Szabadság, 1902. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1902-06-01 / 127. szám
JXIX évfolyam.i» Xlfizetési feltételek: Szétkfiltféstsl SfoljbM : Koron* Wh £ j9lévre 6,~ F*i*»r* 1 iá.— irr« *4,— Tidékre postával: Korona Negyedévre 7.— Félévre 14.— Egész évre K8.— Kiadóhivatal: JK»«nUfc Lajos-® tex», (Biharmegyei S&larékpénstári épület), hova a hirdetések la os előfizetés-dijak küldendők. Msr** sahm ára 10 fillér Nagyvárad, vasárnap, 1902. junius I. POLITIKAI NAPILAP. A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVÜ PÁRT KÖZLÖNYE. 127-ik szám. Hirdetések dija : 6 hasábos petítsorért egyszer 12 fillér Háromszor és többször — — 8 fillér Nyilttér 3 hasábos pénzsorért 40 fillér ▲ pré hirdetésben minden szó 4 fillér, vastagbelükkel — — — 8 fillér, Beclsm soronkat — — — 2 kor. Szerkesztési iroda: Kossuth Lajos-utcza (Biharmegye takarékpénztári épület.) Kéziratok vissza nem küldetnek. Főszerkesztő: SZÚNYOGH SZABOLCS. Felelős szerkesztő : HEGYESI MÁRTON. Laptulajdonos : LASZKY ÁRMIN. A nyári szünet előtt: Budapest, május 30. (K. sz.) A képviselőház körülbelül befejezte érdemleges tevékenységét nyári szünideje előtt. Június elején összejön ugyan még rövid ülésezésre, érdemleges munkára azonban sor már nemigen kerül. A lefolyt ülésszakról, az új képviselőház első esztendei tevékenységéről, sok jót valóban nem mondhatunk. Improduktív volt ez az ülésszak a legnagyobb mértékben. Egyetlen eredménye talán, hogy immár ország és világ előtt dokumentálta, hogy a magyar képviselőház legalkalmasabb munkaidejét felemésztő abnormisan hosszú költségvetési viták rendezése tovább fenn nem tartható. Mert ez az egész hosszú ülésszak egy végtelenbe nyúló költségvetési vita jegyében állott. Amit ezenkívül produkált, az vajmi kevés. Maga az a zseniális pénzügyi operáció, a magyar gazdasági fejlődés jelzőoszlopául szolgáló konverzió sem talált ebben a Házban jelentőségében, amit fogadtatásra az eredmény által azóta fényesen igazolt pénzügyminiszterünk konvencionális záróbeszédében joggal mondotta ki, hogy keserűbb csalódást alig okozott még neki valami, mint az a fogadtatás, melyben pénzügyi operációja a politikusok közt találkozott. Bármennyire távol is áll tőlünk, mint a fejtegetéseink bizonyítják, hogy politikai életünk egész lüktetését rózsaszínű szemüvegen át vizsgáljuk, bármennyire tudatában is vagyunk a hibáknak és fogyatkozásoknak, másrészt viszont nem zárkózhatunk el azok elől a legnagyobb mértékben örvendetes általános politikai jelenségek elől, amelyeket a lefolyt ülésszak határozottan és félreismerhetetlenül elénk tár. 1. A magyar közélet folyamatát figyelemmel kísérő közvélemény örömmel és megnyugvással fogja konstatálni, hogy Széll Kálmán miniszterelnöknek sikerült a magyar politikát teljesen és tökéletesen kivezetni az elvadulásnak, a szenvedélyek tobzódásának erősorvasztó veszedelméből. A halálos betegségből teljes a gyógyulás , szinte kizártnak látszik a recidiva. Mert a Sándor utcai teremben a legutóbbi esztendőben is átvonult nem egy tomboló zivatar ; mélyreható ellentétekből fakadó éles vitatkozások izgalmassá, puskaporossá tették az atmoszférát nem egy alkalommal, a közélet férfiainak kölcsönös megbecsülése azonban a viharzó tengerben sohasem merült el teljesen ; a közelmúlt konventi jeleneteit hála a mindenhatónak, újból át nem éltük. . 2. A volt nemzeti pártnak és a régi szabadelvűpártnak egyezkedése teljes befejezést nyert. Az országgyűlési szabadelvűpárt ma egyetlen egységes nagy tábor, melynek minden tagját a párt vezérének, Széll Kálmánnak politikai programmja alapján küldték a képviselőházba. Uniformirozva ez a nagy politikai párt nincs. Kinek-kinek egyéni hajlandóságai, politikai iskolája befolyásolja politikai gondolkodását, így képződhetnek azután árnyalatok, melyek a kérdések egyik vagy másik csoportját inkább szívükön viselik. S lehet-e ez másképen egy hatalmas táborban, ahol igazi liberális felfogás uralkodik s a vélemények elnyomása nem utas ? Nem egészségesebb -e a kormányzat egész kontrolja, amikor a nagy szabadelvű párt is részt vesz ebben a nagy munkában ? Ellentétek, hogy politikai eltérések kifejlődése tehetné csak veszedelmessé a liberális pártra nézve belső életének e lüktetését. Ez elől pedig megóvja a közös alap, melyet minden árnyalat, minden egyes párttag elismer: Széll Kálmán politikai programmja s az egész tábor középpontján álló vezér, Széll Kálmán, aki azt a programmot személyesíti s akit az egész párt egyforma lelkesedéssel támogat. 