Szabad Szó, 1949. július-szeptember (51. évfolyam, 150-227. szám)
1949-08-03 / 178. szám
„A földművesszövetkezeteknek valóságos tömegszervezetekké kell válniok“ Dégen Imre előadása a SzÖVOSz I. Országos Küldöttgyűlésének jelentőségéről A SZÖVOSZ értekezletet tartott Első Országos Küldöttgyűlése alkalmából, amelyen Dégen Imre főtikár beszámolt a küldöttgyűlés feladatairól és jelentőségéről. — A földművesszövetkezetek — kezdte beszámolóját Dégen Imre — fejlődésük mai fokán már 870.000 tagot tömörítenek magukba a dolgozó parasztság tömegeiből. Az országos első küldöttgyűlésen a szegényparasztság legharcosabb tagjai, a termelőszövetkezeti csoportok küldöttei és a haladó középparasztok küldöttei megvitatják a SZÖVOSZ jövő fejlődésének útját és megválasztják az új vezetőséget. A küldöttgyűlésen 268 küldött vesz részt, ebből 202 földművesszövetkezeti, 66 pedig termelőszövetkezeti csoport képviseletében jelenik meg. A küldöttek 25 százaléka parasztasszony és hasonló százalékarányt az ifjúsági küldöttek száma is. A küldöttgyűlés első feladata, hogy dolgozó parasztságunk, miután kiseperte a szövetkezetekből a nép ellenségeit, olyan országos vezetőséget válasszon, amely a falu dolgozóinak boldogulását, az egyedül biztosító szocialista úton viszi előre. Nyolc hónap késői félműlle új 32Ötf®tkeze.i tag Ezen a kongresszuson beszámolunk majd arról — folytatta Dégen Imre —, hogy a munkásosztály hű szövetségesnek bizonyult és a jövőben is mindenben a dolgozó parasztság segítségére siet. Az elmúlt esztendő során jelentősen fejlődtek a termelőszövetke- zeti csoportok is. A földtulajdonnal rendelkező kisparasztság ma már 50 százalékos arányt képvisel ezekben a csoportokban s ez az arány egyre inkább növekszik. A földművesszövetkezeteknek valóságos tömegszervezetekké kell válniuk. Ezen a téren is jelentős fejődés mutatkozik, ugyanis a múlt év decembere óta az össztaglétszám 425.000-ről 870.000-re növekedett. Az asszonyok és a fiatalok száma ez alatt az idő alatt mintegy 170 százalékkal nőtt. Az igazgatóságon és felügyelőbizottságon keresztül mintegy 40.609 főnyi vezetője vesz részt a szövetkezeteknek a tömzegmozgalmi munkában. Ezek a helyi vezető káderek bekapcsolódnak a szövetkezet politikájának mozgalmi irányításába. A havi taggyűléseken pedig a "tagság széles rétegei cselekvőn vesznek részt. A szövetkezeti mozgalom hatalmas gazdasági fejlődést ért el. Jelentős eredményeink vannak a gépállomásokkal való kapcsolat terén a termelési szerződések kötésével, nemesített vetőmag szétosztásával műtrágya-akciókkal, szerződéses állattenyésztéssel és hizlalással és a terményfelvásárlással kapcsolatban. A szövetkezeteknek egyre szélesebb és egyre döntőbb a szerepük a felvásárlás minden területén. 2917 földművesszövetkezet, 4693 üzlete biztosítja a falu jó iparcikkekkel való ellátását. Mindezek az eredmények azonban elvesztenék jelentőségüket, ha a földművesszövetkezetek megfeledkeznének legdöntőbb feladatukról, a termelőszövetkezeti csoportok életrehívásáról, támogatásáról és fejlesztéséről. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy legnagyobb részben ezen a téren is jó munkát végeztek a szövetkezetek.Ott mutatkozik meg mindenütt az eredményes fejlődés, ahol a szövetkezetekben felismerték, hogy a gazdasági feladatokon kívül a tömegszervezeti feladatokat is jól el kell látni. A szövetkezetnek mint tömegmozgalomnak elsősorban a szegényparasztságra kell támaszkodnia, szövetséget kell tartania a középparasztsággal és kérlelhetetlen harcot kell folytatni a népnyúzó kulákokkal szemben. Ahol ezeket a mozgalmi feladatokat elhanyagolták, ott hibák mutatkoznak. Javítanunk kell a szövetkezeti gazdálkodást A hibák és eredmények kiértékelése a küldöttgyűlés feladata lesz. Ugyancsak a küldöttgyűlésnek kell megállapítania a termelőszövetkezeti csoportok további szervezésére vonatkozó hatalmas munkatervet, meg kell szilárdítania a