Szamos, 1915. április (47. évfolyam, 86-115. szám)
1915-04-28 / 113. szám
2. ulda gróf a javaslat ellen beszélt. Károlyi gróf tiltakozására gróf Tisza István felelt. Elmondta, hogy az ellenséges betörés miatt három osztrák hadtestben nem lehetett a sorozást megejteni. Két hadtest részére Ausztriából pótolták a hiányzó emberanyagot, de a harmadik számára való pótlást Ausztria már nem bírja. Ezt tehát nekünk kell pótolni, aminek elrendeléséhez csak az országgyűlésnek van joga. Katonai szempontból rendkívül fontos, hogy a harmadik hadtest a maga keretében fennmaradjon. Gróf Andrássy Gyula a javaslatot — bár nem helyesli — elfogadja, a felelősséget a kormányra hárítja. A Ház a javaslatot megszavazta. Ezután az elnök felolvastatta gróf Khuen-Héderváry Károly indítványát, hogy az ülések délelőtt 10 órától délután három óráig tartassanak. Az indítvány felett a keddi ülésben határoznak. Erre az ülés esti háromnegyed 7 órakor véget ért. A keddi ülés. A képviselőház tegnapi ülésén Beöthy Pál elnökölt. A hétfőn elfogadott honvédelmi javaslatokat a képviselőház harmadik olvasásban is elfogadta. Ezután Rakovszky István elfogadásra ajánlotta a mandátum meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Apponyi Albert gróf a mandátum meghosszabbítását közjogi szempontból abszurdumnak tartja, mert a mandátumot csak a nemzet hosszabbíthatja meg és így júniusban a képviselőház minden tagja megszűnik képviselőnek lenni. A választás materiális szempontból lehetetlen olyan időben, amikor fiaink a harctéren küzdenek. A javaslatot kényszerűségből megszavazza azon hozzáadással, hogy a kormány a békekötés után hat hónapra a választást elrendeli. Gróf Tisza István elismeri az alkotmányjogi sérelmeket és respektálja az ellenzék aggályait, melyeket Apponyi tolmácsolt. Kijelenti azonban, hogy messzemenőleg magáévá teszi Apponyi kívánságait, bár jobb szerette volna a mandátum meghosszabbítására záros határidő megállapítását. Vázsonyi Vilmos a javaslatot elfogadja. A javaslat részletes tárgyalásánál az első szakaszhoz Apponyi azt a módosítást terjeszti be, hogy a háború befejezése utáni hatodik hónapban rendeltessenek el a választások. Gróf Tisza István a módosításhoz hozzájárul és a képviselőház is elfogadja. Urmánczy Nándor javasolja, hogy a képviselők a meghosszabbított időre járó fizetésüket adják az özvegyek, árvák és bénák segítségére. Tisza István kijelentette, hogy egy jótékonysági akcióban nem lehet kényszerítő eszközöket igénybe venni. Mindenkinek spontán elhatározásától függ, hogy segítsen. Miután a javaslat többi szakaszát is letárgyalták, a tanácskozás délutánig szünetelt. A délutáni ülés megkezdése előtt Tisza, Andrássy és Apponyi grófok együtt tanácskoztak, aminek eredményekép megállapodtak abban, hogy Apponyi módosítását elfogadják. Rakovszky István azt az indítványt jegyezte be, hogy a választójog a harctéren levő honpolgárok valamennyiére kiterjesztessék Két órás szünet után a törvényhatósági választásokról szóló javaslat tárgyalását folytatták, melyhez a függetlenségi párt megbízásából Sághy Gyula szól hozzá, kérvén a javaslat tárgyalásának elhalasztását. SZAIOS Polonyi Géza két órás beszédben a főváros botrányos adminisztrációjával foglalkozik. Ezzel szemben Springer Ferenc, Vázsonyi Vilmos és Mezőssy Béla védelmükbe vették a fővárost. A vita félbeszakítása után megszavazták gróf Héderváry Károly indítványát, mely szerint az ülések tíz órától délután három óráig tartassanak. Sándor János belügyminiszter beszédének elmondását holnapra halasztotta. Holnap kerül sor az interpellációkra is. Ülés vége este nyolckor. (1915 április 28. 113. szám) A társadalom teendői a háború által okozott bajokkal szemben. írta: Bélteky Lajos. A világháború által előidézett bajok és nyomorúságok csökkentésére már eddig is óriási munkát végzett társadalmunk. Egyesek szinte erejükön felül dolgoztak és áldoztak, hogy a nagy harc folytán előállott rettenetes sebek fájdalmát enyhítsék. Soha nem tapasztalt, bámulatos áldozatkészséget és buzgalmat tanúsít közönségünk, a szenvedő hősök és gyámol nélkül maradt családtagjaik helyzetének a könnyítésén. . . Azonban be kell vallanunk, hogy ez még nem teljes munka. A mostani világháború oly tátongó réseket üt előreláthatólag, gazdasági és szociális életünkön, hogy azokat csak jó előre meggondolt, vállvetett munkával lehet majd, nemhogy teljesen betömni, de még számbavehetően csökkenteni is. E nagy feladat elvégzéséhez az állam és a társadalom egész ereje, teljes felkészültsége és a