Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2021 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2021 / 1. szám
20 Drabancz M. Róbert A történelemről a társadalomban élő tudati képet a nemzeti azonosságtudat egyik meghatározó elemének tekintjük. A történelemből származó jelképek a nemzeti lét idődimenzióinak jól megfogható megjelenítői, melyek segítségével a múltban lezajlott drámai események színhelyei, szereplői, tárgyi emlékei alkalmasak arra, hogy a nemzeti érzést ébren tartsák. A jelképek használatával a történeti események köré kultikus tér alakítható ki, mely lehetővé teszi a nemzeti létezés tematikussá tételét, illetve a múlt tanulságainak állandó és folyamatos értelmezését.27 A történeti tudat jellemzőinek és szerkezetének kiderítése egyszerű módszer alkalmazásával történt. Rákérdeztünk az interjúalanyoknál a megbecsült és az ellenszenves történelmi személyiségekre, a nagyra értékelt és a tragikusnak tartott történelmi eseményekre. A történelemben pozitívan megítélt személyiségek és események képletei nagy hasonlóságot mutatnak egymással, illetve korrelációt a művelődési szokásokkal. Az olvasási szokásokat vizsgáló kárpát-medencei vizsgálatok eredményei alapján általánosan elmondható, hogy a történelemről kialakított kép összefügg a szellemi értékekhez való affinitással.28 Kárpátalján a nagyra becsült történelmi szereplők közül II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona alakja emelkedik ki. Mindez azt jelenti, hogy a magyar történelemi példákhoz való ragaszkodás kisebbségi helyzetben a kulturális önvédelem eszközének tekinthető. A válaszadók hivatkozási pontjai rímelnek a térség történelmi hagyományaira (kuruc kor, Rákóczi-szabadságharc), szimbólumaira (turul, „Pro libertate” zászló), illetve nevezetes történelmi szereplőikre (II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Esze Tamás). Az elutasított, a magyar közösség számára romboló történelmi személyiségek és események között a XX. század nagy veszteségeihez köthetőek. A kisebbségi lét és az ezzel járó sors miatt a magyar állam felbomlásához kapcsolható történelmi személyek (Károlyi Mihály), valamint történelmi események (Trianon) váltak meghatározóvá. Emellett még a kommunista diktatúra kiépítése Kárpátalján, a beregi férfiak elhurcolása, illetve a kommunista mozgalom szereplői kerültek a negatívan értékelt történelmi erők közé. Vizsgálatunk eredményeként megállapíthatjuk, hogy a kárpátaljai magyar közösség identitása az egységes magyar nemzeti identitásban gyökerezik. A történelemről kialakított képek alapján az iránymutató, a közösség számára erkölcsi tartást adó történeti elemekben a Rákóczi-kultusz szereplői, szimbólumai és jellegzetes helyszínei dominálnak. Egy olyan ellenvilág rajzolódik ki, mely a XX. század pusztító erőivel szemben az összetartozás és a védettség vágyát erősíti meg a magyar közösségben. A kárpát-medencei magyarokat ugyan a történelem elszakította egymástól, de a közös kulturális hagyomány és az ebből építkező értékrend mégis erős köteléket jelent a nemzet számára. 27 Csepeli György: Nemzet által homályosan. Budapest, 1992. Századvég Kiadó, 77—84. 28 Gereben, 1999. 128-133.