Szabad Szó, 1958. április-június (15. évfolyam, 76-151. szám)

1958-04-01 / 76. szám

A megjavított bérezési rendszer kísérleti időszakában? Helyzetkép a vasúti fűtőházból A TEMESVÁRI VASÚTI FŰ­­TŐHÁZBAN január elsején kezdődött a megjavított bérezési rendszer kísérleti időszaka, ame­lyet három hónapra állapítottak meg, így ma már a kikísér­­letezett bérezési rendszer vég­legesített formájában is életbe lép. Nézzük meg tehát, mi­lyen eredménnyel zárult ez a há­rom hónap s milyen problémák merültek fel ebben az időszakban. Először is azt kell tudni, hogy a kísérletezéssel foglalkozó bizott­ság gondosan végezte feladatát és, a felsőbb utasításnak megfe­lelően, több gyűlésen is ismer­tette a dolgozókkal a fizetési rend­szer lényegét. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a dolgozók többsége megértette az elkövetkező három hónap jelentőségét. Sok segítő javaslat hangzott el s természete­sen ugyanakkor sok kérdés is fel­vetődött azok részéről, akik nem látták tisztán saját helyzetüket az újonnan megállapított bérezési rendszerben. Ilyen kérdéssel szólalt fel Fa­ragó Sándor kazánkovács is, aki tudomásul vette azt, hogy alap­fizetése nagyobb, mint a múltban volt, de nem látta tisztán, hogyan tudja elérni régi fizetésének ösz­­szegét. Pontosabban: nem bízott abban, hogy sikerül majd minden hónapban prémiumot kapnia. A válasz kielégítő és meggyőző ma­gyarázattal szolgált: Faragó Sán­­dor a jövőben jóval többet keres­het, mint eddig. Hasonló kérdést vetett fel Schneider Stefan lakatos is. ő nem értette, miért került a 8-as fizetési csoportból a 7-esbe. A válasz erre is rávilágított: a dol­gozóknak az új fizetési csoportokba való beosztását a megjavított bére­zési rendszer tette szükségszerűvé. Schneider Stefan lakatosnak, noha egy fokkal alacsonyabb fizetési csoportba került, mégis nagyobb lett az alapfizetése, mint eddig volt. Ha pedig jó minőségű mun­kát végez, akár a legnagyobb pré­miumot is megkaphatja, amely egyenlő az alapfizetésnek 40 szá­zalékát kitevő összeggel. MÉG SOK ezekhez hasonló •M­1 kérdés hangzott el a megja­vított bérezési rendszer kísérleti időszakát ismertető gyűléseken. A munkahelyeken kifüggesztett szem­léltető táblázatok, valamint a szó­beli magyarázatok és viták végül is meghozták az eredményt: a dolgo­zók megértették, hogy a megja­vított bérezési rendszerben min­denki szorgalma, képessége, mun­kabeosztásának fontossága és mun­kájának minősége szerint kapja fizetését. Mégis, mindezek elle­nére, nem tudtuk elhagyni a vasúti sűtőházat azzal a biztos tudattal, hogy most, néhány nappal a kí­sérleti időszak befejezése előtt, minden a legnagyobb rendben van. MOZDONYJAVÍTÓ OSZTÁ­LYON az óriási acélszörnyek mellett serényen dolgozik három szerelőcsoport, hatalmas alkatré­szeket szerelnek egyik helyen fel, másutt le. A mozdonyokat nagy­ságuk szerint három főbb csoport­ba osztották: az I. csoportba tar­toznak a nagy mozdonyok, a II.-ba a közepesek és a III.