Szabad Szó, 1952. április-június (9. évfolyam, 77-151. szám)

1952-04-01 / 77. szám

2 SZABAD sap A RNK 1952. évi állami költségvetése D. Petrescu elvtárs, a RNK pénzügyminiszterének jelentése Képviselő elvtársak ? A Román Népköztársaság 1952. évi álami költségvetési tervezetének alapja azok a sikerek, amelyeket or­szágunk dolgozói, a párt vezetésével, az első ötéves tervünk által megsza­bott nagyszerű feladatok teljesítéséért és túlteljesítéséért folytatott harcban értek el. Ez a tervezet tü­krözi a dol­gozó nép elhatározását, hogy 1952-ben kiszélesítse ezeket a sikereket, fejünk­nek a pénzreform végrehajtása kö­vetkeztében való megerősödése felté­telei között A Szocializmus nagy országa, a Szovjetunió testvéri és sokoldalú se­gítségének folytán, népgazdaságunk igen gyors ütemben fejlődik, így le­rakhattuk nehéziparunk alapjait, ami lehetővé teszi számunkra, hogy sze­retett hazánkat a Román Népköztár­saságot gépesített mezőgazdasággal rendelkező, fejlett ipari országgá ala­kítsuk át. 1951-ben az ipar össztermelési ter­vét 104,5 százalékos arányban teljesí­tettük. Új fémipari, elektrotechnikai, vegy­ipari, építőanyagipari, stb. vállalatok kezdték meg működésüket. Számos meglévő váll­a­latot kifejlesztettünk. Folytattuk az ország villamosítási ter­vének megvalósítására irányuló mun­kálatokat a V. U Lenin, a Moroeni vízierőműveknél, a Gh. Gheorghiu-Dej hőerőműnél, stb. Az iparban elért sikerek lehetővé tették számunkra, hogy előrehalad­junk a mezőgazdasági munkák gépe­sítésének útján, hogy fejlesszük a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges műszaki alapot és hogy új sikereket érjünk el a mezőgazdaság szocialista átalakításának útján. A mezőgazdaság szocialista szektora megerősödött, aminek következtében jobban megszervezték a mezőgazda­­sági munkálatokat, kiterjesztették a szovjet agrotechnikai módszereket, megnövekedett a kollektív gazdaságok és a földet közösen megművelő társu­lások száma. 1951-ben gazdagabb termést takarítottunk be, mint 1950- ben. Mindez lehetővé tette dolgozó né­pünk életkörülményeinek megjavítá­sát Az üdülőtelepekre küldött alkal­mazottak száma 36 százalékkal növe­kedett 1950-hez viszonyítva; a könyv­tárak, a kiadott könyvek és újságok száma szintén növekedett. A minden­­fokú iskolákban a tanulók és diákok száma elérte a 2.136.000-et, akik közül 55.300 az egyetemi halgató. Kétségbevonhatatlan, tartós jelegű sikerek ezek, amelyek befolyásolják egész gazdasági és politikai fejlődé­sünket. (Taps.) Azonban egyes nehézségekkel és hiányosságokkal is meg kellett küzde­­nünk. A városi és falusi kizsákmá­nyoló elemek, a népi demokratikus rendszer halálos ellenségei, megkísé­relték akadályozni az ország gazda­sági fejlődését és azoknak az intézke­déseknek az alkalmazását, amelyeket a párt és a kormány a dolgozók élet­­színvonala megjavításának érdekében hozott. A pénzügyminisztérium vezető kö­reibe és az adóügyi és hitelügyi appa­rátusba befurakodott egyes ellenséges elemek elszabotálták a népi demokra­tikus rendszer sikereinek megszilárdí­tását célzó intézkedéseket. Az 1952 január 28-i pénzreform végrehajtásával hatalmas csapást mértünk az üzérekre, a kulákokra és a többi városi és falusi kizsákmá­nyoló elemekre. A pénzreformot sikerrel hajtottuk végre. Amint a RNR Minisztertaná­csának és a Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetőségének a pénzreform si­kere megszilárdításához szükséges in­tézkedésekre