Szabadság, 1987. május (97. évfolyam, 18-22. szám)
1987-05-01 / 18. szám
28 OLDAL AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE THE OLDEST ESTABLISHED HUNGÁRIÁN NEWSPAPER IN AMERICA PUBLISHED EVERY FRIDAY 18. SZÁM CLEVELAND • TORONTO • CALIFORNIA 1987. május 1., péntek 97. évfolyam 97th Year ÚJRA EGYSÉGES A P.F.SZ. Az elszakadt frakciók visszatérnek Arafat vezetése alá ALGÍR, Algéria — Yasser Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője — négy évi szakadást követően sikerült kibékülnie a két legfontosabb palesztin frakció vezetőivel, újraegyesítve a P.F.SZ.-t — harcias felhívással nyitotta meg a palesztinok száműzetésben működő parlamentjét, palesztin haza létesítését követelve, „fővárosaként Jeruzsálemmel”. A Palesztin Felszabadítási Szervezet rivális frakciói ismét együtt vannak, „összefogva Palesztina végső felszabadításáig”, jelentette be Arafat a Palesztin Nemzeti Tanács 18. ülésszakának nyitónapján. Arafat személyes győzelmet könyvelhet el, hiszen a két legnagyobb palesztin frakció, amelyek éveken át hevesen bírálták és ellenezték Arafatot, most visszatért vezetése alá. Arafat megjelenését és bejelentését a szakadék áthidalásáról kitörő örömmel üdvözölték a P.F.SZ. korábban egymással marakodó frakcióinak küldöttei. Arafat eddigi két legjelentősebb palesztin ellenzője, George Habash és Nayef Hawatineh is ott volt a több mint 2 ezer delegátus, tisztségviselő és megfigyelő között, akik üdvrivalgással köszöntették a P.F.SZ. vezetőjét, amikor az a konferenciaterembe lépett Chadli Bendjedid algériai elnök oldalán. Habash a Palesztin Felszabadítási Népfront, Hawatmeh pedig a Palesztin Felszabadítási Demokratikus Front vezetője. Ők ketten jelentették Arafat legkomolyabb ellenzékét, a két legnagyobb szakadár frakció vezetőiként. Velük sikerült négy év után közös nevezőre jutnia most Arafatnak. „Folytatni fogjuk az Izrael elleni fegyveres harcot, ami nem a háborúskodás kedvéért folyik, hanem azért, mert békét akarunk — igazságos és átfogó békét, amelynek alapja a palesztinok önrendelkezéshez és független államalapításhoz való joga, a fővárosként Jeruzsálemmel”, jelentette be Arafat. (Folytatás a 6. oldalon) SZOKATLAN SZOVJET JAVASLAT: Kísérleti atomrobbantások egymás országában WASHINGTON Szovjet illetékesek azt javasolták, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió hajtson végre egy-egy kísérleti atomrobbantást egymás földjén, azzal a céllal, hogy tökéletesítsék az ellenőrzési eljárásokat, jelentik amerikai kormánytisztviselők. A szokatlan javaslatot Eduard A. Shevardnadze szovjet külügyminiszter tette amerikai kollegájának, George P. Shultznak, annak moszkvai látogatása alatt. A javaslatot később megtárgyalták a Shultz-cal utazó amerikai szakértők egy csoportjával is. Moszkva és Washington között nincs egyetértés a kísérleti atomrobbantások kérdésében. A Szovjetunió szeretne új korlátokat szabni a robbantások nagyságának és számának, kezdő lépésként teljes betiltásuk felé. Az Egyesült Államok viszont azt hangsúlyozza, hogy előbb tökéletesíteni szeretné a szovjet kísérleti robbantások ellenőrzésére használt módszereit, amelyekkel azt igyekszik megállapítani, hogy betartja-e a Kreml azt a két, az 1970-es években kötött egyezményt, amelyek a föld alatti robbantás Folytatás a 2. oldalon) E HETI SZÁMUNKBAN: Erdély története — Horváth Elek írása a Budapesten kiadott történelmi műről, és a romániai kormány rágalomhadjáratáról a 12. oldalon Ősmagyar sírlelet Ukrajnában — régészeti szenzációról írunk a 21. oldalon Gótikus padsor a bártfai Szent Egyed-templomból. A Nemzeti Múzeum egyik csodálatos kincsét mutatjuk be illusztrációkkal a 20. oldalon E heti számunkban angol melléklet plusz négy oldalon 1962-BEN ÍTÉLTÉK HALÁLRA Linnas-t a Szovjetunióba deportálták NEW YORK - Harminchat évvel azután, hogy Németből az Egyesült Államokba érkezett, a Long Island-i illetőségű Kari Linnas-t a Szovjetunióba deportálták, ahol 1962-ben ítélték halálra háborús bűnökért, amelyeket egy észtországi koncentrációs tábor parancsnokaként követett el a szovjet vád szerint. A koncentrációs táborban tömegével végezték ki a zsidókat. Kari Linnas az első olyan náci háborús bűnök elkövetésével vádolt személy, akit akarata ellenére kiadtak a Szovjetuniónak Amerikából. Az 1962- es szovjetunióbeli per folyamán távollétében ítélték halálra Pár órával azután, hogy az Egyesült Államok Legfelső Bírósága és az igazságügyi minisztérium elutasította a deportálás ellen nyolc éve folyó jogi küzdelemben a végső fellebbezéseket, Linnas-t szövetségi ügynökök a Kennedy-repülőtérre vitték ki abból a New York-i börtönből, ahol az elmúlt évben fogva tartották. Egy Prágába tartó csehszlovák járatra ültették fel. Prágából szovjet gép vitte tovább a Szovjetunióba, az Észt Köztársaság fővárosába, Tallinba. Linnas deportálására — amivel kapcsolatban elkeseredett küzdelem folyt a 67 éves észt családja, kormánytisztviselők, zsidó szervezetek és más ellenzők illetve támogatók között — öt nappal azután került sor, hogy Panama nem volt hajlandó befogadni őt, és nyolc évvel azt követően, hogy az amerikai hatóságok első ízben vádolták meg azzal, hogy ille(Folytatás az 5. oldalon) Néhány sorban... EGYESÜLT NEMZETEK, New York — Irak most először hozzájárult, hogy az ENSZ nyomozócsoportot küldjön Irakba annak kivizsgálására, hogy Irán csakugyan bevet-e vegyi fegyvereket, amint azt Irak állítja. Az ENSZ most vizsgálja ki negyedszer az iráni-iraki háború 1980-as kitörése óta a vegyi fegyverek bevetésére vonatkozó vádakat. A legutóbbi vizsgálat arra a megállapításra jutott — 1986 márciusában —, hogy Irak gyakran használt mustárgázt, és olykor ideggázt is bevet az iráni katonák ellen. Irak azzal védekezett, hogy Irán is használ vegyi fegyvereket. BAGDAD, Irak — Tízezrek vonultak fel ünnepelve e 4 és fél milliós város utcáin április 21-én, az ősi település megalapításának 1,124-ik évfordulójára emlékezve.