-ba a kisebb mozdonyok. Ezen az osztályon há­rom szerelőcsoport dolgozik és mindegyik 12 emberből áll. Min­den szerelőcsoportnak megvan a maga munkaköre egy-egy moz­­donycsoportnál, amely sohasem­­változik. A kísérleti időszak­ alatt meg­állapítást nyert, hogy az addig érvényben lévő javítási időbeosz­tás nem volt helyes. A munkások akkoriban dolgoztak, olyanfor­mán, hogy minden egyes alkat­résznek megvolt a megállapított leszerelési, tisztítási, javítási és felszerelési ideje, különböző díj­szabással. A mozdony javításának ideje a nagy mozdonyoknál 40 óra, kisebbeknél 30 óra volt, míg a­­kéthónaponkénti nagyobb reví­ziót a nagy mozdonyoknál 52 órá­ban, a kisebbeknél pedig 38 órá­ban állapították meg annak idején. Hovatovább bebizonyosodott, hogy az alkatrészenként megállapított díjszabás nem helyes. A dolgozók elsősorban annak tulajdonítottak fontosságot, hogy munkájukat idő­re elvégezzék és kevesebbet törőd­tek a minőséggel. Március elsejétől megszűnt az akkord és attól kezdve mind a há­rom szerelőcsoport rezsiben dol­gozik. Ugyanakkor csökkentették a mozdonyok javítási idejét is Azonban rá kell mutatni arra, hogy az új időbeosztás egye­lőre mégsem sikerült a legtöké­letesebben. A mozdonyjavító osz­tály dolgozói nem tudják, miért van az, hogy míg a nagy mozdo­nyok javítására 25 órai idő van, addig a kis mozdonyok javítására 26 órát állapítottak meg, noha az előbbivel több a munka, tekintet­tel nagyságára és nehezebb alkat­részeire. Ebben a hónapban, a­­melyben az új időbeosztás szerint dolgoztak, számtalan példa bizo­nyította az ebből eredő hibákat. A hónap minden napján fennállt és fennál ma is a helyzet, hogy a kis mozdonyok javítását 16 vagy még ennél is kevesebb idő alatt fejezték be, míg a nagymozdonyo­két 24, legjobb esetben 23 óra alatt, tehát alig egy-két órával a határidő előtt. N NYILVÁNVALÓ TEHÁT, hogy a kis mozdonyok tisztításá­val, szerelésével foglalkozó cso­port jóval többet tud teljesíteni — olyan értelemben, hogy egy hó­napban több mozdony javítását képes elvégezni, s így jobban túlszárnyalhatja havi előirányza­tát —, mint a nagy mozdonyok szerelőcsoportja. Tehát ami a bé­rezést illeti, külső látszatra az előbbiek vannak előnyben, noha mindegyik szerelőcsoport egyfor­mán jól dolgozik. A kísérletezéssel foglalkozó bizottság úgy segített ezen, hogy egyik csoportot na­gyobb, a másikat kisebb fizetési osztályba helyezte. De ezzel még nem tisztázódott a javítási idő­­különbözet kérdése. Mivel csupán egy hónapja, hogy ezt az időbe­osztást bevezették, még nem ala­kult ki tiszta kép erről. Intézke­dés már történt. A kísérleti bi­zottság már jelentést is tett erről a helyzetről a felsőbb szerveknél. De meg kell mondani, hiba az, hogy a dolgozók nem látják tisz­tán ezt a kérdést. A kísérleti idő­szak végefelé valahogy elsikkadt az az igyekezet, hogy a dolgozók­nak minden újonnan felmerült problémát megmagyarázzanak. A műhely dolgozóinak a kísérleti időszak minden fordulójáról, min­den váratlanul felmerült problé­májáról tudniuk kell. Úgy lenne jó, ha a kísérletezéssel foglalkozó bizottság mielőbb tisztázná az említett problémát minden alkal­mazott előtt. K. S. ITALVAINK KULTURÁLIS 6­1 LÉTÉBEN a kulturotthonok együttesei mellett nagy szerepet ját­szanak az állami egységek alkalma­zottai sorából alakult műkedvelő­­együttesek is. Beszédes bizonyíté­kát szolgáltatták ennek a mezőgaz­dasági és erdészeti dolgozók szak­­szervezetének kulturversenyei is, a­­meyeknek tartományi szakaszát n­omrégison rendezték meg Temes­váron a Főiskolások Kulturházában. A tavaly megrendezett városi és rajoni versenyek eredményeként 14 intézmény kulturcsoportja jutott to­vább a tartományi versenyig. Ezek között 5 állami gazdaság: Buziás, Békás, Csene, Újarad és Gyarmata, továbbá az aradi gépjavító központ, a csákovai és a kisőszi gép- és trak­torállomás, a Csanádi és lovrini kí­sérleti állomás, a lugosi erdészeti körlet, a talajjavító tartományi igaz­gatóság