vonatkozó határozata megállapítja, a pénzreform után a szervezetlen piac árai, általában az állami kereskedelmi árak színvonalán mozognak. A közszükségleti cikkek kicsinybeni eladási­árának csökken­tése folytán, a lakosság több mint 500 millió új tejt takarít meg évenként. Az ipari és mezőgazdasági termékek be­szerzése kedvezőbb feltételekkel törté­nik, mint a pénzreform előtt, míg az állami terv teljesítése — az új viszo­nyok között — jobb eredményekkel folyik. A pénzreform sikere által elért kedvező eredményeket állandóan meg kell erősíteni.* A Román Népköztársaság 1952. évi állami költségvetései a RNR fejlesz­tésének ötéves tervében és az ország villamosításának tervében megszabott feladatok alapján állítottuk össze. Ez a költségvetés a szocializmus gazda­sági alapjainak hazánkban való fel­­építését szolgálja. A­ mi költségveté­sünk a béke költségvetése. (Nagy taps).­­ Nem így állanak a dolgok az impe­rialista táborban. Miután képtelenek megoldani a létüket veszélyeztető el­lentmondásokat, az imperialista orszá­gok lázasan készülnek a háborúra. Például: az Egyesült Államok 1952—1953. évi költségvetési terveze­tében a közvetlen katonai kiadások több mint hatvan­szor nagyobbak, mint az 1938—1939-es pénzügyi évben és több mint kétszer nagyobbak, mint az 1941 —1942 évben, amikor az Egye­sült Államok háborút viselt. A köz­vetett katonai kiadásokkal együtt ezek a kiadások a költségvetési előirányza­toknak több mint 85 százalékát teszik ki, ami azzal a következménnyel jár, hogy az 1952—1953. pénzügyi évre az Egyesült Államok költségvetése 14,4 milliárd dollárnyi hiányt irányoz elő. A háborúra uszítók alávaló mester­kedései ellen felkelnek az egész világ dolgozói. Felkelnek a gyarmatok né­pei, a marshallizált országok népei, az Egyesült Államok munkásosztálya. A béketábor ereje egyre jobban meg­nyilvánul az összes népeknek a béke­harc terén jelentkező szolidaritásában, azokban a sikerekben, amelyeket a nagy és legyőzhetetlen Szovjetunió vezetésével az antiimperialista or­szágok előrehaladásuk folyamán el­érnek. (Hatalmas taps). Az elmúlt évben a kommunizmust építő Szovjetunió óriási sikereket ért el. Ipari termelése 16 százalékkal nőtt 1950- hez viszony­ít­va, míg 1940-hez képest — a háború alatt elszenvedett mérhetetlen rombolások ellenére — az 1951. évi ipari termelés kétszer­ na­gyobb volt. A Szovjetunió nemzeti jö­vedelme, összehasonlító árakban, 12 százalékkal növekedett 1950-hez vi­szonyítva. A Szovjetunió sikereihez hozzá kell venni a népi demokratikus országok és a nagy Kínai Népköztársaság ál­tal elért gazdasági és politikai sike­reket A Román Népköztársaság aktív té­nyezője a béke megszilárdításáért folytatott harcnak, ami az 1952. évi költségvetési tervezet szerkezetéből is tükröződik. Országunk dolgozó né­pe a szocializmus építésével, országa gazdaságának megerősítésével, élet­színvonalának állandó megjavításával és ezáltal a Román Népköztársaság­nak az ellenségeivel szembeni védel­mi képessége megerősítésével harcol a békéért. A költségvetésben foglalt feladatok megvalósítása ennek folytán még jobban megerősíti a béketábort s újabb csapást mér a háborús tiszi­­tekra. A RNK 1952. évi állami költségve­tése sikeres megvalósításának záloga országunk dolgozóinak hősies erőfe­szítése az állami terv teljesítéséért és túlteljesítéséért és az anyagi, politikai és erkölcsi támogatás, amelyben a Szovjetunió, a Szocializmus nagy or­szága részesít