Szabad Szó, 1949. október-december (51. évfolyam, 228-303. szám)
1949-12-25 / 300. szám
Gyermekeknek A kutya meg a farkas Orosz mese Volt egyszer egy gazdának egy kutyája — Szürke. Amíg fiatal volt s jó erőben, adott neki enni a gazda, de mikor megvénült és elerőtlenedett, kikergette az udvarából. Kimegy Szürke a mezőre s szembejö vele a farkas. — Mit kóborolsz itt? — kérdi tőle a farkas. Szürke így felel: — Látod, testvér, ameddig volt erőm, adott ennem a gazda, de most, hogy megvénültem, elűzött a háztól. — Nehéz sor — mondja a farkas. — De én meg tudom csinálni, hogy a gazda neked újra enni adjon. Akarod? — Tedd meg, kedves. Lehet, hogy egyszer valahogy meghálálom. — Hallgass hát ide. Amikor kijön a gazda a feleségével aratni s az asszony leteszi a gyermeket a boglya tövébe, te is négy ott a közelben, hogy tudjam, melyik az a mező. Én felkapom a gyermeket és elviszem, te pedig ugorj fel, vesd utánam magad s vedd el tőlem a gyermeket. Én, mintha megijednek tőled, elhajítom, te pedig az aszszonyhoz visszaviszed. No, kimegy a gazda a feleségével a mezőre aratni. Az asszony lefekteti a gyermeket a boglya tövébe. Arat, arat, de közben a gyermeket is szemr eltartja. Hirtelen kiszökik a rozs közül a farkas, elkapja a gyermeket és elhurcolja. Szürke utánaveti magát, csahol csahol torkaszakadtából. A gazda kiált: — Szürke, fogd meg! Vedd el, Szürke! Elengedte a farkas a gyermeket, felemelte a Szürke s odavitte az asszonyhoz. Az asszony felkapta a gyermeket, a gazda pedig kivett a tarisznyájából egy cipót, levágott belőle egy darabot, s odaadta a Szürkének. Estefelé hazamentek s magukkal hívták a kutyát. Otthon a gazda azt mondja a feleségének: — Asszony_ főzz galuskát, de többet, mint máskor s jó zsíros legyen a szalonnától. Megfőzte az asszony a galuskát, az asztalhoz ült a gazda s Szürkét le is ültette. — Tálalj nekünk, anyjuk, vacsorázunk. Tálba tette az asszony a galuskát, szedett belőle tányérba az ember, meg is fújta, hogy Szürke meg ne égesse a száját s letette a kutya elé. így aztán Szürke jól élt a gazdánál, sokkal jobban, mint régen. Egyszer aztán azt gondolja Szürke: „Ideje már, hogy megháláljam a farkasnak a segítséget“. Éppen akkor készült férjhez adni a gazda a nagy leányát s már készítették is a lakomát. Szürke elment, hogy megkeresse a mezőn a farkast. Megtalálta s ezt mondta neki: — Jöjj el estére a kerítéshez. Onnan bevezetlek a házba , gazdámék lakomázni fognak, téged nem vesznek észre. Ott aztán pompásan megvendégellek. Megvárta a farkas az estét s odament, ahova Szürke rendelte. A gazda házában javában folyt a dínom-dánom. Kijött Szürke a farkashoz, bevezette a szobába s leültette az asztal alá. Lekapott az asztalról egy kenyeret s be az asztal alá. Lekapott egy darab húst s be az asztal alá. Meglátták a vendégek, kiáltozni kezdtek s meg akarták a kutyát ütni, de a gazda így szólt: — Meg ne üssétek Szürkét, jót tett nekem — megmentette a farkastól a gyermekemet —, ezért jó koszton tartom ,holta napjáig. Leszedi Szürke az asztalról a legjobb falatokat s mind odaadja a farkasnak. Jóllakott az éhenkórász, nókedve kerekedett s megszólalt: — Jókedvem van, Szürke — egyet énekelek. — Ne énekelj, farkas, mert rosszul jársz. Inkább majd bort hozok neked. Megitta a bort a farkas, még duhajabb lett a kedve s üvöltözni kezdett. Megrémültek a vendégek, felugráltak az asztal mellől, kiabáltak s meg akarták verni a farkast. Szürke rávetette magát a farkasra, mintha belé akarna harapni, de inkább tolta kifelé, az ajtó felé. A gazda