Századok – 1952
Szemlék - Kossuth Lajos Összes Munkái. XI. kötet. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. 1847/48. (ism. Békay Vilmos) 806
SZEMLE KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKÁI. XI. KÖTET (KOSSUTH LAJOS AZ UTOLSÓ RENDI ORSZÁGGYŰLÉSEN 1847 48.) (Magyarország Ujabbkori Történetének Forrásai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1951. 772. l.) A megújhodott Történelmi Társulat sok régi és súlyos adósságot vett át , amelyeknek letörlesztését nem lehetett tovább halogatni. Ezek között is egyike volt a legszégyenletesebbeknek a Kossuth-irodalom szegénysége, a Kossuth működését bemutató kiadványkötetek úgyszólván teljes hiánya. Ma, alig néhány évvel a Társulat megújhodása után, történetírásunk sok más mulasztásának pótlása mellett, ezen a téren is komoly eredményekről lehet számot adni. Modern kiadásban megjelent az Országgyűlési Tudósítások első három kötete. Hamarosan követte ezt az itt tárgyalt munka, amely a múlt százaj legnagyobb magyar politikusának az utolsó rendi országgyűlésen vitt szerepét ismerteti. Azóta napvilágot látott a forradalom és szabadságharc Kossuthjának az Országos Honvédelmi Bizottmány élén kifejtett páratlanul hősies működését bemutató forráskiadvány első része. Kiváló történészeink elmélyült munkájának eredményeképpen méltóképpen ünnepelhettük meg Kossuth születésének 150. évfordulóját egy neki szentelt Emlékkönyvvel. Mikor mindezt megállapítjuk, lehetetlen nem gondolnunk arra, hogy a régi Történelmi Társulat, fennállása nyolcvan esztendeje alatt, úgyszólván semmit sem tett azért, hogy az igazi Kossuthot állítsa a magyar nép elé. Sőt egyáltalában alig mutatott érdeklődést iránta. Bár az ellenforradalmi korszak történetírása kénytelen volt beismerni,hogy a Kossuth-irodalom e teljes hiánya mennyire szégyene tudományunknak, erről jobb nem beszélni« (Szekfü), de bizony vajmi kevés történt a szégyen megállapításán kívül. Most végre ugyanannak a sorozatnak, az ú. n. »Fontes«-nek, amely 1920 és 1944 közt megjelent vagy ötven kötetében, csak mint Széchenyi írói ellenfelét, vagy mint emigránst mutatta be Kossuth alakját, ugyanannak a sorozatnak folytatásában az igazi Kossuthnak, a pártvezérnek és a nemzeti szabadságharc vezérének, hősének bemutatására kerül sor. Barta Istvánnak, jelen kötet sajtó alá rendezőjének feladata volt Kossuthnak az 1847/48-as országgyűlésen való szerepével kapcsolatos dokumentumait összegyűjteni, kritikailag megvizsgálni, a legkorszerűbb forrásközlési módon közreadni, vagyis megfelelő jegyzetekkel, továbbá részletes név- és tárgymutatóval ellátni s a forrásközlemények elé bevezető tanulmányt írni. Maga a kötetben tárgyalt korszak kétségtelenül roppant fontos és érdekes. Két év anyagát öleli fel : az 1846 tavaszától 1848 tavaszáig terjedő időszakot. Döntő jelentőségű korszak ez Kossuth egyéni életében. Ekkor válik a liberális ellenzék legtevékenyebb, legtehetségesebb tagjából a nemzet elismert vezérévé. A kötet, múlt a szabadságharc Kossuthját bemutató sorozat első kötete, ennek az átalakulásnak kezdetét ismerteti meg az olvasóval. Enélkül aligha lenne érthető a későbbi Kossuth. Döntő jelentőségű szakasz ez a két év az egész nemzet életében. Ekkor létesül, Magyarország történetében először, politikai párt, amely már a szó mai értelmében annak nevezhető. Az ellenzék 1846 előtt inkább csak »elvbarátok« laza együttese, amely — nem számítva az országgyűlés időszakát — csak alkalmilag gyűlik össze. Most, főleg magán az 1847/48. évi országgyűlésen, az ellenzék már kezd azzá lenni, aminek Kossuth szerint lennie kell. S ennek a lassanként párttá kovácsolódó ellenzéknek küzdelme, amelyet a vizsgált korszakban teljes mértékben Kossuth irányít, rövid hónapok alatt évtizedes mulasztást számol fel. A kormány és hűséges kiszolgálói, a magyar konzervatívok minden mesterkedése ellenére megalkotja azokata negyvennyolcas törvényeket, amelyek sarkköveivé lettek az ország polgári átalakulásának. I. A forrásanyag összegyűjtése terén Barta István igen alapos, szép munkát végzett. Feltárta mindazt, ami Kossuth 1846/48. évi működésére fényt derít s ami hazánkban fellelhető. A kötet dokumentációs anyaga legnagyobbrészt az Országos Levéltárból került ki. Ebből is legtöbbet az ú. n. Vörös Antal-gyűjteményből merítette, amely tartalmazza Kossuthnak levél- és beszédfogalmazványait és egyéb feljegyzéseit, amelyeket személyi titkára, Vörös Antal őrzött meg az utókor számára. Jelentős forrás-