Szabad Vasmegye, 1947. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1947-06-05 / 125. szám
CSÜTÖRTÖK, 1947 junius 5. CAIJ0 ZÁIUCTI to&ty a tzaktowioawtü&M A zenészszakszervezet a gastól a kontárok feletti győzelemig A felszabadulás utáni időszakban egymás után indult meg az egyes szakmák szakszervezeti élete és fejlődése. Megyénkben jóindulatú mosolyt keltve értesült a közönség arról, hogy a zenészek is szervezhetnek. Ez abban az időben, amikor még az átlagember nem látta a szakszervezetek jelentőségét, még csak mosolyt keltett és senki nem hitt abban, hogy a zenészek szervezkedése több lesz a »divatnál«. De ahogyan fejlődött az általános szakszervezeti mozgalom, úgy erősödtek, öntudatosodtak a zenészszakszervezet tagjai is és a mosolygók, de még inkább a vendéglősök és zenéltetők saját bőrükön tapasztalták, hogy a Hivatásos Zenészek Szabad Szakszervezete egy csöppet sem Ipmosolyogni való szervezet. A felszabadulás előtt akárki lehetett zenész, mert a rendőrség bárkinek kiadta a zeneengedélyt. Nem így a felszabadulás után. A szakszervezetbe tömörült hivatásos zenészek erős kézzel fogtak a kontárok leszereléséhez. A kezdeti nehézségek legyőzése után revízió alá vették a zeneengedélyeket és a legnagyobb apparátussal indult meg a kontárok zeneengedélyének megvonása. Azoknak a zenészeknek pedig, akik hivatásszerűen foglalkoznak a zenével, hamarosan elkészült az első kollektív szerződés, biztosították Magyarországon először a zenészeknek a tisztességes munkadíjat. Az infláció dühöngésének megszűnése után, 1946. augusztus elsején megszületett a zenészek második kollektív szerződése, mely még a mai napig is érvényben van. A szerződés különbséget tesz az alkalmi és állandó foglalkoztatás között. Az alkalmi zenélés kollektív béreit 90 százalékig fizetik Szombathelyen, az állandó szerződéses zenészek azonban mig 50 százalékát kapják meg a kollektív szerződésben biztosított béreknek. Ez a körülmény nem a helybeli tagság, vagy szakszervezet gyengeségének tudható be, hanem egyrészt az emberek pénztelenségének, másrészt a budapesti központ egy végzetes ballépésnek, amikor is a helyi szakszervezet megkérdezése nélkül a szombathelyi vendéglősökkel olyan megegyezést kötött, melyben enged a kollektív bérekből a hrmvi zenészek rovására. Ezek szerint az alkalmi zenészek egy estére 50 forintot kapnak, az állandók pedig 4.50— 5 forint és háromszori tányérozás. A szakszervezet most azért küzd, hogy megkapják a teljes béreket. Sérelmezik, hogy a kollektív bérek vasárnapra sem biztosítanak többet az állandó zenészeknek, pedig ilyenkor összehasonlíthatatlanul nagyobb a tulajdonosok bevétele. A szakszervezet helyi tagsága tisztában van a szakszervezet jelentőségével, amit az bizonyít, hogy kéthetenként rendszeres vezetőségi és havonként egyszer taggyűlést tartanak. De ezen túlmenően a szakszervezeti helyiség állandóan tele van a tagsággal és minden ügyesbajos dolgukat megvitatják. A kontárok kiküszöbölésére minden zenésznek le kellett vizsgázni a központ által jóváhagyott vizsgabizottság előtt. A vizsgában szerepelt a gyakorlati tudás, de volt kottaolvasás és elméleti rész is. A szombathelyi zenekarok és zenészek 100 százalékos eredménnyel tették le a vizsgákat, de a vidékiek gyengébbek voltak. Természetesen volt olyan is, aki nem felelt meg a vizsga követelményeinek, ezek nem kaptak zenélési engedélyt és »illegalitásba« szorultak. A zenészszakszervezet eredménye az is, hogy a rendőrkapitányság addig nem ad ki mulatságra engedélyt, amig a rendező a