kiáltott: — Ne üssétek a farkast, még meg találjátok ütni Szürkét! Szürke maga is elbánik a farkassal! Kivezette Szürke a farkast a házból, elvitte a mezőre s így szólt neki: — Az ég áldjon meg, farkas. Jót tettél velem s én, ahogy tudtam, megfizettem érte. • Ott el is búcsúztak egymástól• Ttod a fald, pa!tca hj lil NYOLC KARTONLAP Egy kis Úttörő, aki nagyon szerette a számtani feladatokat, nyolc kartonlapot készített, mindegyikre ráírt egy számot és így szólt pajtásaihoz: — A nyolc kartonlapot két oszlopba teszem az asztalra. Ki tudná a kártyákat a legkevesebb tologatással úgy átcsoportosítani, hogy a két oszlopban lévő számok végösszege egyenlő legyen? Mai 81 uvuuojiiga aSazsso QAat uuqdojzso i■)a E AjU so-9 XSoqXSn ‘euejzse ze 'un/rmn tv. an ‘racsa-fi TI'H ajiaiasa jadei se-8 « ^esjozsna tv) El H 0 0 0 0 (SpA xoiupzsaipiaq M»i FEHÉREK ÉS FEKETÉK Egy pesti diáklány meglátogatta vidéki nagynéniét. A nagynéni megmutatta neki kotlósalt és igy szól: — Ezt a négy tyúkot ma ültettem a tojásokra. A két fehér 21 napig, a két fekete 28 napig költ!... — Miért költenek a fekete tyúkok hosszabb ideig? ("»■iej Siapi qqEzssoq asajipHIX XOSgfOJESDEX V ‘XaUl!) UOSEfOJESOEX xajaxaj E ‘uospfojxnjij xazaqaj v) 14 rk Szabad Szó Dimitrov beszédei I A „Marxista ismeretek kis könyv - tára“ című sorozatában a Szikra megjelentette azokat a beszédeket, ,amelyeket Georgi Dimitrov mondott ■ 1935 augusztusában a Kommunista 5 I Internetes análé VII világkongresszu- sán. Drámaian izgamas olvasmány ez a könyv mindenki számára. Éles fényt vet a fasizmus lényegére, hatalomrajutásának körülményeire és annak a harcnak alapgondolataira, amelyet a munkásosztály vívott az emberiség legnagyobb ellenségének szétzúzásáért. A beszédek elhangzásának idején a német és olasz fasiszták még hazug propagandával, képmutató, kiagyalt ideológiával bizonyos tömegeket tudtak maguk mellett tartani Dimitrov — aki a lipcsei perben már egyszer vereséget mért a nácizmusra — kongresszusi beszédével a végső győzelemhez vezető utat jelölte meg. Leleplezte, hogy a fasizmus végső fokon [nem egyéb, mint a finánctőke legvadabb és legélesebb formájú dikta-a - túrája és hogy„ a demagóg „szocia-lista“ jelszavak mögött a tömegek] féktelen kizsákmányolásának szán- déka rejlik. Dimitrov megállapította az általa 3 nos harc elveit, kereteit és taktikáját. A harc keretéül meghirdette a népfrontpolitikát. A rarxizmusleninizmus olyan nagyszerű alkalmazását nyújtotta az akkori világpolitikai helyzet kielemzésében, hogy a könyv tisztán e szempontból is megérdemli a figyelmes tanulmányozást. Dimitrov beszédének történelmi jelentőségét azonban az adja meg, hogy , végeredményben a népfrontpolitika az európai országokban erőteljesen hozzájárult a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelméhez, ugyanakkor ez a politika vezetett a népi demokráciák rendszereinek kialakításához is. Különleges időszerűséget ad mindezenkívül Dimitrov beszédének az a tény, hogy a mai történelmi helyzet több tekintetben emlékeztet az akkori viszonyokra. Akkor a Kommunista Internaconálé világküzdelmet indított el a háborúra szervezkedő, a világ újra felosztására törekvő és a munkásosztályt letiporni akaró fasizmus ellen. Dimitrov akkori gondolataiból és iránymutatásából tanulhatunk most is, hiszen ma igazán az egész világra kiterjedő, soha nem ismert arányú mozgalomnak, a népek békeküzdelmének vagyunk harcos részesei. Bódi Átszervezik Nagybudapest közigazgatását Pestszentlőrinc, Albertfalva, Cin.,kota, Rákoscsaba és Rákoshegy