mi legfontosabb, — részleteiben is eleve átgondolt szervezkedése szükséges. A mai nagy küzdelmet követő időszak — végződjék bár, a mi reménységünk szerint, a legteljesebb sikerrel is — új tényezőt sodor társadalmunkba > a háború áldozatainak óriási tömegét. Nem lehet kétségünk már most sem az iránt, hogy az existentiájukban letörőitek, a teljesen munkaképtelen, vagy részben bénává lett rokkant férfiak és az elesettek tehetetlen özvegyeinek és gyámoltalan árváinak jajja és segítségkérő panaszszava fog e hazában végig hangzani. Ha az állam és a társadalom előre felkészül e szánandó tömeg fogadására, csak úgy várhatjuk, hogy e jó magukkal tehetetlen szerencsétlen elemek, nem terhes, de némileg még hasznos tagjai lehetnek a jövőben. Mit tehetünk hát a fenyegető baj megszüntetésére, vagy legalább enyhítésére ? Eltekintve a gazdasági bajok orvoslásától elsősorban is gondoskodni szükség a háborúban megrokkant sok ezer, részben, vagy egészen munkaképtelenné vált, nem önálló foglalkozású ifjú férfiúnak az elhelyezéséről lépnie. És itt a társadalomnak is adóba kell Mert az állam óriási áldozatokkal építtethetne ezek számára menhelyeket, elláthatná őket katonai nyugdíjjal, vagy bizonyos állandó segély adásával. De ezzel a kérdés még teljesen megoldva nincs ! Menhelyben, vagy rokkantak házában minden munkaképtelent elhelyezni nem lehet s még mindig maradnának csonkák és bénák, kik a csekély pénzbeli segély mellett a könyörület filléreire volnának utalva. Azért van szükség a társadalom hathatós közremunkálására. Ha mindegyik rokkant embertársunk számára akad egy jóakaratú patrónus, ki ügyét szivén hordja, pártfogoltját útbaigazítja, hasznos tanácsokkal ellátja, esetleg írni, olvasni megtanittatja, vagy az ő testi fogyatkozása mellett elvégezhető könnyebb foglalkozásra [pl. a béna földmivest valami nem nehéz mesterségre, kosárfonásra, játékszerek kifaragására, kerti munkák végzésére stb.] kioktattatja, amelynek tudása mellett még számára olyan munkaalkalmat szerez, amelynek jövedelméből az államtól nyerendő segéllyel együtt tisztességesen megélhet, úgy a rokkantak igen nagy része nem lesz kénytelen, maga és mások szégyenére a könyörület filléreiért koldulni. De a társadalom gondját fogja képezni, a vagyonnal nem birt, elesett katonák özvegyeinek és árváinak a gondozása is. A megszabott segélyösszegből közülök sokan meg nem élnének s az elzüllés veszélyének volnának kitéve. Az özvegyek részére azért szintén megfelelő munkaalkalmakat, foglalkozást kell keresnünk, a gyámoltalan árvákat pedig alkalmas helyeken elhelyeznünk és a jövő társadalom hasznos tagjaivá neveltetnünk. Hogy azonban az előleges intézkedésekkel el ne késsünk, meg kell a társadalmi munkát már most kezdenünk. Szervezkednünk szükséges jóelőre, hogy a háború után okvetlenül bekövetkező bajok bennünket készületlenül ne találjanak. Jöjjünk össze azért, kik egy város és vidék társadalmához tartozunk s beszéljük meg osszuk fel egymás között az előkészítő munkát és aztán fogjunk hozzá az anyagi eszközök összehozásához. A kezdetnél minjárt e rokon célra felhasználhatók azok az összegek, melyek múlt év őszén a hadbavonultak családtagjai javára eszközölt gyűjtésből — az állami segélyezés megindulása folytán — visszamaradtak. Aztán pedig rendezzünk — más városok példájára rokkantak, katonai árvák és özvegyek napját és használjuk fel más egyéb módjait is az adakozásra serkentésnek. Kövessünk el itt szűkebb hazánkban mindent, hogy ne legyen hadbavonult s értünk szenvedő honfitársaink közül egy sem, kinek magának vagy utána maradt gyámoltalan árvájának s özvegyének az utcasarkán szégyenkezve, alamizsnáért kelljen kinyújtania kezét. Ha idejében megindítjuk s kitartással folytatjuk a mozgalmat, Szatmár városa és vidéke áldozatrakész közönsége bizonyára most is meg fogja kérő szavunkat hallgatni. URÁNIA MOZGÓ (KINO) THEATER A Pannónia nagytermében. Ma szerdán és holnap cst atörtökön, mindkét nap este fél 8 órától 11 óráig folytatólag szenzációs sláger műsor: 1. Szerencsepatkó bohózat. 2. Ha a kerékpár makrancos bohózat- 3. Orchideák gyönyörű természetes. A VIRÁGCSOKOR megható tartalmú dráma 3 felv. 7. 8. 9. 10. A messier-filmgyár remeke. Óriási bohózat, Szenzációk szenzációja Jobbra én, halha ő! a szezon legkacagtatóbb bohózata, 4 felv. E mai és holnapi különösen tartalmas estet ajánljuk kedves közönségünk figyelmébe. p@i@ü kmcs-sm I/onliatÁ Mückm” Testwek elsőrendű, kétszer mosott minden mennyiségben j\|£ IJUfjt, |j|jf o-o-o Vagkereskedégében Szatmár o-o-o