Mezőgép, 1973 (5. évfolyam, 1-11. szám)
1973-01-01 / 1. szám
uíOC nyíregyházi mezőgazdasági gépgyártó ÉS SZOLGÁLTATÓ VALLMILl DOLGOZÓINAK LAPJA V. ÉVFOLYAM I. SZÁM.ÁRA: 1 Ft. 1973. JANUÁR HÓ Igazgatói értekezlet tárgyalta Gazdaságpolitikai feladatok 1973-ra A január 8-i igazgatói értekezlet két napirendet tárgyalt. Nagy Sándor, a vállalat igazgatója ismertette a megyei pártbizottság 1972. december 28-i határozatát, az 1973. évi gazdaságpolitikai célkitűzésekről. Kézi Zoltán, kereskedelmi osztályvezető beszámolt a gyáregységek kapacitásának leterheléséről. A megyei pártbizottság december 28-án tárgyalta a megye ipari, mezőgazdasági üzemeinek, kereskedelmi szerveinek 1972. évi várható eredményeit, ugyanakkor határozatot hozott az 1973. évi gazdaságpolitikai feladatokkal kapcsolatban. 1972-ben az ipari, mezőgazdasági termelés fejlődése megyénkben a korábbi évek üteméhez viszonyítva mérséklődött, ugyanakkor nagyarányú kapacitásbővülés történt, erősödött a szükséglet szerinti termelés, jelentősen nőtt az exportarány. Általában az 1972. évi eredmények jó alapot jelentenek az idei feladatok sikeres teljesítéséhez. Biztosítani kell a keltéző tendenciák folytatását, az új kezdeményezések kibontakoztatását, különös tekintettel a beruházásokra, készletgazdálkodásra, a termelékenység növelésére, az üzem és munkaszervezés javítására. A határozat ismertetésekor Nagy Sándor elvtárs az egyes fejezeteket vonatkoztatta a vállalatra. A termelő berendezések jobb kihasználása, a kooperáció javítása, a munkafegyelem szilárdítása, a belső üzemi tartalékok feltárása, a gépek több műszakos üzemeltetése, a folyamatos normakarbantartás, a technológiai fegyelem szilárdítása, a munkaidő jobb kihasználása mind-mind olyan fizikai cél, amelyek gazdaságokegyüttesen és külön-külön is nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a termelésnövekedés nagyrészt a termelékenység-növekedésből adódjon, javuljon a gyártás gazdaságossága. Néhány példa ezzel kapcsolatban: Ha a technológiai fegyelem 1972-ben jobb lett volna vállalatunknál, ha kevesebb a selejt, jobb a minőség, úgy egymillió forinttal több nyereséget ér el a vállalat. Nagyon is aktuális, hogy a munkaidő kihasználására több gondot fordítsunk. A munkaidőkihasználás a vállalatnál 1972-ben nem volt több 60 százaléknál, s ha az eszközök kihasználását is nézzük, akkor még jóval kisebb az arány. Gazdaságpolitikai feladat továbbá 1973-ban, a lakossági szolgáltatások javítása. Vállalatunkra ez sokoldalúan érvényes. A különböző szolgáltatások köre az elmúlt esztendőben is bővült és méginkább úgy lesz a jövőben. Ma már nemcsak a mezőgazdasági üzemekkel van kapcsolatban a vállalat, de közvetve, vagy közvetlenül a lakosság széles rétegeivel is. Elég megemlíteni, a KD—160-as háztáji darálókat. Ezt a gépet 1973-ban 10 ezres darabszámmal gyártjuk s vásárlói termelőszövetkezeti tagok. Ezen túlmenően bővül a lakossággal való kapcsolat. Kisvárdán, Fehérgyarmaton autószerviz, s ezekben többnyire magántulajdonban lévő autókat javítanak majd. A lakossági szolgáltatások javítása, a szolgáltatás színvonalának javítása összetett feladat. Elsősorban a vevőszolgálati munkán kell javítani, változtatni, de ezen túlmenően döntő, hogy eleve jó minőségű árut adjunk a kereskedelemnek, ugyanakkor a megrendelők közvetlen kiszolgálása az elvárásoknak megfelelő legyen. A megyei pártbizottság határozatának egy másik pontja kimondja; — a gazdasági vezetésnek jobban kell szerveznie tevékenységét. A gyakorlatban ez az elvi megfogalmazás