képviselőtestületei ünnepi gyűlésen, választották meg küldötteiket a főváros törvényhatóságába. Pestszentlőrincen felszólalt Pongrácz Kálmán a főváros polgármestere is. Hangsúlyozta, hogy a népi demokrácia Nagy-Budapest megalakításával a főváros és a peremvárosok munkásosztályának évtizedes kívánságát valósítja meg. — A közigazgatást teljesen átszervezzük — mondotta befejezésül — ennek kapcsán megalakulnak az igen nagy fontosságú helyi tanácsok, amelyekbe a dolgozók széles rétegét vonjuk be- Szitokázok VASÁRNAP—HÉTFŐ—KEDD Operaház: v: Babatündér, Coppelia (bérletszünet, 11); A Szorocsinczi Vásár (Sztálin generalisszimusz 70. születésnapja ünnepére, Klemperer Ottó vezénylésére; Poloveci táncok, 7 óra); h: Varázsfuvola (bérletszünet, 11), Carmen (bérletszünet, 6); k: A walkür (Goldmark—Venczel -bérlet, 7). — Városi: v: Hulló falevél (5); Komikusok kabaréja (8); h: Karácsonyi jazz-délután (5); János vitéz (3); k: Nincs előadás. — Nemzeti: Boldogság (v: 7/28; h: O-bérlet 2., 8; k: B-bérlet 3., 28). — Magyar: Karenina Anna (v: 7; h; M—2., 7; k: bérletszünet, 7). — Madách: Szabad a pálya (v. és h: 7; k: M.Kalovics-beret, 7). — Belvárosi: Hétköznapok hősei (v: 14, Máder-Sébet, 7; h: 1,4, 7). — Fővárosi Operett: v: Bécsi diákok (3), Montmartrei ibolya és Masenyka álma (7); h: Montmartrei ibolya és Masenyka álma (3): Bécsi diákok (7); k: Montmartrei Ibolya és Masenyka álma (Ditrói és Gaál Gyula-bérletek, 7). — Villám: Filmcsillag (v: 3, 148; h: 3, 148; k: 148). — Ifjúsági: Dzsomárt szőnyege (7). — Úttörő: Csodák országa (145). — Bábszínház: Piroska és a farkas"(3, 5). — Fővárosi Varieté: Új világ csilagai (v. és h: 145, 8; k: 8).— Kamara Varieté: Görbe tükör (v. és fc: 15, 8; k: 8). — Optimisták: Osttogoni vicctorony (9). — Miskolci Nemzeti Színház: Bécsi diákok (v.bérletszüet, ill. Moliére-térlet, 148; h: bérletszünet, 144. Ady-bérlet, 148; k: Katona József-bérlet, 1 48). Humuszalakító, cellulózbontó baktériumok A természet egyik igen érdekes növényi életközössége az erdő. Az erdőnek is, mint minden nagyobb növényi életközösségnek, sajátos reá jellemző parányi világa van. Eddigi kalandozásaink során láttuk, hogy a mikroorganizmusoknak elsősorban azért óriási a jelentőségük, mert egyensúlyban tartják a nagy természetet ,azáltal, hogy az elhalt szervezeteket elbontják és újra növényi táplálékká alakítják. Az erdők legsajátosabb parányai a humusz-alakitó mikroorganizmusok. Hiszen az erdei humusz a fák egyik legjelentősebb tápanyaga. A magasabbrendű- növények, de sokszor az alacsonyabb rendű növények egyik legértékesebb tulajdonsága a széndioxidasszimilálás. Az asszimiláció, vagy magyarul az áthasonítás a növénynek az a képessége, amikor a növény zöld festőanyaga az úgynevezett lclorofillum, a levegő széndioxidjából a napfény hatására rendkívül bonyolult élettani folyamattal táplálékot készít magának. Az asszimiláció révén a növény megköti a napfény energiáját s így közvetítőjévé válik minden földi életerőforrásnak. Az asszimiláció egyik nélkülözhetetlen feltétele a levegőben jelenlévő széndioxid. A Kárpát-meence erdőségei évente ezermillió mázsa széndioxidot használnak fel a levegőből. A levegő azonban általában csak 0,5 rész széndioxidot tartalmaz. Tehát 10.000 kiló levegőben csak 5 kiló a széndioxid. Az erdei fák alkotórésze a száraz anyagot tekintetbe véve, 45 százalékban tiszta szén. A levegőben található átlagos széndioxid mennyiség így kevésnek látszik az erdei fák testének felépítéséhez. Az erdei talaj közelében a levegő széndioxid