bennünket. (Hosszas tetszésnyilvánítás és taps). Képviselő elvtársak ! A RNK 1951. évi állami költségveté­sének megvalósítása kielégítő ered­ményekkel zárult. Ez élénken bizo­nyítja a szocializmus gazdasági alap­jainak építését országunkban, a dol­gozók anyagi és kulturális színvona­lának szüntelen növekedését, a Párt és a kormány békepoliti­káját. Ideiglenes adatok szerint a RNK 1951. évi állami költségvetésének vég­rehajtása 56,722 millió régi lej több­lettel zárult­­Az 1951. évi költségvetést, amelyet eredetileg 433,900 millió régi lej össz­bevétellel hagytak jóvá, az év folyamán a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Taná­csának 255.­számú 1951 december 11. törvényerejű rendeletével 38.000 mil­lió régi lejjel növeltük. A véglegesen 471.900 millió régi lejre előirányzott bevételek alapját? 490.878 millió régi lej bevételt valósí­tottunk meg, tehát négy százalékkal túlszárnyaltuk a*. előirányzatot Az 1951. évi költségvetés jövedel­mének alapforrását, mint az előző évek költségvetéseinek is, a szocialista vál­lalatok és gazdasági szervezetek ál­tal, a felhalmozás számlájára a ter­mékek utáni forgalmi adó és haszon­részesedés formájában befizetett ösz­­szegek képezték. A termékek utáni forgalmi adók bevétele 1951-ben az előző évi 170.204 millió régi lejről 226.726 millió régi­lejre növekedett, azaz 33,2 százalékkal. Úgyszintén a szocialista vállalatok és gazdasági szervezetek által a haszonrészesedés számlájára befizetett összegek az 1950. évi 60,618 millió régi lejről 1951- ben 85,460 millió régi lejre növe­kedtek, azaz 41,0 százalékkal. A szo­­ci­a­lista szektorból származó költség­­vetési bevételek összegének szüntelen növekedése népgazdaságunknak az ország szocialista iparosítása és a termelés emelkedése révén elért gyors fejlődéséből, valamint az önköltségi ár csökkentéséből következik. A la­kosság jövedelme utáni adók bevéte­lének előirányzatát 1951-ben 100,4 százalékban valósították meg. Ideiglenes adatok szerint a RNK A RNK 1952. évi állami költségvetése az ország szocialista iparosítására, va­lamint a dolgozó nép életszínvonalá­nak szüntelen növekedésére irányuló nagyszabású beruházási programmot tükröz. A RNK 1952. évi állami költségvetése a pénzreform által megteremtett ked­vező feltételek közepette készült. Az 1952. évi költségvetés kifejezi orszá­gunk dolgozóinak azt az elszánt és haj­­líthatatlan akaratát, hogy felépítsék a szocializmust és ezzel hozzájáruljanak a diadalmas szocializmus hatalmas és Az 1952. évi költségvetés sikeres meg­valósítása terén nagy felelősség hárul a minisztériumok, a központi intézmé­nyek vezetőire és a néptanácsok vég­rehajtó bizottságaira, akiknek feladata biztosítani, hogy az összes vállalatok és intézmények teljesítsék az állami terv minőségi és mennyiségi mutató­számait és a költségvetéssel szembeni pénzügyi kötelességeiket. Képviselő elvtársak ? A Román Népköztársaság állam­i költségvetésének legfőbb jövedelmi forrását képezik azok a felhalmozások, amelyeket a szocialista szektor válla­lataiban és gazdasági szervezeteiben forgalni­ adó és haszon részesedés for­májában érünk el. Népgazdaságunk szocialista szekto­ra, amely a szocialista bővített repro­dukció törvényei szerint fejlődik, bizto­sítja a költségvetés szüntelen növeke­dését. A Román Népköztársaság 1952. évi költségvetésének összbevétele 32.108,4 millió lejre emelkedik és 7.564,5 millió lejjel, vagyis 30,8 százalékkal nagyobt­, mint az 