Szabolcsi Vízmű, 1979 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI VÍZ-ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMÁRA: 1.— FI 1979. JANUÁR HO A beszámoló taggyűlések elé A párttaggyűlés a kommunisták nevelésének, eszmei, politikai, cselekvési egysége megteremtésének fóruma. Ahol a kialakult vita során formálódik a közös vélemény. Kimondott, vagy kimondatlan feladatot, pártmunkát ad a tagságnak, azok végrehajtását számonkéri. Taggyűlés a színtere a párttagok tájékoztatásának is. Itt ismeri meg a tagság a felsőbb párthatározatokat, kap tájékoztatást a helyi gazdasági és politikai kérdésekről. A taggyűlések között kiemelkedő jelenséggel bírnak az éves munkát értékelő és feladatokat meghatározó beszámoló taggyűlések. Központi Bizottságunk titkársága 1978. október 9-én határozott az éves beszámoló taggyűlések rendjéről. Az eddigi gyakorlattól eltérően a pártvezetőség által irányított alapszervezetek beszámoló taggyűléseit az összevont beszámoló taggyűlés után kell megtartani. A határozat figyelembevételével készítette el pártvezetőségünk a beszámoló taggyűlések lebonyolítási rendjére vonatkozó intézkedési tervét, amely szerint január 25-én kerül sor az összevonrt taggyűlésre, felében majd február második az alapszervezetek elemzik az irányításuk alá tartozó területen végzett pártpolitikai munkát. Az előkészítő munka komoly feladatot ró a vállalati pártvezetőségre, az alapszervezetek vezetőségeire, a pártcsoportok vezetőire, vállalatunk minden kommunistájára. A beszámolók elkészítése előtt egyéni, majd csoportos beszélgetésen kell értékelni, véleményt mondani az adott vezetőség, a pártszervezet munkájáról, személy szerint értékelni kell a pártmegbízatások végrehajtását. Az 1979. évre szóló feladatok meghatározásánál a vita során olyan javaslatok kimunkálását várjuk a pártcsoportoktól, amelyek a cselekvési programba beépítve a gazdasági munka politikai segítését szolgálják. Az összevont taggyűlés vezetőségi beszámolója a párttagság véleményének alapján, a gazdálkodás, a termelőmunka során tapasztalt folyamatokat elemezve, az 1979. évi feladatok figyelembevételével készül el. Középpontjában az elvárásoknak megfelelően a K. B. 1978. április 19—20-i határozatában megfogalmazott elvek kell, hogy kidomborodjanak. Vállalatunk esetében is egyre összetettebbé, sokrétűbbé válik a gazdasági munka, gazdaságpolitikai célokkal való általános egyetértésen túl a cselekvésben is egységes szemlélet és gyakorlat kialakítására van szükség. A taggyűlések előkészítő szakaszában, majd magán a beszámoló taggyűléseken is ezt az egységes szemléletet és egységes gyakorlati munkát kell megalapoznunk. Drenyovszki József Ifjúsági parlament 1978 Igaz, nem az én feladatom a parlamenti ciklus eredményének mérlegelése, de mivel helyzetemnél fogva szoros kapcsolatba kerültem a parlamenttel, azt hiszem, nem felesleges egy-két mondatban közzétenni tapasztalataimat, amivel segíthetem az illetékesek munkáját a parlament kiértékelésének végrehajtásában. Alig két héttel a parlament után kicsit korai lenne az elért eredményekről beszélni, így kénytelen vagyok a szervezés és az aktivitás oldaláról rávilágítani a hiányosságokra, és természetesen a követendő példákra is. Az Ifjúsági Törvény értelmében az idén harmadízben került sor a fiatalság legnagyobb fórumának megrendezésére, az ifjúsági parlamentre. A parlamenti időszakban széles réteg mozdult meg, hogy megtárgyalja az ifjúsági törvényt, végrehajtásának helyzetét, egyeztesse az előttük álló mozgalmi feladatokat. 1976-ban válalalatunk 522 fiatal dolgozója közül 184-en jöttek el a parlamentre és 41-en segítették hozzászólásukkal munkánkat. Az idei parlamenten az 505 fiatal közül 191 jelent meg a munkahelyi parlamenten. Ez számszakilag némi javulást jelent a megelőző parlamenthez viszonyítva, de még így is megdöbbentő, hogy a fiatalok csupán 38 százaléka jött el megtárgyalni közös problémáinkat és javaslattal élni ezek megoldására is. Központi parlamenten Tanyi ez is javasolta, hogy jó lenne megvizsgálni az okát, mire vezethető vissza a fiatalok ilyen mérvű passzivitása. Érdekeltünk akkor, megállapítást tehet ha a munkahelyi parlamenteken való részvételt külön-külön vizsgáljuk meg. Olyan üzemvezetőségünknél, ahol önálló KISZ-alapszervezet működik, a résztvevők aránya jóval magasabb, mint a töbi helyen. Fehérgyarmaton a meghívottak 72,7 százaléka, Nyírbátorban 66,6 százaléka jelent meg a parlamenten. Azt hiszem, hogy ezek a számok így alakultak, nem kis szerepe van az üzemvezetőségen működő KISZ-alapszervezeteknek. Kisvárdán is jó volt a részvételi arány (54,3 százalék), aminek hátterében szintén található egy alakulóban lévő alapszervezet. Mátészalkán mind az előkészítésben, mind a részvételben problémák mutatkoztak. 