és az erdészeti vállalatok együttese (Temesvár). A fenti 14 intézmény 57 alakulata jele­nt meg a színpadon és száznál több műsorszámot mutatott be. A háromnapos kulturverseny minőségi tekintetben a tavalyi rajoni verse­nyekhez viszonyítva fejlődésről tett tanúságot. E LSŐNEK a buziási állami gaz­­daság kulturcsoportja lépett Az énekkar teljesítményével kap­csolatban a következőket kell elmon­danunk : A műsort jól válogatták össze, az énekesek tökéletes fegyelemről tet­tek tanúságot, az összteljesítmény minőségi foka mégis alulmaradt az­zal a művészi igénnyel szemben, a­­melyet az országos viszonylatban is elsőnek nyilvánított buziási ének­kartól jogosan elvártunk. Az együt­tes nem fejlődött. Az egyhelyben j^j^oggg^jmlinho^cés^^tris­­szaeséshez vezethet, ezt pedig feltét­lenül el kell kerülniök a buziásiak­­nak. A két előadóművésznő közül Gu­lie Aurora volt a jobbik. Mély átér­­zéssel, meleg és közvetlen emberi hangon tolmácsolta a koreai gyer­mekek tragédiájáról szóló költe­ményt. A tánccsoport előbb német, majd román táncot mutatott be szép si­kerrel. A szólisták román, magyar és német népdalokat énekeltek. A hallgatóság kedvező fogadtatásban részesítette a buziásiak teljesítmé­nyét. Sorrendben a második a kisőszi gépállomás volt, amelynek zenekara gyenge teljesítményt nyújtott. A hangszerek szólamait nem jól han­golták egybe, a zenekaron meglát­szott a hozzáértő és erélyes karmes­ter hiánya. Ezután a csenei állami gazdaság következett. Kitűnően sikerült a né­met szalagtánc, viszont a német női énekcsoport már közepes telje­sítményt nyújtott. Az előadott dal­szövegek egy részét sem találjuk legalkalmasabbnak ilyen rendez­vényre; mai valóságunk több vidám­ságot és a jövőben való bizakodást sugároz. A Csanádi kísérleti állomás jele­neteket adott elő, amelyek az új me­zőgazdasági munkamódszereket nép­szerűsítik, majd az énekkar és a tánccsoport következett. Ha művé­szi színvonal tekintetében e fiatal együttes teljesítménye nem is éri el a többi intézmény színvonalát, külö­nösen a táncok összeállítása terén mégis dicsérettel kell róluk szóla­nunk. AZ ERDÉSZETI EGYSÉGEK közül egyedül a lugosi erdé­szeti körlet tánccsoportja vett részt a versenyen. Román tánca tomboló sikert aratott. Valóban népi elemek­re épített és a lugoskörnyéki falvak festői népviseletében, ottani dalla­mokra furulyaszó kíséretében bemu­tatott táncuk a bírálóbizottság szak­értőinek elragadtatását vívta ki. Nem hivatásos tánctanár, hanem a csoport egyik­ tagja — egy erdőke­rülő — tanította be a táncokat. A lovrini kísérleti állomás két a­­lakulattal jelent meg. A színjátszó­­csoport Ferenc László: „Hozomány­vadász“ című egyfelvonásosát mu­tatta be románul Az alakításokról szólva leszögezhetjük, hogy bár a maszkírozás sok kívánnivalót ha­gyott hátra, a jellemek jól érvénye­sültek A zenekar teljesítménye vi­szont sokkal alacsonyabb szinten mozgott. Az alapvető hiba: a hang­szerek helytelen arányosítása, a szólamok rossz elosztása. Ennek eredménye volt azután, hogy a ve­­zérmotívumot elnyomták az erős kisérő hangszerek. Az akkordeonok feladata sem lehet csak egyhangú kisérőak­kordok végnélküli ismétlése. A rékási állami gazdaság zene­kara ezzel szemben elsőrangú élve­zetet nyújtott. Jó hangszerelés, a szólamok változatos és színes érvé­nyesítése, a hozzáértő karmester szakavatott munkája meghozta a kívánt eredményt. Sajnos, nem szólhatunk ugyan­olyan elismeréssel színjátszócsoport­­juk munkájáról