Szabad Szó, 1973. január-március (30. évfolyam, 8663-8737. szám)

1973-03-28 / 8734. szám

V VH.AG PROLETAR­IÁS, EGYESÍTHETEK! & Ш SzabadSzé AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Iparvállalataink fontos fela­data exportjuk fellendítése, a­­mint erre az RKP Központi Bizottságának legutóbbi ple­náris ülése nyomatékosan fel­hívta a figyelmet. A bútor­­gyártásra szakosított temesvá­ri Banatul Helyiipari Vállalat munkaközössége is mozgósí­totta belső tartalékait az ex­port-feladatok valóra váltása érdekében. A cél elérésének lehetőségeiről beszélgettünk minap Nicolae Lancea főmér­nökkel. — Idén a tavalyinál mint­egy 30 százalékkal nagyobb a kivitel — mondotta bevezető­ben —, s így gyártmányaink­nak körülbelül a felét külföldi megrendelőknek küldjük. Te­kintettel a kivitelre való ter­melés fokozására, egyes rész­legeinket, műhelyeinket e fela­datra szakosítottuk, hogy ez­zel is növeljük a termelést. Megkésve bár, de befejeztük a Dudeştii Noi-i asztalosrészleg átszervezését, amely furnéro­zott bútort gyárt kivitelre. Át­alakítottuk és fejlesztettük a nagyszentmiklósi részleget is, hogy az egész év folyamán exportra dolgozzon. Új lakko­zóműhelyt létesítettünk, mó­dosítottuk a technológiai fo­lyamatot, új berendezéssel lát­tuk el az egységet. Az új pécsi részlegben is hasonló munka folyik. Elláttuk gépi eszközök­kel, hogy a termelés növelése érdekében általánosítsuk a második és kiterjesszük a har­madik műszakot. Intézkedése­ink révén, ütemesen teljesít­hetjük az exportelőirányzatot. — Mit szállítanak külföldi megrendelésre? — Furnérozott bútorokat, különböző típusú székeket és gyermekbútort. — Sikerült-e teljes egészé­ben leszerződni a terv szerin­ti mennyiséget? — Hiánytalanul eleget te­szünk a tervnek, sőt, azon fe­lül még 300 OOO valuta-lej ér­tékű terméket szállítunk a m­ár megkötött szerződéseink szerint. — Mit kell még tenni a za­vartalan export-tevékenység­­ért? — Minden előkészítő mun­kát befejeztünk. Akadnak a­­zonban még megoldandó kér­dések — a szokványos anyag­­ellátási ügyek. Arra törek­szünk, hogy ezeket is minél jobban elintézzük. — A mindennapok felada­tainak teljesítése mellett fog­lalkoznak-e az export távlati kilátásaival? — Máris megkezdtük az 1974. évi kivitel előkészítését. Ennek érdekében Temesváron műhelyeket vonunk össze, hogy fokozzuk a terület ki­használását, s építkezések nél­kül növeljük a termelést. Bő­vítjük a szárítási kapacitást, mert ez mennyiségi és minő­ségi szempontból egyaránt a­­lapvető fontosságú a gyártás zavartalanságában. Két szárí­tóberendezést máris haszná­latba adtunk, további 12-őt pedig megrendeltünk. Részt ve­szünk tapasztalatcserében az export minél jobb lebonyolí­tása érdekében. Szakembere­ink legutóbb Szatmáron vol­tak és az ott látottak alapján néhány eredménnyel kecseg­tető módszert fogunk bevezet­ni. Minden feltételünk meg­van tehát ahhoz, hogy valóra váltsuk idei exportfeladatun­kat — fejezte be szavait a fő­mérnök. Gyurcsik Miklós „Mindennapi gyakorlatunk az RKP Központi Bizottsága február 28-március 2-i plénumának útmutatása11 Bútorgyártók a növekvő exportért іШ,. Gondok és gondolatok gyümölcsfa-ültetéskor „Intézkedéseket kell végrehajtani a szőlé­szetben és a gyümölcstermesztésben. E két terü­leten ugyanis az