gazdaságosság elvét, vagyis gazdaságossá kell tenni a földművesszövetkezetek gazdálkodását és egész gazdasági és politikai munkánkat szervesen be kell illesztenie a tervgazdaságba. Ezenkívül módosítjuk az alapszabályt s ezzel megerősítjük a szövetkezeti önkormányzatot és megteremtjük a megyei elnökség szervét is. A küldöttgyűlés állást foglal majd a tartós béke biztosítása, a Szovjetunió vezette béketábor erősítése mellett. A küldöttgyűlésen beszámolnak a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagjai is, akik ismertetni fogják a világ legfejlettebb mezőgazdaságában szerzett tapasztalataikat. Elmondotta még Dégen Imre, hogy a jelenleg folyamatban lévő előzetes elszámoltatás, melyet a termelőszövetkezeti csoportoknál folytatnak le, a közös művelésű nagyüzemi gazdálkodás hatalmas fölényét bizonyítja, az egyéni korszerűtlen gazdálkodással szemben. Napról-napra szélesebben bontakozik ki az idei termésbegyűj- tési verseny. A jelekből már most megítélhetjük, hogy a kulákság fokozottabb ellenállása, a közbejött kedvezőtlen időjárás és a betakarítási munkálatok bizonyos késedelme ellenére az idei verseny még jobb eredményekhez vezet majd, mint a tavalyi. Ez nemcsak a jó termés, a demokratikus államnak minden eddigit felülmúló nagyarányú támogatása következtében van így, hanem mutatja a dolgozó parasztság növekvő öntudatát is. A versenyszellem tömeges példáit lelhetjük fel már a mozgalom kezdetein. Természetesen tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a terménybegyűjtési verseny idejére valamilyen általános ünnepi békesség ömlik el a falun és mindenki, akinek gabonája termett, egyöntetű lelkesedéssel siet eleget tenni beadási kötelezettségének, hogy mindenki, aki felesleges terménnyel rendelkezik, siet azt felajánlani az ország dolgozói számára. A termésbegyűjtési verseny éppen úgy a falusi osztályharc része, éppen úgy kemény harc, mint amilyen harc a falu politikai szervezeteinek birtoklásáért, a szövetkezetekben való vezetőszerepért, a demokrácia nyújtotta gazdasági támogatásnak a dolgozó parasztokhoz való eljuttatásáért, a falusi kizsákmányolók hatalmának letöréséért folyik. Tavaly óta a demokrácia lényegesen megerősítette hadállásait a falun. Az idei választáson a dolgozó paraszti tömegek soha nem látott mértékben sorakoztak fel a demokrácia táborába. A falu gazdasági és politikai szervezeteit a dolgozó parasztság számos akció során megtisztogatta a kizsákmányoló elemektől. A demokrácia szorosabbra fogta a kulákok korlátozását és alaposan megnyirbálta régi befolyásukat. A szövetkezetek megerősödése, a gépállomások és termelőcsoportok sokasodása, az eddiginél következetesebb hitelpolitika, a kulákok bérmunkásainak erélyes érdekvédelme jelzi a kulákok visszaszorításának növekvő sikerét. Ahol a falu politikai szervezetei azelőtt nem értették meg, hogy a falusi kizsákmányolók elleni harc nem irodai intézkedések kérdése, hanem a szegényparasztság politikai tömegmozgalmának ügye, a hibák már ott is eltűnőben vannak és a kulákokkal szemben egyre szélesebb, öntudatos paraszti tömegek frontja sorakozik fel. Nem csekély jelentőségű az a tény sem, amelynek éppen most, a termésbegyűjtési verseny kibontakozásakor vagyunk tanúi: a középparasztság a választáson történt tömeges politikai állásfoglalása után most a termésbegyűjtési versenyben is a demokrácia mellé áll. Most már nemcsak szavazatot kell leadni, hanem tekintélyes mennyiségű gabona felajánlásával kell állást foglalni a népi demokratikus állam mellett és a középparasztok tömegesen tesznek hitet a népi demokráciához való tartozásukról. Mindez megnöveli a kulákság ellenállását. Ezért az idei termésbegyűjtés során az eddiginél jóval nagyobb súlyt kell helyezni a politikai felvilágosító munkára. A termésbegyűjtési verseny sikerének feltétele a kis-, és középparasztság harci moz- j gósítása a gabonagyűjtési elő- irányzat teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. Most két kéz-zel kell dolgozni: győzelemre vinni a kenyércsatát és letörni a kulákok ellenállását. Fel kell figyelni minden jelenségre, amely a termésbegyűjtés sikerét veszélyezteti, az ütemtervet késlelteti, a termény minőségét rontani próbálja. Ne tévesszen meg senkit az, ha egy, faluban egy vagy két kulák eleget tesz a reá kirótt beadási kötelezettségnek. A kulákság magatartására nem ez jellemző, hanem az, hogy a legkülönbözőbb módon próbálják megkárosítani az országot. Nem áll hivatása magaslatán az a földművesszövetkezeti vezetőség, amely lekicsinyli a verseny ünnepélyességét és például fölöslegesnek tartja a terményraktárak feldíszítését. Nem jó szövetkezeti, vagy DéFOSzvezető az, aki „előzékenyen“ maga előtt enged mindenki mást a gabonabeadásban ... Hibát követ el az a falusi tömegszervezet, amely most nem a termésbegyűjtési verseny kiszélesítését, a jó versenyszellem kialakítását, a termésbeadás meggyorsítását állítja a munka tengelyébe. Rossz vezetőség az, amely lebecsüli a versenytábla jelentőségét és a verseny eredményeit nem közli azonnal és hathatós módon a falu egész dolgozó parasztságával. Sajnos, akadnak községek, amelyek számára szükséges mindeme hibákra rámutatni. Da ez az útja annak, hogy minden zavart és akadályt eltávolítsunk a teljes siker útjából. Persze, mind e hibák ellenére a verseny ügye jól halad, de ha a falusi szervek jól dolgoznak, az eredmények mindenütt fokozhatók. A dolgozó parasztság áldozatkészségének tömeges és értékes példáit tapasztalhatjuk. Máris sokezer azoknak a kisparasztoknak száma, akik nincsenek termésbeadásra kötelezve, mégis önként és szívesen ajánlják fel gabonájukat az államnak. Kimagasló példáit láthatjuk a beadási kötelezettség sokszoros túlteljesítésének. Igen sok olyan, falu van, ahol a dolgozó parasztság kivétel nélkül a cséplőgép mellől teljesíti a termésbeadást. Látjuk, hogy szép számmal vannak olyan dolgozó parasztok, akik a mázsa mellett figyelik, ki szárnyalja túl eredményeiket és nem restellik megtetézni a beadott mennyiséget, mert „a verseny az verseny“. Nem kétséges, hogy az öntudatos dolgozó parasztság győzelemre viszi az idei kenyércsatát. Parasztok ezrei és tízezrei látják és hirdetik, hogy a demokrácia segítő keze az esztendő minden napján mellettük volt és a termésbeadás gyors, határidő előtti és maradéktalan teljesítésével fizethetik vissza a számukra nyújtott támogatást. Az idei termés ötéves tervünk egyik szilárd fundamentuma. Azé az ötéves tervé, amely az elmaradt, a termelés és értékesítés gondjaival küzködő falu helyébe fejlett, gépesített, kulturált falut teremt. Minden mázsa gabona, amelyet előirányzaton felül ajánl fel az államnak a dolgozó parasztság, bőségesen viszszatérül korszerű gépek, olcsó iparcikkek, villanyáram, egészséges paraszti otthonok formájában. Ezért magának ad, aki gyorsan és többet ad. A termésbegyűjtés népszavazás a mi demokratikus államunk mellett. Bizonyos, hogy a verseny eredményei nem maradnak el a májusi választás eredményei mögött. Horváth Józse: Verseny az ország kenyeréért „Dicsőség a népnek, mely Petőfit szülte, ezt a csodálatos óriási!“ Tyihonov cikke az Izvesztijában Tyihonov, a kiváló szovjet költő, Petőfi Sándor műveinek oroszra fordítója és a Szovjet Írók Szövetségének főtitkárhelyettese, cikket írt az Izvesztyjában Petőfi Sándor életéről és műveiről. Cikkében hangoztatja, hogy Petőfi Sándor volt az a magyar költő, aki először találta meg a kapcsolatot a tömegekkel, az élettel, aki visszahozta a nemzeti önbecsülést a magyar költészetbe, felébresztette a nép sorsáért való aggodalmat, felkeltette a nép magas rendeltetésébe és szunnyadó erőibe vetett hitet. „Petőfi írta egyik levelében: Akármit is beszélnek, az igazi költészet a népköltészet. Egyezzünk meg abban, hogy ezt kell uralkodóvá tenni. Ha a nép uralkodik a költészetben, akkor közeledik a politikában való