3. Örvendetes és megnyugtató jelentés, hogy a politikai korszak közepett is minden kínálkozó alkalommal megnyilvánul az a tény, miszerint Széll Kálmán miniszterelnök működése még a politikájával is ellentétben álló pártok és tényezők részéről is egy bizonyos fokú nem is csekély elismerésben részesül. Nagy kvalitásait, az ország ügyeinek vezetésére való hivatottságát, politikai tapintatát s az ország érdekeinek önérzetes védelmét mindenki látja kormányzatában. S nagy szerencse ez reá nézve most, amikor messze kiható gazdasági kérdésekről tárgyal. Szavának sújt és nyomatékot ad, hogy az egész ország ott áll mögötte, hogy azok, akik neki netán osztrák részről gáncsot vetni óhajtanának, magyar részről hasztalan várnak támogatásra. De szerencse ez az országra is, amelynek életbevágó érdekeit csak A pokol a fedélközben. — A kivándorlás nyomorúságai. — Egy előkelő magyar hivatalnok, nemrégibben kivándorolt Amerikába. Onnan is élénk levélváltást tartott itthon maradt barátaival, akiknek kérésére egy hosszabb levélben megírta tapasztalatait. Levelét, amelynek adatait írója egyénisége teljesen megbízhatóvá teszi, alább közöljük egész terjedelmében. Rettenetes képet tár fel ez a levél az amerikai kivándorlók nyomorúságáról. Arról a pokolról, amelybe már a szállító hajó fedélkezén jutnak. Ki kellene nyomtatni az ilyen leveleket és elterjeszteni a mi édes magyar népünk között, amely sajnos egyre tódul Amerika felé — hadd lássa mindenki, mi vár rá, ha enged a gaz kivándorlási ügynökök csábításának. A ki terjeszti ezt a levelet szolgálatot tesz vele a magyarság ügyének. Mi itt közöljük egész terjedelmében a levelet és felhívjuk rá mindenkinek a figyelmét. Felszólítottatok,mondjak valamit a kivándorlásról. Nehezebb feladat nekem, mintsem gondoljátok. S hogy írják ? Mint philantrop vagy mint hazafi ? Mint érző ember látom azt a sok ezer és ezer munkaszerető és munkabíró, ügyes munkásokat, kik családjukkal éhezve, fázva a legnagyobb nyomorban, vánszorognak egyik gyártól a másikhoz — hiába, nem kapnak munkát, mert a gyárosnak nincs mit dolgoztatnia. Tovább nyomorognak, tovább nézik a kínzó látványt, amint feleségük csillogatja az éhség és hideg kiríjától sírva fakadó gyermekeket, látják hősiesen szenvedő feleségeik halvány, beesett arcát s másnap, lelkük telve keserűséggel újra próbálkoznak munkát találni , megint hiába. Tudjátok-e mily keserves az önérzetet lassan-lassan aláásó, még a legegyszerűbb munkást is végső conclusiójában a gazdagok ellen fellázító tudat az : productiv erő vagyok, akarok dolgozni, tudok is, de a gazdag nem ad munkát ; nem ad kenyeret nekem éhezőnek az, aki bővelkedik sok jóban. Rossz néven vehetik-e, ha az ily sajnálatraméltó elhagyja azt a hazát, mely neki még száraz kenyeret sem adhat s bár nehéz szivvel elmegy oda, hol nemcsak kenyeret, de pástétomot is adnak a derék munkásnak ! Itt Amerikában pedig adnak neki pástétomot. Ott mindig szivesen látják a munkást, mindig kap munkát s jól is fizetik. Naponta jön ide Európából hajó s minden hajó százával hozza a kivándorlókat. (Látom őket mindennap partra szállani, midőn délben rövid sétát teszek az irodámtól 10 percnyire fekvő KBatery-parkv-ban). Ha ezen nyomor alakokat, kiket a sok szenvedés megfosztott minden önérzettől, alázatosan szabadkozni látom az őket a parton váró vámpíroktól, ha sikerül nekem időnkint egyet-egyet a durva banda kezeiből kiragadni s hallom szenvedéseit, elszorul szivem, lelkem mélyéig felháborodva felkiálthatnék : Kinek van joga követelni, hogy valaki odahaza éhen haljon ? Kinek van joga éhező embertársának megtiltani, hogy a falat kenyeret elfogadja csak azért, mert nem a saját házban, hanem a szomszéd házából kínálják ? Lám, amíg a mi hazai iparunk nem elég erős, hogy minden dolgozni kívánó munkást foglakoztasson, addig nekünk nincs jogunk iparos munkásaink kivándorlását gátolni. Tiltja a mi Istenünk : a Humanitás. S még ha erős is lesz hazai iparunk, még akkor sem tehetünk semmit sem a sporadikusan fellépő iparmunkáskivándorlás ellen. Íme teszem a mostani krízisben még az iparerős Németországból is sokan jönnek át. Egész máskép áll a dolog a mezőgazdasági munkások kivándorlásával. Itt egész más a helyzet, mások a viszonyok s mások a kivándorlás rugói. Itt nemcsak szabad, lehet, de kell is, sőt szerény véleményem szerint szigorú törvénnyel kellene gátat emelni. Az ipari munkások kivándorlási kérdése-Új festék-üzlet CSILLAG IGNÁCZ, Nagyvárad, Kossuth utca, Mezey-ház. A közelgő idény alkalmából van szerencsém a festéket használó közönség figyelmébe ajánlani, hogy a mai kor igényeinek megfelelően egy fritéiralagi festék-Üzletet nyitottam, hol is minden e szakmába vágó cikkek legrolSÓbbSLXl SZOXezhetőlE "be. Ecsetek nagy raktára. — Dőri-féle művész- és vázlat-festék. — Borostyán Jack.