannak olyan helyek is, ahol a magyar és szerb kulákok nemzetiségi kérdést próbálnak csinálni a gabonabeszolgáltatásból, így igyekezve a dolgozó parasztságot félrevezetni. Szerintük azért vetettek ki reájuk nagy százalékot, mert magyarok, szerbek, és nem azért, mert zsirosgazdák és 40—50 holdjuk van. Számtalan formát ölt meg az osztály Imre. A dolgozó parasztságnál tehát résen kell lennie és tudnia kell, hogy a kukák, a zsirospanaszt, halálos ellen* sége, viszont igazi barátja, szöl*ségese a munkásosztály, amely a Romín Mimn*káspárttal az élén vezeti a harcot a fantzsi és városi tőkés elemek, a kizsákaványolók ellen. A kapitalizmus olyan mint a hétfejű sárkány, ha nem vágják le mind a két fejét, új fejek nőnek a leve* gottak helyére is. A hétfejü sárkány mé* regfogainak nagy részét már kivettük a83^* dühös, csapkod és a még ép fogaival harap és mérgez. Legyünk résen és ne tévesszük szem elöl, hogy a tőke* elemek mindenkor a dolgozók ellen* ségei úgy a falun, mint a városban. CSONT SÁNDOR Temes-Torontál megye eddig ezer vagonnál több gabonát szolgáltatott be Bukarestbenünepélyesen aláírták a jóvátétel Isaibeunésérín széli szovjet-román egyezményt A Szovjet Unió 73 millió dollár értékben csökkentette jóvátételi tartozásunkat Bukarest. A pénzügyminisztériumban ünnepélyes keretek között történt meg annnak az egyezménynek az aláírása, amely a Szovjet Unió és a Román Népköztársaság között jött létre a háború, jóvátételek és szállítások összegének az 5- tsz évben 78 millió dollárral történt leszállításáról. A román kormány részéről jelen volt Luca Vasile pénzügyminiszter- Constantinescu Miroat petrólumügyi és bányaügyi miniszter, Jacob Alexandra és Modoran Vasile pénzügyminiszteri helyettesek. A Szovjetunió részéről Ieen volt Vasiliev, a romániai számítások igazgatóságának vezetője. Sustov M. P. és Mateevsky nagykövetségi titkárok, Pinoghenov, Kramarov és Fitin, a Szovjetunió keveskedelmi képviseletének tagjai. Az egyezményt a Szovjet Unió nészéről Vasiliev, a román kormány részéről Jacob Alexandru helyettes pénzügyminiszter írta aki Az aláírás után Vasiliev és Jacob Alexandru beszédet mondtak és rámutattak az egyezmény fontosságára. (Rador.) M% mi &ижаШ%йЬ0& 1000 és 750 grammos kenyér kér tíjforgalomba ... kereskedeira és az iparituri wfeialérsmek rendelkezései szerint Bukarest. A kereskedelmi és az iparügyi minisztérium közösen rendele* +»:■ г adtak ki, amelyben mnegállapítják a bűza és kukorica őrlésének szabá*lyúti kenyér és kenyértészták készítése céjából. A malmok a mai naptól kezdve a hektoliterkénti 75 kilogramm súlyú búzából 15 százalék egységes lisztet és 15 százalék korpát őrölnek ki. Az őrlésből származ» lisztnek bizonyos minőségi fel* tételekkel kell rendelkezni«, amelyekkel válttatog ■ előírások állapítanak meg. A szabad kvótából származó búza kiőrlés arányát nem szabják meg. A kiőrlés százaléka tetszés szerint lehet. A kukoricából legkevesebb 90 százalék kukorica lisztet és 10 százalék korpát kell kiörölni A vevők, vagy termelők, akik saját fogyasztásra búzát, kukoricát és más gabonaneműeket őröltetnek, az őrlési díja csak természetben fizethetik. A pékek , kenyérgyárak a búzalisztből 1000, vagy 750 grammos kenyeret készítenek és 05 1000 grammos kenyér készítésénél legfeljebb50 gramm lisztet használnak fel. A kenyérnek bizonyos minőségi feltételeknek kell eleget tenni, amelyeket különleges előírások állapítanak meg. A pékek és kenyérgyárak a szabad kvótából származó és a kereskedelmi minisztérium részéről előírt feltételek mellett beszerzett Hitből kenyeret, kiflit és egyéb péksüteményeket készíthetnek. Azűzügyi minisztérium részéről kijelölt üzemek kétszersültet és kenyértésztát is állíthatnak elő. (Rador.)