szakszervezettel nem kötött zenekari szerződést és amig a szakszervezeti járulékot be nem fizette. Ezzel egyidőben a zenekarok és egyes zenészek is arcképes igazolvánnyal vannak ellátva, így a kontárzenészek teljesen ki vannak szorítva. A szombathelyi csoport fegyelmi bizottságot is működtet, mely a szakszervezet kebelén belül jár el azokkal szemben, akik fegyelmetlenséget, vagy kollektív szerződésszegést követnek el. A fegyelmi bizottság olyan eredményesen működik, hogy a vidéki szervezetek egyre-másra érdeklődnek arról, hogy milyen módszerekkel kell a fegyelmi bizottságnak működni, hogy a rendellenességek kiküszöbölhetők legyenek. Női zenekarok Vas megyében nincsenek. A sárvári helyi csoport ugyan rendelkezik egy színvonalas női zenekarral, de es — -a férfizenekarok legnagyobb megelégedésére az Alfföldön kapott szerződést. Ezenkívül Körmenden működik még egy nőprímás. A szakszervezet tagjai havi 50 fillér pótjárulékot fizetnek a temetkezési segélyalap javára, melyből halálozás esetén 200 forint alkalmi segélyben részesítik a szakszervezeti tagokat. A múlt év végén tragikus hirtelenséggel elhunyt két zenész temetésére a családnak 500 forint segélyt utalt ki a szakszervezet saját hatáskörében. Ezenkívül karácsonyi segélyben részesítik a rászorulókat és húsvéti segélyt utalnak ki az elhurcolt zenészek kereső nélkül maradt családtagjainak. Mindent egybevetve: a hivatásos zenészek nagy munkát végeznek az érdekvédelem terén, az összes szakmák közül legeredményesebben küzdenek a kontárok ellen és a legjobban utón vannak ahhoz, hogy a legharcosabb, a legjobban működő szakszervezetek egyikévé váljanak. (Tóth Béla) ► 1k 1.«% »v»< ***** ^3 A szombathelyi villamos vasút 50 éve A szombathelyi villamos vasút Kliegel József mérnök (volt szombathelyi MÁV-üzletvezető) tervei alapján 1896— 1897. évben épült és 1897 június 4-én helyeztetett üzembe, mint az ország első vidéki villamos vasútja. A pálya felépítménye 33,6 kg-os vályússín, 1 méter nyomtávval, 25 méter legkisebb görbületi sugárral. A munkavezeték felsővezetékes, legnagyobbrészt Vasoszlopokra függesztett, 50 négyzetméter keresztmetszetű kemény vörösrézhuzal. Az első öt motoros kocsit egy genfi cég szállította a később még szükséges két kocsit már egyik hazai gyárunk állította elő. A pálya eredetileg 2,1 km. hosszú volt, a Széll Kálmán és Petőfi Sándor utcák keresztezésétől a Hollán Ernőutcáig (püspöki iskoláig) haladt s innen egy szárnyvonal vezetett az áramfejlesztő telepre, ahol eredetileg a vasút kocsiszínje is volt. (Thököly Imre-utca.) A 90-es évek végén rohamosan kiépülő Kálvária-utca forgalma szükségessé tette, hogy a vasutat bővítsék s ekkor épült ki a Kálvária utcai vonalszakasz a Szent István-parkig, majd az akkori Déli vasúti uj felvételi épület megépítése maga után vonta, hogy a villamos pályát a Petőfi Sándor utcába hosszabbítsák meg, így a pálya hossza 2,8 kmre nőtt. Az áramfejlesztő telep bővülése következtében a telep túlzsúfolt lett, úgyhogy az 1912—1913. évben a forgalmi telepet a kálvária utcai végállomásnál építették meg, ugyanekkor tervbe vétetett a sűrítettebb kocsiforgalom. Az ekkor szükséges újabb kitérőhelyek meg is épültek. Ugyancsak tervbe volt véve a Jókai Mór-, Székely Ferenc-, Faludi Ferenc-, Király-utcai szárnyvonal építése, ez azonban elmaradt, mert az első világháború szele már érezhető volt s az anyagbeszerzés nehézségekbe ütközött. A munkavezetéket az 1927. évben, a pályát egész hosszában az 1941. évben teljesen felújították, a legkorszerűbb eljárás