és ennek keretén belül a zenekar teljesítményéről sem­ A csoport Vasile Alecsandri— Matei Milic: „Kölönc a házban“ cí­mű egyfelvonásos énekes vígjátékát mutatta be, nagyjában elfogadható alakításokkal. A színjátszók a pró­zai részben még megállták helyüket, de az éneklés tekintetében gyengék­nek bizonyultak A zenekar ezútt­al érthetetlenül gyengén szerepelt és bizonytalanul kísérte a színpadi já­tékot. Feltétlenül szükséges a szín­játszók és a zenekar munkája kö­zötti együttműködés megjavítása. A gyarmatai állami gazdaság a­­gitációs brigádja élvezetes műsort mutatott be. Kiváló énekeseik van­nak, a jól egybehangolt, szellemes dalszövegek és mozgósító erejű fel­hívások­ bizonyára nem kis mérték­ben járulnak hozzá Gyarmaton a munka megjavításához. J£ÉT ARADI EGYSÉG zárta be az első nap műsorát: az uj­­aradi állami gazdaság és az aradi gépjavító központ. Szóljunk előbb az ujaradiakról. Nem tudunk egysé­ges jelzőt találni a kulturcsoport teljesítményére. Ki kell emelnünk Humm Ferenc teljesítményét, aki tangóharmoniká­jával egész zenekart pótolva játszot­ta el Suppé „Könnyű lovasság“ című operettnyitányát. Nagyon tetszett a tánccsoport. Óriási sikere volt a traktoristák táncának, de jó volt a román és a magyar tánc is. Példa­ként állíthatjuk fiataljaink elé a Nab­atov-házaspárt, amely korát meghazudtoló frissességgel vesz részt a kulturmunkában. Különösen Na­­b­atov elvtársnő, aki énekel, tánco­kat tanít be, sőt maga is táncol, a szintjátszócsoportban is fellép — nem kis sikerrel. Nem lelkesedhetünk azonban a bemutatott „Szellemidézés“ című egyfelvonásosért, amelynek elcsé­pelt mondanivalója nem állja meg a helyét. Az együttesnek mai éle­tünkből vett darabbal kellett volna bemutatkoznia. Annál is inkább, mert a szereplők jól mozogtak a színpadon és bizonyára nagyobb teljesítményre is képesek. Az aradi gépjavító központ ének­karral és magánszámokkal szerepelt, a tánccsoportjuk által bemutatot ro­mán tánc jó volt. Ötletesnek talál­juk a bemutatott szatirikus táncot is. A kultúrverseny utolsó napján ke­rült sor a csákovai gépállomás ala­kulatainak bemutatkozására. Ének­kari számok és szavalatok után a tánccsoport is bemutatta rátermett­ségét, majd a zenekar szerepelt. A színjátszók a „Rosszabbul is tör­ténhetett volna“ című egyfelvoná­­sost mutatták be, teljesen kezdetle­ges eszközökkel. De maga a mon­danivaló is elhibázott. A csákovai gépállomás színjátszócsoportja több igényességgel olyan dara­bot is bemutathatott volna, a­­mely élethűen ábrázolja a falusi em­bert a maga problémáival. I/­ÜLÖN KELL SZÓLANUNK a két temesvári színjátszócso­port teljesítményéről. A talajjavító igazgatóság alkal­mazottaiból alakult együttes Zam­­firescu: „A bálvány és Fonák János“ című háromfelvonásos színművét tanulta be erre az alkalomra. A szövegkönyv komoly erőpróba elé állította a lelkes gárdát, a cselek­mény párbeszédekre épült és a sze­replőknek a jellemek jó alakításával kell a mondanivaló hitelességét, az élettel való szoros kapcsolatát érzé­keltetniük. E tekintetben különösen a női főszereplők játékát illeti dicsé­ret. Hisszük, hogy a következő elő­adásokon már a férfiszereplők is legyőzik a kezdeti félénkséget és a műkedvelőktől megszokott átlagos teljesítményt messze túlhaladva to­vábbjutnak a versenyben. Az erdészeti vállalatok együttese a verseny másodnapján Victor Efti­miu „Aki a halálból menekült“ című háromfelvonásos vígjátékát, az utol­só nap pedig Broniszlav Nusics szerb író „A filozófia doktora“ című négyfelvonásos vígjátékát mu­tatta be. Eftimiu darabjának időszerűségét­ a néptanácsi választások adták meg.