Századok – 1963
Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205
A MAGYARORSZÁGI POLGÁRI RADIKALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1235 járadékának a csökkenését , aminek, megfelelő politikai nyomás esetén, szerinte feltétlen parcellázáshoz kell vezetnie. A parcellázástól remélte a feudális maradványok felszámolását, a kapitalizmus megerősödését, a polgári demokrácia megvalósulását, Dánielnek ezeket az amerikai „csornis peregyeire" emlékeztető elgondolásait , a szociáldemokrácia tétlenségre ítélő, kisbirtokosellenes agrárprogramját addig elfogadó radikális csoport a legnagyobb lelkesedéssel fogadta: „Dániel programja egészében véve értékes munka — írta Jászi egyik levelében —, s úgy a Lajoska (ifj. Leopold Lajos — Sz. L.), mint a Rácz Gyula rokonszenvét megnyerte."79 Dániel hatására foglalkoztak még 1906 folyamán egy paraszt hetilap alapításának a tervével — majd egy parasztbank létrehozását tervezték, parcellázási, illetve az ezt kiegészítő szövetkezeti politikájuk megalapozása céljából.80 Végeredményben azonban ezen a nyomon sem jutottak lényegesen közelebb a válság által kínált lehetőségek felismeréséhez, elsősorban azért nem, mert a földkérdést nem voltak képesek a kor fő problémája, a munkásmozgalom érdekei szempontjából megítélni — sőt ehelyett a parcellázás kérdését próbálták a központba állítani. Tulajdonképpen tehát az történt, hogy először az általános választójogban, majd az önálló vámterület megteremtésében, végül pedig a nagybirtok felparcellázásában vélték felfedezni a polgári demokratikus átalakulás egyedül üdvözítő módját . Ha ezeknek az elgondolásaiknak a kifejtése során időnként közel is jutottak a dualizmus rendszerének 1905—1906 évi válságában rejlő lehetőségek felismeréséhez, végeredményben mégis tévutakon jártak, amennyiben mindezeket a külön-külön kidolgozott követeléseket nem voltak képesek szintézisbe hozni. A radikális csoport tagjai tehát saját tapasztalataik, illetőleg ideológiai beállítottságuk folytán Magyarországon a polgári demokratikus átalakulásnak csak az evolucionista útját vélték járhatónak — és ezt is ajánlották. A forradalmi megoldás gondolatának a közelébe végül is csak az oroszországi események hatására,é1 s főleg az orosz események elemzése során jutottak. Észrevehető ez a hatás többek között Dániel Arnold és Szende Pál érvelésén, de leginkább talán Jászi egyes munkáin. „Tanulságok" című cikke 82 méltó párja Ady „Földindulás" című kis remekművének. Cikke, számos korlátja ellenére, mindenképpen az orosz események forradalmasító hatásának nagyszerű dokumentuma. Nemcsak a forradalom igenlését és az orosz eseményeknek a magyar társadalom elé példaként állítását tartalmazza, de talán — minden esetre olyan mértékig, mint Ady cikke — a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átfejlesztésének a gondolatát is felvillantja: „A francia 1789-iki dicsőséges dátum újul itt fel nagyobb arányokban, magasabb ritmuson, bonyolultabb problémákkal és szédítőbb perspektívákkal — írta az orosz események jelentőségét méltatva —, mert a legközelebbi jövő — békés vagy véres — forradalma nem pusztán polgári forradalom lesz, aminő a francia volt, hanem az ipari szocializmus nagy akkordja is bele fog vegyülni a 79 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1906. ápr. 2. P. I. Arch. 507/33/b/52. 80 Jászi Oszkár levele Somló Bódoghoz. 1906. okt. 22. és 1906. nov. 28. O. Sz. K. Kézirattár. 81 A forradalom hírein túl Jászi például megismerkedett Párizsban a Vorwärts orosz tudósítójával, aki, mint egyik levelében írta, „érdekes dolgokat beszél hazája eseményeiről". Jászi Oszkár levele Somló Bódoghoz. 1905. ápr. 16. O. Sz. K. Kézirattár. — Jászi egyébként maga is közreműködött orosz menekültek segítésében. — Jászi Oszkár levelei Szabó Ervinhez. 1905. szept. 9. 11. P. I. Arch. 507/33/b/39 —40. 82 Jászi Oszkár : Tanulságok. Budapesti Napló, 1906. jún. 2.