1976- ban még közel 100 százalékos volt a részvétel, az idén a fiataloknak csak 29,4 százaléka jelent meg. Ebben szerepet játszik az is, hogy a két évvel ezelőtt még működő alapszervezet szinte felbomlott. Aktivitás szempontjából a vidéki parlamentek jól sikerültek. Igazgató elvtárs beszámolóját minden részleg külön megkapta, mely a helyi beszámoló keretét kellett volna, hogy képezze. Sajnos ezt nem mindenki fogadta ilyen formában. Egy-két kivételtől eltekintve nem készültek el a helyi kiegészítések és így joggal vethették fel a vidéken dolgozó fiataljaink, hogy az ő problémáikkal, eredményeikkel nem foglalkozott részletesen a beszámoló. Minden parlamenti beszámoló mellékletét képezte a vállalat 1979—80. évi Ifjúságpolitikai Intézkedési Terve. Ezt elfogadás előtt a fiatalok rendelkezésére bocsájtottuk, megvitatás és további javaslattétel céljából. Sajnos egyetlen üzemvezetőségünktől sem érkezett jelzés arra vonatkozólag, hogy milyen pontokkal bővítsük ki. Nagy csalódást okozott a központi nem fizikai dolgozók parlamentje. Ezen a parlamenten kellett volna részt venni szinte az összes munkahelyi vezetőnek, akik nap mint nap beosztásuknál fogva is találkoznak a fiatalok problémáival, sőt nemcsak az egyéni gondokat ismerik, hanem az egyes csoportokét összességében is. Sajnos ez a tájékozottság nem tűnt ki az aktivitásból. Szinte egyetlen felvetésük az volt, hogy miért olyan küldötteket kell választani, akik most nincsenek jelen. Első hallásra jogos a felvetés, de kicsit átgondolva másként fest a dolog. Mi a biztosíték arra, hogy a jelenlévő 50 „hallgató emberből” küldöttként megválasztva lesz-e olyan, akinek megered a nyelve? Minden parlamenten felvetődött olyan kérdés, amely a KISZ érdekvédelmi feladatai közé tartozik. A KISZ egyetértési és véleményezési jogkörének egységesítésével ezen hiányosságok még jobban felszínre fognak kerülni. Ezek tudatosítása a közeljövőben egyik legnagyobb feladatunk kell, hogy legyen. A KISZ felé is komoly kritika, hogy elkallódnak az ipari tanulók. A patronáló mozgalom megszervezése már évek óta feladatunk, a hozzánk érkező tanulókra ez duplán érvényes. A mozgalom élővé tétele közös gondunkká kell, hogy váljak gazdasági vezetőinkkel. Emelni kell munkánk politikai színvonalát, hogy minél több fiatalunk váljék alkalmassá a párt soraiba. A parlamenti hozzászólásokból kitűnik, hogy még mindig komoly gondot jelent az információ hiányossága. Az információs rendszert 1978-ban vállalatunk pártvezetőségének vezetésével új alapokra helyeztük. Ebbe szeretnénk bevonni a vidéki üzemvezetőségeket is. A vállalati újság is egy komoly eszköz lehet kezünkben, ha olyanná tesszük, amilyennek kellene lennie. Javaslom a vállalat minden dolgozója részére, hogy indítsunk vitát lapunkban a közös gondokról. Munk a szerkesztő KISZ-bizottsábizottsággal közösen vállalja a koordináló munka ellátását, írjátok meg véleményeteket, mind a parlamentekkel, mind az egyéb tevékenységünkkel kapcsolatban. Szeretnénk emelni munkánk színvonalát és ehhez kérjük segítségeteket, javaslataitokat. Ne csak kétévenként, a parlamenti időszakban vessétek fel a problémákat, tartsuk folyamatosan felszínen ami egyenletesebbé, és hatékonyabbá teszi munkánkat. Mikó Dániel Palicz Pál küldött felszólal. (Fotó: Erdélyi Tamás) Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Igazgatójának Engedje meg Igazgató elvtárs, hogy a Hazafias Népfront 8. sz. Körzeti Bizottsága hálás köszönetét nyilvánítsa Önnek, és Önön keresztül a vállalat gazdasági és társadalmi szerve, Nyíregyházi Üzemvezetősége, vállalkozási és tervezési osztálya azon dolgozóinak, akik részt vettek a Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdő, Fürdő u. ivóvízhálózat-bővítési munka előkészítésében és végrehajtásában. A feladatok megoldásában tudatos cselekvési egység nyilvánult meg. Dolgozói becsülettel, az időjárás viszontagságaival is dacolva lankadatlanul dolgoztak azért, hogy mintegy 50—60 család oly régen óhajtott jó ivóvízhez jusson. Az érintett lakosság a szeretetünnepre nem kaphatott volna kedvesebb, értékesebb ajándékot. Megbecsüléssel és szeretettel gondoltunk Rájuk. Kívánunk nekik nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket és szerencsés boldog új esztendőt, erőt, egészséget. Sóstóhegy, 1978. december 12. Tisztelettel: Nagy Barnabás HII. körz. titkár * Kedves Jeszenszki István Elvtárs! Az Ady Endre városi-járási Művelődési Központ Nyugdíjasok Klubja nevében hálás szívvel mondok köszönetet önnek a „Nyugdíjasok Pihenőpark”-jának kialakításában végzett önzetlen társadalmi munkájáért, illetve klubunk részére nyújtott önzetlen segítőkész támogatását. Kérjük, továbbra se feledkezzen meg klubunkról! A klubnak nyújtott támogatását még egyszer szeretettel köszönjük! Kisvárda, 1978. december 1. Elvtársi üdvözlettel! A nyugdíjasok klubja nevében: Horváth József Pál klubvezető