­­ Maró gúnnyal elevenedik meg a da­rabban a letűnt polgári-földesúri társadalom meggazdagodott, de fél­műveit akarnokjainak közéleti veze­­tőszerepek betöltésére irányuló am­bíciója. Ebben a darabban főleg a férfiszereplők jeleskedtek. Az együt­tes jó összteljesítményt nyújtott. Nusics vígjátékának nagy sikere volt. Temesváron most első ízben ke­rült bemutatásra a helyzetekre és sziporkázó szellemeségű bemondá­sokra épített darab és minthogy az együttest erőskezű rendező irányí­totta, a teljesítmény művészi érté­kével is meg lehetünk elégedve. A VERSENYBIZOTTSÁG — **■ tagjai részben színházi és zenei életünk nevesebb személyisé­gei — a következő eredményt hir­dette ki: Énekkarok: 1. Buziás. Zenekarok: Rékás. Hangszerszólók: 1. Ramunean­­ţu Simion, Buziás (tárogató) és Humm Ferenc, Ujarad (tangóhar­­monika). Énekesek: 1. Ramneanţu Julia, Buziás. Énekkötősök : 1. Na­­b­atov-házaspár, Ujarad. Agitációs brigád: 1. Gyarmata. Szavalatok: 1. Ciulic Aurora, Buziás. Tánccso­portok: 1. Lugos és Ujarad Színját­szók: 1. Az erdészeti vállalat együt­tese Nusics „A filozófia doktora“ című darabjával és a talajjavító igazgatóság Zamfirescu „A bálvány és Fonák János“ című darabjával. Egyéni dicséretben részesültek a következő színjátszók: Ispas Con­stantin, Wonner Ella, Babi Ecateri­­na és Curpen Rozalia (erdészeti e­­gyüttes), Poenariu Eugenia és Sel­­meanu Elena (talajjavító), Groza Ion Emil és Salageanu Emilia (Bé­kás) és Minda Nicolae (Csákova). VIGYÁZÓ SÁNDOR fel Műkedvelők SZABAD SZÓ Az aradi egészségügyi tanintézet-csoportnál AZ ARADI EGÉSZSÉGÜGYI TANINTÉZET-CSOPORT kétemele­tes palotája a burzsoá­ földesúri rend­szer idején a félelmetes hírű pénz­ügyigazgatóság székhelye volt. Most a sötét folyosók helyét tágas, világos csarnokok foglalták el, a szobákban pedig tantermek, műszaki laborató­riumok, klubhelyiségek és hálóter­mek nyertek elhelyezést. Első benyomásunk az, hogy egy fogorvosi műterembe léptünk be már az előcsarnokban, ugyanis a portás fülkéjétől az igazgatói irodáig csillog-ragyog minden, az üvegfalak, a rézkilincsek, az iratszekrények és a parketta. S a fogorvosi rendelővel való gondolattársítás legott stílsze­­rűvé válik, mihelyt megtudjuk dr. Butea Ladislau elvtárstól, a taninté­zet-csoport igazgatójától, hogy a fo­gászati technikum különleges súlyt képvisel ebben az intézetben, ugyan­is ez az ország egyetlen ilyszerű isko­lája. A tanintézet-csoport keretében ugyancsak fontos szerepet tölt be a kórházi technikusnőképző és gyer­mekápolóképző iskola, úgy ezekbe, mint a fogászati technikumba csak középiskolai érettségi bizonyítvány­­nyal lehet beiratkozni. VÉGIGJÁRTUK az intézet tanter­meit, műszaki laboratóriumait, vala­mint az internátusi hálótermeket. Itt sűtött cserépkályhákat, az ágyakon pedig a vastag sárga gyapjútakarók alatt, mindenütt selyempaplanokat találtunk. Néhány bennlakó hallga­tóval beszéltünk, akik a lakásról és ellátásról a legnagyobb megelége­déssel nyilatkoztak. A fogászati technikumban fehér köpenybe öltözött technikusjelöltek „műállkapcsokon“ próbálgatják az általuk készített műfogsorokat és műszájpadlásokat. Tanulmányozzák egy jelentős találmány — az állka­pocsba rögzíthető műfogsor — készí­­tését is A TECHNIKUM egyik tanára, Io­­nescu Dumitru elvtárs az intézet IMSZ-szervezetének titkára. A