állam anyagi erőfeszítéseihez képest a hozamok még nem kielégítőek“. NICOLAE CEAUŞESCU Megyénkben idei előirány­zataink szerint lendületesen fejlődik a gyümölcstermesztés. Az állami vállalatokban és termelőszövetkezetekben, vala­mint a háztáji gazdaságokban egyre több facsemetét ültet­nek, idén tavaszon százhar­­mincezret a domb- és síkvidé­ki egységekben. Milyen fajta gyümölcsfát vásárolhattak idén tavasszal a termelők? — tevő­dik fel a kérdés. Erre keres­tünk választ a megyei vető­mag- és facsemete-forgalmazó vállalatnál.­­ — Az utóbbi két évben — mondotta Drághics Arthur fő­könyvelő — nagyobb a keres­let, mint a felhozatal Mintha a zsombolyai, nagyszentmikló­­si, herendesti-i és karánsebesi faiskola nem tudná kielégíteni az igényeket. Statisztikánk valóban hi­ányosságokról árulkodik. Úgy tűnik, hogy a faiskola szak­emberei ötletszerűen dolgoz­nak, nem számolnak eléggé a vidék sajátosságaival. A ter­melők 30 966 alma , 34 265 őszibarack-, 25 000 kajszi-, 228 birsalma-, 35 körte-, 10 meggy­­s több tízezer szilvafát (!) vá­sároltak, ültettek idén tava­szon. Gergely Gergely (Folytatás az 5. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN ■ Információs oldalunk ■ Az olvasó fóruma ■ A milíciáról jelentjük ■ Petőfi a pódiumon – Intézményesen a giccs ellen – A gépi burgo­nyavetés gazdaságossá­gáról – A szocialista verseny élenjárói NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs interjúja az amerikai time folyóiratnak A Time amerikai folyóirat március 26-i száma közli azo­kat a véleményeket, amelye­ket Nicolae Ceauşescu elv­­társ, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke fejtett ki Strobe Tal­­bottnak, a folyóirat kelet-eu­rópai tudósítójának adott in­terjúja keretében. Az anyagból kitűnik a szo­cialista Románia álláspontja a fő nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban és aktív hozzá­járulása az enyhülés, a koo­peráció és béke légkörének megteremtéséhez. Úgyszintén kitűnik országunk álláspontja az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatban, s az, hogy le­hetőség van az értekezlet idei összehívására. Az értekezlet­nek el kellene fogadnia az eu­rópai államok kapcsolatainak alapelveit és normáit, vala­mint olyan intézkedéseket, a­­melyek széleskörű gazdasági, műszaki-tudományos, kulturá­lis, és más területekre kiter­jedő együttműködést tennének lehetővé a kontinens összes országai között. Kitűnik to­vábbá annak szükségessége, hogy az összeurópai értekezlet vállalja egy olyan állandó szerv létrehozásának a felada­tát, amely biztosítaná a kon­zultálások és a véleménycse­rék folytatását az együttmű­ködés fejlesztése és a földrész biztonságának megteremtése érdekében. Ennek keretében az interjú értékeléseket tartalmaz azok­ról az előzetes megbeszélé­sekről, amelyeket a közép-eu­rópai államok területén levő idegen fegyveres erők csök­kentésének szentelt tulajdon­képpeni tárgyalások megkez­dése érdekében folytattak. Hangsúlyozást nyer, hogy­ e­­gyes nehézségek ellenére vég­ső fokon elfogadható megálla­podásra jutnak a tárgyalások lefolytatására vonatkozólag. Románia véleménye szerint" a jövőben a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a kontinens más övezeteire is, egész Euró­pára — tehát el kell jutni a katonai