Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Albisi Barthos Indár és Kurucz György: Történelmi atlasz. Ism.: vitéz Málnásy Ödön - 901
902 TÖRTÉNETI IRODALOM. 902 A megjelent ókori tárgyú társával szemben is gazdagabb anyagot nyújt, mert 32 oldalon 33 főtérképe és 20 melléktérképe van. Ha az új történelmi atlasz egyes térképeit összehasonlítjuk a magyar történelmi kartográfia eddigi termékeivel, akkor azt látjuk ,hogy az atlasz 53 térképe közül 11 a magyar kartográfiában teljesen új anyagú, ezenkívül 20 melléktérképe is, míg 14 térképátdolgozás és 8 térkép a szerzőknek magyar történelmi atlaszából való. A szerzők úttörő munkát végeztek az „Európa Kr. u. 600 körül" c. térkép kidolgozásával, ahol először látjuk magyar kiadású térképen az avarok birodalmát. „Európa 650-ben" is új lap. ..A magyarok vándorlása a legújabb nyelvészeti kutatások szerint" c. térkép annyira új, hogy még a szerzőknek két évvel ezelőtt megjelent magyar történelmi atlaszában sem volt közölve. „Európa a X. század közepén", „Európa 1000 körül", valamint a kiválóan értékes két rokontérkép: „Európa néprajza 1000 körül", „Európa vallási térképe 1000 körül", „A királyi hatalom terjesztése Franciaországban (987—1498)", „Anglia és Franciaország II. Henrik idejében", a gazdaságtörténelmi szempontból nagyon fontos „Európa kereskedelmi térképe a középkorban" c. lap, „Európai Oroszország kialakulása", a kalmárunióra és a svájci szövetségre vonatkozó térképek, valamint Európát 1795-ben bemutató térkép szintén új a magyar történelmi kartográfiában. Ezek a térképek általában véve nemcsak kielégítő tartalmúak, hanem némelyiken olyan adatokat is találunk, amelyek Spruner, Kiepert, Wolf, vagy Putzger jó atlaszaiból is hiányzanak. Ezért a nagykészültségű szerzők ezen a téren kétségbevonhatatlanul nagy érdemeket szereztek. Azok a térképek, amelyeknek tárgyát már magyar szerzők előzően feldolgozták, nagyobb részben szintén tartalmi gazdagodást mutatnak. Ilyen már a népvándorlás fontosabb útvonalait bemutaó lap is, ahol először látjuk az avarok és frankok vándorlásának útjait és először látjuk együtt 1100-ig a népvándorlásokat. A keresztes háborúk korát bemutató térkép és a Cherven Flórisénál világosabb, áttekinthetőbb. Hasonló előnyöket lehet látni „Európa a XVIII. század első felében" c. térképen Brózik Károlynak hasonló tárgyú térképével szemben. Mindamellett nem hallgathatjuk el azt, hogy néhány térkép gazdagabb is lehetne, így a magyarok kalandozásainak vonalaiból keveset látunk, különösen a franciaországi és itáliai kalandozásokból. „Európa a XV. század második felében", valamint „Európa a reformáció és ellenreformáció korában" c. lapok is Márki Sándornak, illetőleg Cherven Flórisnak hasonló tárgyú térképeihez viszonyítva, szegényebb tartalmúak. A hiányokon a szerzők minden valószínűség szerint segíteni fognak a második kiadásnál.