a piackutatástól a késztermék előállításáig minden felelős beosztásban dolgozó vezetőre vonatkozik. Az egyén tevékenységének jobb szervezése azonban nemcsak azt jelenti, hogy a vezető jobb időbeosztással, nagyobb precizitással dolgozzék. Szükséges az is, hogy a vezető beosztásban dolgozó ismereteit szakadatlanul bővítse, továbbképzéssel teremtsen alapot saját munkájának jobb szervezéséhez. A vállalat központilag is szervezi és irányítja a vezetők továbbképzését. Vállalatoknál, így nálunk is az előkalkulációs, utókalkulációs munka, az árképzés 1973-ban nemcsak gazdasági, de politikai kérdés is. A termékeket olyan áron kell előállítani, amelyek a reális termelési költségeket tartalmazzák. Az elfogadható árképzés az előkalkulációnál az utókalkulációnál kezdődik. Ügyelni kell továbbá arra, hogy a beruházások az előirányzott költségszinten, a meghatározott mértékben valósuljanak meg. A megyei pártbizottság határozata további részében a mezőgazdasági termelés segítésére vonatkozik. Ezekkel kapcsolatban Nagy Sándor elvtárs, a vállalati gazdaságpolitikai feladatokat úgy kommentálta: mi azzal segíthetünk legtöbbet, hogy idejében adjuk a mezőgazdasági gépekhez a pótalkatrészeket, ha mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy sem megyei, sem országos szinten 1973- ban nem adódik pótalkatrészhiány. Nagy segítséget jelent a mezőgazdasági termelésnek az is, ha a tőlünk telhető legnagyobb mértékben részt veszünk a szarvasmarha program megvalósításában, a mezőgazdaság komplex gépesítésének kialakításában. Az igazgatói értekezlet második napirendjeként a vállalat illetve a gyáregységek kapacitásának leterhelését tárgyalta. Kézi Zoltán gyáregységi bontásban ismertette az éves illetve a negyedéves állomány mértékét. LAPUNK TARTALMÁBÓL: 20 ÉV AZ ÜZEMBEN (2. oldal) (3. oldal) A SELEJTELSZÁMOLÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A MUNKAVÉDELMI VERSENY ÉRTÉKELÉSE (4. oldal) A MEZőGAZDASÁg kiváló dolgozói (4. oldal) " 1200 szocialista brigádtag képviseletében Tanácskoztak vállalatunk szocialista brigádjainak küldöttei Január 18-án tartották meg a vállalat központjában a szocialista brigádvezetők ez évi első tanácskozását. A tanácskozáson részt vett Nagy Miklós a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársa, Nagy Miklós vállalatunk főkönyvelője, és Győri József üzemgazdasági főosztályvezető. A tanácskozást Iván Ferenc, a VSZT SZB tagja nyitotta meg, bevezető előadást Kádár Erzsébet, a vállalat versenyfelelőse tartott. Kádár Erzsébet tájékoztatójának első részében rövid ismertetőt adott a szocialista munkaverseny kialakulásáról, a szocialista brigádmozgalom megyei fejlődéséről. A országos munkaverseny céljával elmondta, hogy az kapcsolatban a vállalati eredmény növelését, az eszközök, termelőberendezések jobb kihasználását szolgáljak oly módon, hogy az emberi munkát ésszerűen hasznosítsák. A munkaverseny összhangban áll a gazdaságpolitikai célokkal, az éves és középtávú tervekkel a munkahelyi programokkal. A gazdasági hatékonyság növelése érdekében különösen fontos, a termékek és a munka minőségének javítása, az egy főre eső termelési érték, a termelési terv teljesítése, a közvetlen munkahelyi szervezés javítása, az újítási tevékenység fellendítése, a rendelkezésre álló gépek és berendezések jobb kihasználásán keresztül. Célja továbbá a munkaversenynek a dolgozók szakmai képzettségének, általános műveltségének szakadatlan növelése, dolgozók szocialista munkaerköl csének magasabb szintre való emelése, a munkavédelmi előíráson betartása, a munkafegyelem szilárdítása, a balesetek minimumra való csökkentése. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy attól szocialista egy brigád, ha szocialista céllal, szocialista meggyőződéssel tevékenykedik, cselekszik. Ebben, s a tennivalók meghatározásában az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i határozata az irányadó. A KB határozata kimondja, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom fellendítése érdekében gazdasági téren: „Továbbra is a munkaverseny súlypontja a termelés legyen és elsősorban munkahelyi mozgalommá kell tenni, s konkrét munkahelyeken kell kezdeményezni, ahol a versenycélok és feladatok a dolgozókhoz közel állnak...” (Folytatás a 2. oldalon.) A küldöttértekezlet résztvevői 1972 évi beruházásunk mérlege Vállalatunk a negyedik ötéves tervidőszak végére az 1970. év 409 millió forintos árbevétellel szemben 610 millió forint árbevétel teljesítését tervezi. A gyártáson belül növekszik a mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek importpótló pótrészek gyártása, bővül a szerszámgépek felújítása, s új termékként nagy volumenű lesz a komplex szarvasmarhatelepek létesítése, szerelése. A tervek végrehajtásában, a jobb üzem és munkaszervezés mellett nagy szerepe van a középtávú fejlesztési tervben meghatározott gyárfejlesztés megvalósításának. A fejlesztéshez — rekonstrukciós üzembővítéshez — mint köztudott, a vállalat rendelkezésére álló saját fejlesztési alap kevés, és ha mindent saját pénzeszközből kívánnánk megvalósítani, az tervidőszaktól hosszabb időt venne igénybe. Ezért, — az indokolt és reális beruházásokhoz — vállalat már 1972. évre bankhitel felvételét tervezte, hogy a tröszti támogatással együtt nagyobb pénzeszközök álljanak rendelkezésére. A bankhitel megadása különböző okok miatt elhúzódott, így a vállalat tervezett beruházásaihoz tavaly csak az 1971. évi nyereségből kezdődött fejlesztési alap 7 millió 505 ezer forint, tröszti juttatás 10 millió 900 ezer forint, és az egyéb forrásokból származó 5 millió 100 ezer forint állt rendelkezésre. Ennek felhasználása a következők szerint történt: építésjellegű sokra 2 millió 800 ezer beruházóforint, gépek és berendezések beszerzésére 12 millió 55 ezer forint, egyéb költségek fejlesztési és alapcsökkenés összesen 7 millió 400 ezer forint. Az épületjellegű beruházásoknál jelentős a tiszaszalkai 500 személyes szociális épület építésének megkezdése, amely 1973. első félévében várhatóan befejeződik. Elkészült továbbá Tiszavasváriban egy műhely. A gépek beszerzésénél alapelv volt, hogy a megnövekedett importpótló pótrész gyártáshoz, a szerszámkészítéshez, vállalatunk megfelelő gépparkkal rendelkezzen. Ezzel egyidőben szükség volt különböző termelőberendezések bővítésére, felfrissítésére. A beruházási keret — ha szűkös is volt — ésszerű felhasználása nagymértékben éreztette hatását a termelésben, az 1972. évi árbevételi terv teljesítésében. Szólni kell még arról, hogy mi várható 1973-ban. lag az építésjellegű Előreláthatóberuházás mértéke a tervezett bankhitel realizálásával többszöröse lesz az 1972. évnek. Gépek és berendezések vásárlása az 1972. évvel megközelítően azonos színtű lesz. Építésjellegű beruházásnál terv jelentősebb tételei: szerelő- a csarnok, szerszámüzem építése, a tiszaszalkai csociális épület építésének folytatása, valamint trafó és elektromos hálózat bővítése. Gépek beszerzésénél az irányelv forgácsoló gépparkunk további bővítése, berendezések és gyártóeszközök fejlesztése.