tan­intézetcsoport IMSZ-tagjai a büró vezetésével figyelemreméltó politi­kai és kulturális munkát fejtenek ki. Az IMSZ-nek van saját zenekara, valamint kultúrcsoportja, mellyel a választásokon sikerrel szerepeltek. A tanulmányi körök (élettani, fizikai, technológiai, belgyógyászati, vegy­tani stb.) szakképzett orvosok és ta­nárok felügyelete mellett működ­nek. Ezenkívül van egy 11.200 kö­tetből álló könyvtáruk, amely hozzá­járul a tanárok és hallgatók ideoló­giai és kulturális ismereteinek gyara­pításához. A nagyszámú éltanuló közül az igazgató elvtárs megnevezett néhá­nyat: Boanga Magda, Kuderer Her­ta, Opriş Florica (kórházi techni­kum), továbbá Bucsan Nicolae, Draf­­ta Terézia, Pataky Györgyi (fogásza­ti technikum). A tudomány haladásával az orvo­si­ karnak műveit és tudományosan képzett technikai segítőtársakra van szüksége és az aradi egészségügyi tanintézet-csoport fentemlített szak­osztályai módot nyújtanak arra, hogy ezek a segítőtársak minél hamarabb megkezdjék hasznos munkájukat egészségügyi intézményeinknél. CSERMŐS PÁL jfrOEL ^ Ki* —Szovjet-bolgár közös filmalkotás — A film művészi felelevenítése a Bolgár Kommunista Párt dicső vezetője, Georgi Dimitrov életé­nek és harcának. A vásznon meg­ismétlődnek az 1933-as tragikus események, amikor a német s a világimperializmustól támogatott hitleri fasizmus megkezdte bestiá­lis gyilkosságainak végnélküli sorozatát. A gaztettek első lánc­szeme a német Reichstag felgyúj­­tása volt, melyet a „lipcsei per“ néven ismert ördögi bírósági színjáték követett. A per vádlott­ja Georgi Dimitrov volt, aki szen­vedélyes, forradalmi öntudattal át­hatott érveivel szétzúzta a hazug vádaskodásokat. A filmet művészi hozzáértéssel készítette el Lev Arnstam, a ki­váló szovjet rendező. Georgi Di­­mitrovot Stefan Szavov, Dimitrov édesanyját pedig Cvetana Amau­­dova alakítja. A filmet az „Arta“-moziban ve­títik. luuiiMiiiii'iimiiiiii'iMiiiiiiiiiiiiimmmiiimHMX'HMtB III Ultin iiimiiiiiiiiiiih A marxista-leninista esti egyetem közli: Az esti egyetem, ma, keddi, április elsejei, délután 5 órakor kez­dődő előadásainak programja a következő: I. év, politikai gazdaságtan: előadás I. év, filozófia: előadás I. év, történelem: szeminárium II. év: előadás III. év: szeminárium A pártkabinet híre Szerdán, április 2-án, 17 órakor az RMP történetét előadó propa-­­­gandisták kiképzése. Pénteken, április 4-én, 17 órakor az esti tanfolyamokon és a mar-­­­xizmus-leninizmus alapjait előadó propagandisták kiképzése. Jola van 29 éve annak, hogy itt a Kommunisták Romániai Pártja egyik hű tanítványának és fáradhatatlan, optimista har­cosának szíve megszűnt dobog­ni. A cimpinai kórházban, ahová a doftanai börtönből már túl ké­sőn szállították be, hajtotta fe­jét utolsó álomra munkásosztá­lyunk e hős harcosa Közel 30 éve, hogy Fónagy János az em­lékezésé, de megfélemlíthetetlen, bátor kommunista harcosságát — amelyről oly sokszor tett ta­núságot — megőrizte dolgozó népünk és élete példaképül szol­gál előttünk. , 1900-ban született a Nagyvá­rad­ tartományi Margitta község­ben. Középiskolai tanulmányai elvégzése után Budapestre kerül. Már egészen fiatalon részt vesz a forradalmi munkában és a fiatal Magyar Tanácsköztársa­ság megvédéséért vívott hősi küzdelemben gazdag tapasztala­tokra tesz szert. A forradalom vérbefojtása után Fónagy Bécsbe, majd Prágába menekül és folytatja forradalmi tevékenységét. A kapitalista rab­igában sínylődő kizsákmányolt tömegek