Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1994 (29. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 1. szám
A. Gergely András Helyi társadalom és etnikum A helyi társadalom fogalma Keleten és Nyugaton is újjáéledt. Népek ébredésének, a mindenkori politikai hatalmak korlátozásának egyik bíztató fogalma lett a helyi társadalom, s nem ok nélkül: a nagyhatalmi politikák kora kezd immár lejárni, a nemzetekfölötti szervezetek és „határok alatti” társadalmi kapcsolatok új koszaka pedig kezdetét vette. Vélhetően a mi feladatunk ma az lenne, hogy fölmérjük a birodalmaktól függetlenedni képes társadalomszerveződés új modelljét, fölépítsük azt az új világot, amelyben a helyi a szervest, a gyökerest, a történeti múltú társadalmi közösséget jelenti, s nem valamiféle elmaradottságot, hátrányos helyzetet. Ráadásul Kelet-Európa megújulásának kérdései között ma már égetően fontossá vált az etnikai identitásuk problémája, az államok szétesése etnikai csportokra és szerves közösségekre. E mellőzhetetlen kérdéseket érinti az alábbi dolgozat. A helyi jelleg és a hovatartozás felfogásának története Köztudott, hogy a társadalmak alá- és fölérendeltségi viszonyai csaknem minden emberi létformát behatárolnak. A társadalom egyedeinek területi elhelyezkedése természetes folyamat, a történelem idődimenziója ezt csupán színezi vagy átrendezi, de lényegileg nem változtatja meg. A lokalitás vagyis a helyi jelleg a társadalmi csoportok térbeli egységének legkézenfekvőbb ténye, s a polgársághoz vagy parasztsághoz tartozás az állam területi épsége és folyamatossága, az egyén hierarchikus emelkedése a társadalmi ranglétrán — mindezek csupán esetleges következmények. A helyhez kötöttség és tartóssága nemcsak feudális jogokat jelent, nemcsak a görög államfogalomnak része, hanem a nomadizmus számos változatának is alapeleme, s megváltozását csupán a posztindusztriális társadalmakban szokták az iparosítás káros következményeként emlegetni. A társadalmi, illetve területi közösségek egymás közti viszonya sohasem volt a föléjük rendelt (vagy odatörleszkedett) uralkodóhoz vagy a politikai hatalomhoz fűződő viszonyhoz hasonlítható. Olyan tagozódás, belső hierarchia alakul ki a területi csoportok között, amely attól még nem lesz gyöngébb, ha ér