Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldos serege. Ism. Zsinka Ferenc 401
402 történeti irodalom, 402 nelmi tudománynak azzal, hogy lehetővé tette Tóth Zoltán könyvének megjelenését. Tóth Zoltán könyve szegényebbé tett egy illúzióval, de gazdagabbá egy históriai valósággal, ami minden komoly történelmi kutatás célja. Azt tanultuk eddig a fekete seregről középiskolai tankönyveinkben és tudományos tárgyalásokban, hogy Mátyás egyéb hadseregének ez volt a magva, idegen zsoldosok, főleg csehek és morvák alkották, gyalogos nép voltak, ruhájukról és fegyverzetükről nevezték így őket. Ezt a tudásunkat Tóth Zoltán könyvének áttanulmányozása után revideálnunk kell. Könyvének egész tárgyalása ezt a revíziót szolgálja. Mivel pedig egy ily messzire gyökerező történelmi tudatot minden részletében vizsgálat alá kell vennie a kutatónak, ha kétsége ellene föltámad, a Mátyás zsoldos seregéről írott könyv is többet ad, mint amennyit a címe ígér. Megismerkedünk Mátyás hadügyi politikáján kívül háborúival, sőt egy kis részben gazdaságpolitikájával is, összehasonlításunk számára pedig gazdag alkalmat nyújt a külföldi példákra utalás az egyes fegyvernemek bemutatásánál. Tóth Zoltán több mint egy évtizedes kutatása alatt seholsem tudott nyomot találni arra, hogy Mátyás királynak ilyen nevű serege vagy seregrésze lett volna, pedig kereste egykorú krónikásoknál, próbát tett emlékiratokban, ellenséges följegyzésekben és hivatalos okiratokban. Csak későbbi említésekben találta meg Cureus, Pál, Istvánffy, Pessina írásai között. Különösen Istvánffy tanúsága okozott sok zavart, aki azt hirdette, hogy Mátyás serege a janicsárok mintájára szerveződött, ésannyira, hogy oly világos látású történetírókat is megtévesztett mint Salamon Ferenc. Külön kell felemlíteni Bonfinit, akinek tanúsága sokat jelentett a fekete sereg hitele számára. De Bonfini elnevezése a Mátyás halála utáni veterán zsoldos seregre vonatkozik s így bár az író egykorú, bizonyító ereje nincs tanúbizonyságának. Cureus és Pol XVI., Pessina XVII. századi íróknál előfordul a fekete sereg elnevezés, de szintén bizonyító erő nélkül, mivel nem egykorú tudósításokat adnak. Mi a valóság a kérdésben! Hogy keletkezett a név és mikor? Hogy jött létre a történeti tévedés? Tóth Zoltán fejtegetései a következőképen felelnek a kérdésekre: Magától kínálkozó elgondolás volt, hogy Mátyás, a renaissance uralkodó, aki személyesen tapasztalta a gyalogos janicsár sereg katonai értékét, klasszikus tanulmányaiból pedig a római légiók magasztalt haditényeit ismerte, a levert cseh husziták töredékeiből igyekezett magának egy állandó gyalogsereget biztosítani. A felszínes történeti ismeret pedig a huszitákat úgy emlegette, mint gyalogos hadsereget, amely a világhírre vergődött szekérvárral keményen meg tudta magát védeni ellenségei ellen. Ez az értesülés valóság is volt a huszitizmus első küzdelmeiben, de később, amikor az évek hosszú és állandó harcai az eleinte esetlen katonákból valóságos hadi mesterembereket