felszabadításának szen­teli ezután életét. Az országba való visszatéré­se után mint kőműves dolgozik Nagyváradon és Szatmáron és 1922- ben tagja lesz a szatmári Kőműves Szövetségnek, maj­d 1923- ban a Kommunisták Romá­niai Pártjának. A munkásság életéről ír tudósításokat ebben az időben, Nagyváradról, Szat­­márról és Nagybányáról a Vilá­gosság és a Munkás (a KRP KB lapja) című lapoknak, és tudósításaival az erdélyi mun­kásságot osztályharcos szellem­ben, a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szelle­mében neveli. 1923-ban állandó munkatársa lesz a Munkás címü lapnak és szerkesztője a Bukarestben ha­vonként megjelenő Új Harcos című lapnak, a KISZ KB sajtó­­szervének. Közben letartóztatják és, a nagyváradi hatóságok által le­folytatott vizsgálat eredménye­ként, behívják katonának. Le­szerelés után megbízást kap az aradi KISZ-szervezetek újjászer­vezésére. Ezt a megbízatást jól végezte el; az aradi KISZ-szer­­vezetek összejövetelein a mun­­kásifjak nagy figyelemmel hall­gatták előadásait, mert új dol­­go­kat tudtak meg belőlük nem­csak a hazai proletariátus har­cáról, hanem a szovjet nép és a tőkés országok proletariátusá­nak harcáról is. 1924-ben fárad­hatatlan munkával előkészítette a KISZ-tagokat az illegális harcra, mert előre látta, hogy a kormány törvényen kívül helyezi a pártot és a KISZ-t. Előkészí­tette az ifjakat az eljövendő küzdelmekre, az illegális ak­ciókra, amikor merőben más, összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között kellett dol­gozni. Más feladatokat is kapott. A pártvezetőség Fónagy révén gondoskodott az 1926 januárjára kitűzött Turnu-Severin-i perbe belekevert kommunisták védel­méről és megsegítéséről. Ezután azt a megbízatást kapta a párt­vezetőségtől, hogy szervezzen Marosvásárhelyen illegális nyom­dát és irányítsa a helyi párt­­szervezet tevékenységét. 1926 márciusában a sziguranca felfe­dezi a nyomdát és Fónagyot le­tartóztatják. Ötévi börtönre íté­lik, ami után a doftanai bör­tönbe kerül. A börtönfalak sem gátolhatták meg abban, hogy folytassa tevékenységét, a marxizmus-leninizmus tanulmá­nyozását, megmagyarázzon ne­héz filozófiai és közgazdasági kérdéseket. Fónagy világosan látta a nemzeti­ parasztpárt igazi cél­jait és főleg azt, hogy a Maniu­­kormány, miközben demokratikus szólamokkal dobálódzik, valójá­ban a munkásmozgalom ellen lép fel. A Maniu-kormány uralomra­­jutását követő helyzet igazolta meglátásait, amelyeket több le­velében és munkájában közölt a börtönből elvtársaival. Élete és tevékenysége az ifjúkommunis­­ták egyik kiváló nevelőjének élete és tevékenysége, aki kom­munista erkölcsre, mélységes humanizmusra nevelte a KISZ tagokat. Fónagy­ valóban olyan volt, ahogyan ő jellemezte a kommu­nistákat: igazi kommunista, „aki az eszével és a szívével gondol­kozott“ — mondotta valaki róla, aki jól ismerte. A mostanai bör­tönben Fónagy mindvégig küz­dött a kommunisták elméleti színvonalának emeléséért „. El­készültem egy rövid brosúra fordításával — írja egyik leve­­­lében —, most egy tanulmá-­­­nyon dolgozom“. Közgazdasági­­ és filozófiai szemináriumok.