1951. évi, figyelembe véve a tö­­m­egfogyasztási cikkek árainak 1952 január 28-án végrehajtott csökkenté­sét. A BNK költségvetési bevételének összegéből 29.611,5 millió lej az állami adminisztráció jövedelméből szárma­zik. Ez az összeg 31,3 százalékkal na­gyobb, mint 1951-ben volt. Az államha­talom helyi szerveinek bevétele 1.368,4 millió lej, vagyis 41 százalék­kal több, mint az 1951 évi A társada­lombiztosítás jövedelme 1.128,5 millió lej. Az 1952. évi költségvetési bevétel összegének keretében a szocialista vál­lalatok és gazdasági szervezetek for­galmi adója­bér és haszonrészesedés formájában a szocialista felhalmozás­ból befolyó összeg 18,620,0 millió lej, vagyis 58 százalék A költségvetési bevételek főképpen a forgalmi adókból származnak, amelyek előirányzata 1952-ben 13­ 820,0 millió lej, ami az összjövedelem 43 százalé­kát képviseli. Ez 21,9 százalékos növe­kedést jelent az előző­ évihez képest. A szocialista vállalatok és gazdasági szervezetek haszonrészesedésére ebben az évben összesen 8.040 millió lejt irá­nyoztunk elő. Ebből az összegből csu­pán 4.800 millió lej folyik be a költség­vetésbe, 3.240 millió lej pedig a válla­latoknál marad saját szükségleteik fe­dezésére, a forgóalap növelése, a beru­házási munkálatok fedezése és az igaz­gatói alap létesítése céljából. A haszon elosztásának és­­elosztásának ez a módja ösztönzi és érdekeltté teszi a vállalatokat és dolgozókat termelési tervük teljesítésére és túlszárnyalásá­ra, a termékek minőségének megjavítá­sára és az önköltség csökkentésére. 1951-hez viszonyítva a haszonrésze­sedésből származó költségvetési bevé­telek 18 százalékos növekedést mutat­nak. Noha 1951-ben sikereket értüünk el az önköltség csökkentésében, nem minden vállalat tudta felhasználni a rendelke­zésre álló lehetőségeket az önköltségi ár szüntelen csökkentésére, a termékek minőségének megjavítására, a jövedel­mezőség növelésére. A felettes szervek pedig nem követték nyomon eléggé ezeknek a feladatoknak a teljesítését. Egyes vállalatokban az észszerű gaz­dálkodás szellemének hiánya mutatko­zott, így P. Neamţban a Genhlaul-vár­135­. évii költségvetésének kiadásai 434.156 millió régi lejt tettek ki, ami az előző évhez képest 52.692 millió régi lej növekedést jelent, legyőzhetetlen országa, a dicsőséges Szovjetunió vezette béketábor megerő­sítéséhez. (Hatalmas taps.) Az 1952. évi állami költségvetésben előirányzott feladatok teljesítése a pénzreform sikerének további megszi­lárdításához és a RNK egész pénzügyi rendszerének megerősítéséhez vezet. A RNK 1952. évi állami költségvetése 32.108 400 000 uj lej bevételt s 30.608 400 000 uj lej kiadást irányoz elő. Az 1952. évi költségvetés bevételi és kiadási tételei így oszlanak meg. Az ipari termelés növelése, a szállí­tás fejlesztése, a mezőgazdasági ter­melés növelése és az állatállomány fejlesztése olyan feladatok, amelyeknek teljesítése, szigorú takarékossági rend­szer tiszteletben tartásával és szigorú pénzügyi és tervfegyelem betartásával biztosítja az 1952. évi költségvetés megvalósítását. Valatban nem történt meg a gyártott termékek minőségének ellenőrzése, az el­látás nem történt tervszerűen, ami elő­íráson felüli készlethalmozáshoz veze­tett. A könnyűipari minisztérium, az üveg, keramikai és háztartási cikkek ipa­rának vezérigazgatósága egyes silány minőségű, selejtes cikket termelt, aminek az volt a következménye, hogy a terme­lék jelentékeny mennyiségét a vevők visszautasították