Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 555
TÖRTÉNETI IRODALOM. 555 mester, e látogatás történetírója. Bocatius leírásából ismerteti szerző, milyen volt Pest a XVII. század elején. — 274. szám. Takáts Sándor : •Csáky szalmája czímmel Csáky Lászlóról ir jellemző adatokat. Komárom és Zólyom megyéknek főispánja volt, kedvelt embere a bécsi udvarnak. III. Ferdinánd király egyik fiának volt a keresztapja. Tanult, olvasott ember volt, jeles tréfájú, játszi vitéz ember hírében állott.• 289. szám. Pereszlényi Pál: Kossuth Lajos iparpolitikai jegyzetei. Gelléri Mór 1880-ban az »iparügyi napi kérdései« czímű munkáját megküldte Kossuth Lajosnak. Ebbe Kossuth jegyzeteket irt, melyekből szerző mutatványokat közöl. Budapesti Hirlap, 1915. 257. szám. Szádeczky K. Lajos: Lengyel városok történelmi emlékei. Grodno oroszlengyelországi város magyar vonatkozású történeti emlékeit ismerteti, különösen virágzási fénykorát, melyet a magyar származású lengyel király Báthory István alatt élt, a kinek kedvelt tartózkodási helye volt az általa épített pompás várkastély, melyben fényes udvart tartott. — 270. szám. Pekár Gyula : Tóth báró brigadéros , a Dardanellák első megerősítője 1770—1779. A magyar származású Tóth Ferencz franczia tábornok, rövid életrajza. Atyja Tóth András, Rákóczi hű szolgája, Bercsényi segédtisztje volt. Fia már Francziaországban született. Sztambulba kerülvén 1770-ben Musztafa szultán magához hivatta, s a Dardanella-védelem parancsnokává nevezte ki. A szorossal együtt rábízták a török főváros védelmét. Ügyességével föltartóztatta az orosz flottát és megmentette a török fővárost. Az elkövetkező béke biztosította Sztambult. Ezután megkezdte a Dardanella-védelem jövő szervezését. — 280. szám. Szádeczky K. Lajos : Polock elfoglalása 1579-ben. Azon hadjáratot írja le, melyet Báthory István, az erdélyi fejedelemből lett lengyel király indított III. Iván Vasziljevics muszka czár ellen, melynek legérdekesebb részlete volt Polock ostroma és elfoglalása. Budapesti Szemle, 1915. szeptember. Kéki Lajos : Baksay Sándor. Életének s irodalmi működésének szép méltatása. — Dékány István : A német háború és a philosophusok. Arra az eredményre jut, hogy a háborúval kapcsolatban a német philosophia positiv tanokat egyelőre nem termelt. 1915. október. Thallóczy Lajos: Mátyás király bosnyák politikája. Mutatvány Thallóczy »A jajczai bánság története« czímű munkájából. — Takáts Sándor : Zrinyi Miklós ismeretlen levelei. Zrinyi kiterjedt levelezésének eddig ismeretlen példányai kerültek napvilágra. Czélja felszabadítani az országot a török járom alól. Nehéz dolog volt ez, mert az udvar mindenképen azon volt, hogy a törökkel békességben maradjon. A magyar főurak akarva, nem akarva az udvar politikáját követik. Eszterházy Miklós, Draskovich János, Forgách Zsigmond, Pálffy Pál mind ellenségei a töröknek, de az udvarnak ellenszegülni nem mernek. Pedig a török gyengeségének ismételten jelét adta. Nem csoda tehát, ha Batthyány Ádám s Zrinyi Miklós mégis verték a törököt. A Zrinyi s Batthyány-család barátsága régi keletű. Zrinyi György fiait, Miklóst és Pétert, Batthyány Ferencz gyámsága alá rendelte ; e derék férfiú 1625-ben bekövetkezett halála után a Zrinyi-fiúk nevelését özvegye, Lobkovitz Poppel Éva grófné végzi legnagyobb odaadással. Hogy mennyire csüggtek a Zrinyi-fiúk nevelőanyjukon, hozzá intézett levelekből olvashatjuk. E Poppel Évához s Batthyány Ádámhoz írt levelek kapcsán Széchy sok téves adata kerül napfényre.