-' tar-­í­tott. 1928-ban­ azonban egész­ségi állapota rosszabbra fordul és a börtönigazgatóság vissza­utasította a párt és a börtön­beli elvtársak ama követelését, hogy kórházba szállítsák; mikor pedig mégis beszállították a kór­házba, már késő volt. Fónagy János, a kommunista harcos 1929 április 1-én meg­halt. Holttestét elvtársai Temes­várra szállították, hogy itt te­messék el. Április hetedikére tűz­ték ki Fónagy temetését Munkások ezrei készültek, hogy elkísérjék utolsó útjára. A nemzeti-parasztpárti kormány azonban elrendelte, hogy Fóna­gyot a hatóságok temessék el. A rendőrség megostromolta a munkásotthont és elvitte a holt­testet. A munkásokat akik min­denáron meg akarták védeni szeretett elvtársuk holttestét, a sziguranca ügynökei letartóz­tatták és megkínozták. A kor­mány a szeretett kommunista harcosnak még az emlékét is ki akarta tépni a munkások szívé­ből. De minden hiábavaló volt: a munkások tudják, hogy a te­mesvári hősök temetőjében, az egyik sirkant alatt nyugszik Fónagy János, a megfélemlít­hetetlen, bátor kommunista har­cos. miTáw mamm FÓNAGY JÁNOS Színház- és moziműsor ÁLLAMI ROMÁN SZÍNHÁZ (19.80 óra­kor): Viforul. Állami magyar színház (9.80 óra­kor): Nagymama. MOZIK: MAXIM GORKIJ (8, 5, 7, 9): A Baragán bogáncsai; ARTA (3, 5, 7, 9): Egy történelmi lecke; ALEXANDRU SA­­HIA (2, 4, 6, 8): Bátor emberek; VICTO­RIA (2, 4, 8, 8): Meredek lépcsők; IFJÚ­SÁGI MOZI (10, 12, 2.30, 4.30, 6.30, 8.30): Az örök éj titka és A vörös zászló; VI. KE­RÜLETI MUNKÁSMOZI (4, 6, 8): Jónapot, elefánti; SZABADFALUSI MUNKÁSMO­ZI (5, 7): Két győzelem; VÖRÖS CSIL­LAG, MEHALA (5, 7): Családi viszály. mwflw Az idő aránylag meleg marad, változé­kony felhőzettel, többnyire borult égbol­tozattal. Időnként esők, többnyire az éj­szaka folyamán. A hőmérséklet ásandó, nappal plusz 10 plusz 15 fok, éjszaka plusz 7 plusz 10 fok között. Gyenge, majd a mérsékeltig fokozódó szél keleti irányból. A következő három napra változékony időjárás várható, mely az esőzésnek ked­vez. Ma, kedden, az I. KERÜLETBEN, az 1. számú (Engels-utca 9) 7—15 óráig, a 2. számú (De vértes-utca 1) állandó, a 3. számú (Augusztus 23-körüt 11) 7—15 óráig, a H. KERÜLETBEN, a 4. számú (Ștefan cel Mare-utca 3) 7—15 óráig, az 5. számú (Docilor-utca 10) állandó, a 6. számú (Pe­tru Maior-tér 2) 12—20 óráig, a III. KE­RÜLETBEN: a 7. számú (Forumbescu­­utca 3) 7—22 óráig, a IV. kerületben: a 8 számú (Miron Costin-utca 1) 7—15 óráig, a 9 számú (Gojdu-utca 2) 7—21 óráig, a 10. számú (Tolbuhin-tér 9) állan­­dó, a 11. számú (Preyer-utca 1) 7—15 óráig; az V kERÜLETBEN: a 12. számú (Cloşca-utca 18) 13—21 óráig; a VI KERÜ­LETBEN: a 13 számú (PrimSriel-utca 13) 7—21 óráig; SZABADFALUN: a 29 számú (Ion Slavici-utca 25) 7—15 óráig; RONACON: a 68. számú gyógyszertár (V Magdi-utca 31) 7.30—15.80 óráig tart nyitva. Ügyeletes gyógyszertárak. Kedd, 1958 április 1. Szívérbántalmakban és pajzsmirigy­­bántalmakban szenvedő betegek, akik saját költségükön akarják kezeltetni magukat, ' :-fürdön­­ kitűnő gyógykezelésben részesülhetnek. A fürdő égész, éven át nyitva van. 2—3 ágyas szobák, ellátás és gyógykezelés a legjobb feltételek között. Foglalja le idejében helyét! Cím: Direcţia Staţiunii Balneare Borsec,­­Regiunea Autonomă Maghiară. iiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiitiiiNiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiii CLDC Temesvár ^tlkvériuma Roaită-ter 2 szám készpénzért vásárol irodalmi, technikáig orvostudományi, mű­vészeti és­ zenei könyveket, úgy­szintén régi és új bibliofil ki­adásokat Nagy könyvtárakat személyesen látogatunk meg/ Telefon: 59.9. iiiiiiimmiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiimmiiiiimiiiumH n mmiurMv/ru i rmnfwiinNflU sAi Q SZELVÉNYEK .LEDDI UTOLSÓ NAI K'k'.'DD« nmsaMNOsm­vmixbmwm­lirr­­ W1 •••

Next