Ugyancsak nem fe­lelt meg a fogyasztók által kért minő­ségnek több textilipari termék és láb­beli, aminek következtében ezeket a cik­keket nem lehetett eladni, így a Pamut, Len és Kender vezérigazgatóságához tartozó egyes vállalatokban silány mi­nőségű vásznat termeltek, amit a vevők visszautasítottak. A fizetési alap növekedése egyes vál­lalatoknál felülmúlta a termelés növe­kedését. Ennek következményeként csökkent a munka termelékenysége, nem valósult meg az önköltségi ár csökkentése, így az IPEIL vállalatai­nál Lupényban, Szászvárosban, Bre­­zoiában, Mármarosszigeten és Oravi­­cán túllépték a tervben előirányzott fizetési alapot, ami azután az önkölt­ségi ár emeléséhez vezetett A pénzügyi szervek és a bankok nem gyakoroltak hatékony ellenőrzést a vál­lalatok és a gazdasági szervezetek gaz­dasági és pénzügyi tevékenysége felett. Ehhez hozzájárult, hogy nem ismerték eléggé a vállalatok gazdasági és pénz­ügyi helyzetét; a vállalatok és az in­tézmények gazdasági és pénzügyi osz­tályai között a szoros együttműködés hiánya mutatkozott; a pénzügyi és bankszervekbe egyes ellenséges, a munkásosztály érdekeitől idegen ele­mek furakodtak be. Az ország gazdasági és pénzügyei­nek megerősítésére, valamint a dolgo­zók életszínvonalának szüntelen eme­lése céljából a pénzreform és az ár­leszállítás kedvező körülményei között elsősorban szükséges azoknak a fela­datoknak a teljesítése, amelyeket a mi­nisztertanács és a Román Munkáspárt Központi Vezetősége a pénzreform si­kerének megszilárdításához szükséges intézkedésekkel kapcsolatban kijelölt. Szükségesnek mutatkozik, hogy a vál­lalatok egész munkakollektívája szün­telen és kitartó harcot folytasson az önköltségi ár csökkentéséért, a termelé­kenység fokozásáért; meg kell tenni minden technikai és szervezési intéz­kedést ezeknek a fontos feladatoknak a megvalósítása érdekében. Minden vál­lalatban rá kell térni a termelési költ­ségre vonatkozó terv felbontására osz­tályonként és műhelyenként; szigorú el­lenőrzést kell biztosítani az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában. A pénzügyi szervek és a bankok kö­telessége, hogy szüntelenül és rendsze­resen nyomonkövessék az összes pénz­ügyi előírások megvalósítását a vállala­tokban; alaposan elemezniük kell a pénz­ügyi beszámolókat és helyzetjelentése­ket; a legpontosabb ellenőrzést kell gyakorolniuk és fel kell fedezniök az újabb tartalékokat a vállalatok felhal­mozási tervének teljesítésére és túl­szárnyalására. A szocialista szektorból származó jö­vedelmeken kívül az 1952. évi állami költségvetés a lakosságtól befolyó adók­ból 3.014,2 millió lejt irányozott elő. Ez az összeg a költségvetési összjöve­delem 9,4 százalékát képviseli. Országunkban a lakosságtól befolyó adók jellege elvileg különbözik azok­tól az adóktól, amelyeket a kapitalista országokban a dolgozóktól beszednek. A kapitalista országokban az adók jelentik az állam legtöbb jövedelmi for­rását és ezeket teljes egészükben a dol­gozóktól hajtják be. ily módon a fegy­verkezés és a gazdaság militarizálásá­­nak egész terhe a dolgozók vállaira nehezedik. A mi államunkban az adók a dolgo­zók javát szolgálják és az á­llam­ jöve­delmének igen kis részét képviselik Tehát az adók teljes összegű és idejé­ben való kifizetésével minden dolgozó hazafias kötelességét teljesíti, hozzá­járul a szocializmus építéséhez és ha­zánk megerősítéséhez. Az adóbehajtás és a begyűjtés helyes alkalmazása azt