szerint, hegesztett sínvégekkel. A háború sok kárt okozott villamos vasutunknak. A légi bombázások a munkavezetéket majdnem teljes egészében földre fektették és igen sok helyütt elszaggatták, a pályát számos helyen teletalálat érte és a kocsiállományban, valamint a forgalmi telep épületeiben is jelentős kár volt. A felszabadulás után, amint a legsürgősebb munkákkal, nevezetesen a város világításának biztosításával végezték, a vasút helyreállítását is megkezdték és dicséretére a VEMR dolgozóinak, akik teljes odaadással és leleményességgel oldották meg feladatukat, aránylag rövid időn belül, 1945 július 15-én újból megindulhatott a villamos. Még csak azt említjük meg, hogy a pályafelújítással egyidőben a már elavult kocsiparkot is fel akarták újítani korszerű kocsikkal. Az erre vonatkozó tervrajzok készen is álltak, az anyagrendelések is kimentek, sajnos azonban a fasiszta hábor ezt a törekvést keresztülhúzta, reméljük azonban, hogy ha országunk anyaggazdálkodási helyzete megengedi, ez és sok egyéb szép terv is valóra válik. * A vállalat vezetősége különben szerdán este 9 órakor a vasúti személyzet észére társasvacsorát rendezett, amelyen jó hangulatban emlékeztek meg a ép jubileumról. MM». »¥.»911 Az árdrágítás ellen Az árdrágítás elleni harc sikere nem utolsó sorban az uzsorabíróságokon dől el. Sokan azt hiszik, hogy a maximális ár megszüntetése egyszerre szabaddá teszi az árucikk árát is, lehetetlenné az árdrágítók megbüntetését. Ez súlyos tévedés. A gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló rendelet kifejezetten kimondja, hogy aki olyan árucikkért, amelynek legmagasabb árát a hatóság meg nem szabta, olyan árat vagy ellenszolgáltatást követel, köt ki, vagy fogad el, amely — tekintettel az előállítási vagy termelési, illetve a beszerzési és egyéb költségekre, valamint a gazdasági élet viszonyaira, — a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, az áruuzsora formájában árdrágító visszaélést követ el. Mi az a méltányos haszon? Szakmánkint és árucikkenkint pontosan meghatározták a méltányos haszon maximumát jelentő haszonkulcsot. Ez százalékszerűen megállapítja, hogy az árun mennyit kereshet a nagy-, illetve kiskereskedő, így például a típus pamutárunál a gyári árhoz, tekintet nélkül annak minőségére és árára, a nagykereskedő 10 százalékot, a kiskereskedő 17 százalékot számíthat bruttó haszonként. Bármilyen elmen történő ennél magasabb haszonszámítás már kimeríti az árdrágítás bűncselekményét. Ugyanez a helyet — természetesen más százalékokkal — az élelmiszereknél is, ahol a termelői árhoz számítódik a megengedett haszon. Módjukban van tehát a bíróságoknak, — tekintet nélkül arra, hogy maximálva van-e az ár, — megállapítani és megfelelő ítéletekkel megtorolni a spekulatív áremelkedést. A bírósági ítéletek súlyossága nagymértékben befolyásolja a spekuláció bátorságát. Megfelelő elrettentő ítéletekkel a spekulációt le lehet és sürgősen le kell törni. Ebből a szempontból nézve a kérdést, igen káros, hogy az egész ország területén egyetlen egy esetben sem szabtak még ki jogerősen, illetve hajtottak végre halálbüntetést, mint legsúlyosabb ítéletet, gazdasági bűncselekményért. Egyetlen egy halálos ítélet végrehajtása is hatalmas visszariasztó hatást gyakorolna és nagymértékben visszarettentené a spekulánsokat és árdrágítókat. Dr. Jávor Iván törv. biró. Füszerszakosztály folyó hó 5-én, csütörtökön 10 órakor taggyűlést tart fontos ügyben. — Az elnökség. Jó helyre kerülnek a filléreid, ha a SAS-mozgalmat támogatod! _j