uralkodás felé és ebből áll a század feladata. Ennek megvalósítása minden nemes lélek célja, amely egyre türelmetlenebbül látja, hogyan szenvednek milliók azért, hogy néhány ezren élvezhessék az élet örömeit. Petőfi így beszélt verseiről: Én ma már „faragtam“ egy verset. Ez kedvenc kifejezése. És valóban, verseit a legkeményebb kőből faragta, finom és gyengéd erezettel. Petőfi művét áthatja az emberi méltóság, olyan büszkeség, öröm az emberben és hit a népet elnyomó erők fölött való közeli győzelemben, hogy meleg lesz a szívünk a büszkeség érzésétől. Dicsőség a népnek, amely megszülte ezt a hatalmas, csodálatos óriást“ — fejezi be nagy cikkét Tyihonov. Az Izvesztiján kívül a Pravda és a legjelentősebb szovjet lapok egyaránt nagy helyet szenteltek a nagy magyar forradalmár-költő emlékének. A tizenöt Szövetséges Szovjet Köztársaság sajtója szintén a moszkvaihoz hasonló elismeréssel ír Petőfi Sándorról. Nincs még egy ország, ahol annyi cikket írtak volna Petőfi Sándorról az évforduló napján, mint a Szovjetunióban. Orosz nyelvre fordított Petőfiversek és Petőfiről szóló tanulmányok egész tömkelege jelent meg ezekben a napokban a szovjet sajtóban. A tanulmányokból híven bontakozik ki Petőfi Sándor, a nagy magyar forradalmár-költő szerepe és jelentősége, a szabadságért vívott harcban. ünnepség a segesvári csatatéren Segesváron az évforduló napján a román és a magyar küldöttségek tagjai megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. Munkások, dolgozó parasztok és haladó értelmiségiek népes küldöttségei jelentek meg mindenfelől a költő sírjánál Az írószövetség képviseletében Cicerone Theodorescu román, Páll Árpád magyar nyelven mondott beszédet szombaton este. Vasárnap a Román Munkáspárt és a kormány képviseletében megjelent a fehéregyházi ünnepségen Miron Constantinescu, a Párt Központi Vezetősége Politikai Irodájának tagja, Bányai László, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsának tagja, Kacsóh Sándor, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke és még többen. A magyar küldöttséget, Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségi tagja, Zelle Zoltán és Kuczka Péter költők képviselték. A Román írószövetség nevében Zacharia Stancu méltatta Petőfi költészetének jelentőségét. A magyar küldöttség nevében Andics Erzsébet mondott beszédet. — Száz évvel ezelőtt halt meg a költő — mondotta —mégsem volt soha ennyire élő és közöttünklévő, mint most- Verseit népmilliók olvassák az egész haladó világon- Ifjúmunkások százezrei dolgoznak a róla elnevezett brigádokban a szocializmusért. Petőfi igazi örököse csak az lehet, aki jó hazafi, aki összeköti saját népe ügyét a más népek szabadságának ügyével. — A magyar nép, a magyar kommunisták Petőfi szellemének továbbfejlesztőiként építik új hazájukat- Az ő szellemében hajtották végre a földreformot, az államosításokat, az egyházi reakció elleni harcot- Petőfi szelleme vezette a magyar népet a belső bitangokkal való leszámolásban. Ezután a romániai magyar dolgozók felé intézte szavait: — Román Népköztársaság magyar dolgozói! Erősítsétek, fejleszszétek népköztársaságotokat, sorakozzatok fel a Román Munkáspárt mellett, amely a nemzeti egyenjogúság következetes harcosa. Petőfi köztünk van, segít elűzni a múltat, megvívni a jelent, kiharcolni a jövőt. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a kormány nevében Miron Constantinescu szólalt fel. Hangoztatta, hogy Romániában — ahol a munkásosztály pártja vezetésével a szocializmust építi a dolgozó nép — megvalósult mindaz, amiért Petőfi harcolt. Bulgáriában szintén kimerítő tanulmányokban és cikkekben méltatták Petőfi Sándor irodalmi és történelmi jelentőségét azévforduló alkalmából. A szófiai bolgármagyar bizottság óriási példányszámban adta ki Petőfi válogatott költeményeit bolgár nyelven. A Bolgár Írók Szövetsége külön kiadványban emlékszik meg az évfordulóról. Szabad Szó 3