jelenti, hogy minden honpolgártól kér­jük az állammal szemben fennálló kö­telezettségének teljesítését. Azzal, hogy a pénzügyminisztérium 1951-ben nem állapította meg helyesen a mezőgazdasági adót, a kulákokat előnyben részesítette, megkárosította a dolgozó parasztságot és ezzel gyöngí­tette a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság közötti szövetséget. Ugyanez történt a városokban a kapitalista ele­mek jövedelménél. A reális nyilvántar­tás és a pénzügyminisztérium hatékony ellenőrzésének híján, a pénzügyi szer­vek nem tudták megállapítani és nyo­­monkövetni ezeket az elemeket. A ke­reskedők adófiz­etése általában nem a valóságnak megfelelő és jól ellenőrzött adatok alapján történt. 1952-ben az adókat úgy kell megálla­pítani, hogy biztosítsák teljes egészé­ben és elsősorban az államot megillető összegek behajtását, mind a kulákok, mind a városi kapitalista elemek részé­ről. Ennek az irányvonalnak a helyes alkalmazása nem jelenti azt, hogy a többi adófizetők kivonják magukat az állam iránti kötelességük teljesítése alól. A néptanácsoknak aktív szerepet kell betölteniük, figyelemmel kell kísér­niük az adók behajtását, ébereknek kell lenniök a pénzügyi gépezetbe befurako­dott ellenségekkel szemben, le kell lep­lezniük az összes álcázott kulákokat és szigorúan és helyesen kell alkalmaz­nak a Párt és a kormány irányvonalát az adók kérdésében. A RNK 1952. évi állami költségvetése A RNK 1952. évi költségvetésének bevételei Állami közigazgatási költségvetés: Helyi költségvetések Az állami társadalombiztosítás költségvetése _____________ Milliók új lejben bevétel:% kiadás% 29611,5 92,2% 26.685,5 87,2% 1.368,4 4,3% 2.872,9 9,5% 1.128,5 3,5% 1.050,0 3,3% összesen: Bevételi többlet 32.108,4 30.608,4 1.500,0 összesen: 32.108,4 100% 32.108,4 100% A RNK 1952. év­ állam­i költségvetésének kiadásai Az ipar és a mezőgazdaság­­szünte­­len fejlődése, valamint a szállítás, a lakásépítés, a tanügy és a dolgozók egészségvédelmének kiterjesztése or­szágunkban, jelentős és egyre na­­gyob pénzügyi alapokat tesz szüksé­gessé A RNK 1952. állami költségvetésé­ben a kiadásokra 30.608.400.000 új lejt irányoztunk elő. 1951-hez viszonyítva az 1952. évi költségvetésben a kiadások összege 41 százalékkal növekedik. Éppen úgy, mint a Román Népköz­­társaság előző évi költségvetéseiben, az idén is a költségvetési alapok leg­nagyobb részét népgazdaságunk szün­telen fejlesztésére fordítjuk. Ez az összköltségek 52,6 százalékát teszik ki. A népgazdaság finanszírozását szolgáló kiadások mellett az 1952. évi költségvetésben fontos helyet fog­lalnak el a népjóléti és kulturális cé­lokra szánt kiadások, amelyek rendel­tetése, hogy hozzájáruljanak a dolgo­zók anyagi és kulturális színvonala szüntelen növekedéséhez. Ezek az összegek a költségvetési kiadások 17,5 százalékát teszik ki. A népgazdaság finanszírozására fordított kiadások a népjóléti és kultu­rális tételekkel együtt az összköltsé­gek 70,1 százalékát képviselik. A népgazdaság finanszírozása A népgazdaság finanszírozásának költségei szorosan összefüggnek álla­munk gazdasági szervezési funkciói­val. Felölelik az ipar, a mezőgazda­ság, a szállítás, a kereskedelem, a be­gyűjtés és községi gazdálkodás, vala­mint a művelődés és a tudomány fej­lődésének finanszírozását. Népgazdaságunk költségeinek ösz­­szege visszatükrözi hazánk szocialista építésének méreteit, dolgozó népünk békés, alkotó munkáját. (Folytatás a 4-H1 oldalon)

Next