kérdésekre vonatkozó konferenciához, a más álla­mok területén levő idegen csapatok csökkentéséhez, és végső fokon azok visszavoná­sához, a nemzeti csapatok csökkentéséhez, valamint más készültségcsökkentési intézke­désekhez, amelyek reális fel­tételeket teremtenek a konti­nens összes államai valódi biztonságához. Az európai államok közötti kapcsolatok jövőjére vonat­kozóan az interjú megállapít­ja, hogy az együttműködési Kiültetésre készítik elő a palántákat a lovrini kertészek Évek érve: így is lehet! A KERESZTESI GÉPESÍ­TÉSI OSZTÁLY javítóműhe­lyében beszélgetünk. A trak­torosok közül Sípos Ferenc karbantartó gépész, Szécsényi András, Bakos Pál, Viola Sán­dor, Deák József, Simon And­rás, Simon Sándor és Vincze István van jelen, a termelő­szövetkezetet pedig Lábadi László főmérnök, a gazdaság elnöke „képviseli“. Amolyan kerekasztal-beszélgetés folyik tehát — ezúttal azonban asz­tal nélkül. Az első kérdéssel mindjárt a probléma elevenébe próbá­lunk vágni: — Mi a véleményük, van-e becsülete Keresztesen a trak­torosnak? A válasz késlekedik, de az­tán csak megszólal Sipos Fe­renc: — Mi legalábbis úgy gon­doljuk, hogy van. Nem tudom, mit mond majd a mérnök elv­társ, de mi úgy tapasztaltuk és tapasztaljuk, hogy nálunk A szakma rangja a termelőszövetkezet és a gép­állomás vezetősége is ugyan­csak emberszámba veszik a traktorost, s megbecsülik a munkáját. Kérdőért néz az elnök felé. — MÁSKOR IS MONDOT­TAM MÁR, s most is megerő­sítem — remélem, nem fognak elbizakodni tőle —, hogy trak­torosainkat nagyszerű fiúknak, jó szakembereknek tartom — így a mérnök —, akikre a nö­vénytermesztés súlyának jóré­sze nehezedik. Éppen azért, arra is törekszem, hogy ennek megfelelően értékeljék, be­csüljék munkájukat gazdasá­gunkban. — Máshol is vannak jó traktorosok, mégsem alakult ki ilyen jó viszony a termelő­­szövetkezet és a brigád kö­zött .. — Természetesen, kettőn áll a vásár. Mindkét fél megér­tésére szükség van. Mert hiá­ba jó a traktoros, ha a terme­lőszövetkezet vezetősége ezt nem méltányolja és fordítva, hiába a termelőszövetkezet minden jóakarata, ha a gépe­­sítők azt nem becsülik meg. — A gépesítési osztály és a Józsa Ödön (Folytatás az 5. oldalon) XXX. évfolyam 8734. szám Szerda, 1973. március 28. 3 oldal, óra 30 cam (Folytatás a 7. oldalon) . Szinte hihetetlen, de i­­gaz, hogy a különböző kárté­kony rovarok évente csaknem 30 milliárd dollár értékű me­zőgazdasági terménytől foszt­ják meg az emberiséget. A FAO türelmes statisztiku­sai kiszámították, hogy a kár­ba veszett terményekből olyan hosszú vonatszerelvényt lehet­ne megrakni, amely 50-szer körülérné az Egyenlítőt.­­ Hétfőn megkezdődött Nyugat-Berlinben Johann Bach­er és Hans Quambusch volt SS-katonák bűnpere. A két vádlott a második világ­háborúban, Lengyelország megszállása idején sok nőt, gyermeket és férfit gyilkolt le. Az augusztusig tartó tárgyalá­son hét országból 90 tanút hallgatnak ki.­­ Újra kiállítják a telje­sen restau­rált Pietàt a Szent Péter bazilikában. Michelan­gelo híres alkotása most tör­hetetlen hármas üvegfal mö­gé került, fotocellás riasztó­­rendszer védi, és csak 8 mé­terre közelíthető meg. Mint ismeretes, a páratlan értékű carrarai márványszobrot 10 hónappal ezelőtt egy­ elmebe­teg kalapáccsal megrongálta.

Next