tartalma azonban jóval nagyobb, mint egyebütt. Az erdei talajok közelében 0.12— 0.13 részre emelkedik a széndioxid százalék aránya. A föld egész légtömegében a tudományos számítások szerint 1.6 trillió liter széndioxid j van, amelyben 800 billió kilogramm a tiszta szén. Ez a hatalmas mennyiség elegendő ugyan még utánpótlás nélkül is igen hosszú ideig a föld növényeinek számára, azonban egy-szer hamarosan kifogyna, ha a természet nem gondoskodna a pótlásról. Igen jelentős pótlást nyújtanak s itt is a talaj parányai. Különösen a cellulóz bontó baktériumoknak nagy a jelentősége. A cellulózé komplikált szerves vegyület s minden növényben igen sok van belőle. A cellulózbontó baktériumok pedig munkájuk során vízre és széndioxidra bontják fel ezt az anyagot és az ilyenkor keletkező széndioxid a levegőbe jutva a növényi asszimilációnak legfontosabb táplálóanyagát képezi. Különösen fontos ez a folyamat az erdő élete szempontjából, ahol az erdőgazdasági termelés végső produktumát, a fát közel 50 százalékban az elfásodott cellulózé alkotja. Az erdőtalajnak tehét legfontosabb parányai a sokszámú humuszkészítő baktériumok és ezek között különselentősek a cellulózebontók. A természet széndioxid pótlásáról igen jelentős mértékben gondoskodik a modern ipar is. Budapest évente körülbelül 02,865.918 mázsa széndioxidot ad a levegőnek a gyárkéményeken és a háztartási kéményeken keresztül. Nagymennyiségű széndioxidot juttatnak vissza a levegőbe az emberek és az állástok is. Az ember naponta 450.000 köbcenti széndioxidot fúj ki, amelyben a tiszta szén 245 gramm. A földön élő emberek számát tekintve, a naponta kilehelt széndioxidban 368 millió kilogramm tiszta szén van. Már ez a mennyiség egymagában elegendő volna a növények szükségletéhez, nem is említve az állatvilágnak ebből a szempontból igen jelentős tevékenységét. Az erdők széndioxid fogyasztása azonban mégis jelentős mértékben a baktériumok által termelt széndioxidból pótolódik. Következő cikkünkben a mocsaras területek, mezők és legelők sajátságos parányaival is i ímerkedünk meg. Fehérjebontó baktériumok mikroszkópikus képe.aponta 34,5 deka szenet lehelünk, ki. A szerződéses kendertermelés 1800 forintal többet hozott hadanként, mint a gabona a kisharménéi termelőcsoportoknak Az ipari növények szerződéses termesztése igen kifizetődő a dolgozó parasztság számára. A gabonatermés hozamával összehasonlítva például a rostosnövények termesztését közepes termést véve alapul a kendernél holdanként átlagosan 300, a lennél 700 forint jövedelemtöbblet mutatkozik. Bihar megye több termelőszövetkezeti csoportja kitűnő kendertermést ért el és holdanként 1300 forintal többet kaptak a kenderért, mint a gabonáért. Somogyban 1700 forint volt a többletjövedelem. A nemzeti vállalatok a szerződéses termelőktől mindenkor a piaci áron veszik át az ipari növények egész termését-A termelőszövetkezetek dolgozói meggyőződtek a szerződéses termelés nagy előnyeiről és örömmel kötik meg a jövő évre is a szerződéseket Az új szerződés már kiküszöbölte a múlt év itt-ott előforduló hibáit s még kedvezőbb lehetőségeket biztosít a termelőknek. Nagy érdeklődést tanúsítanak az egyéni gazdálkodó parasztok is a szerződéses termelés iránt, akik a földművesszövetkezeteken keresztül kötnek szerződést. A földművesszövetkezetek december 27—31 között termelési szerződésekkel kapcsolatos nagygyűléseket rendeznek, ahol tájékoztatják a címelőket a szerződés feltételeiről, megállapodnak a termelési tervben s megkezdik a szerződések megkötését is.