Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
TÓTH PÁL PÉTER Alosztályának munkájában, s ez egyre több problémát okozott a NEP helyi csoportjának.51 A fasiszta jellegű programot hirdető Méhely B. E. — 1935 áprilisában — Harc Előre címmel lapot is alapított. A lapnak, amelyet China Albert, dr. Németh István és Simon József szerkesztettek, összesen egy száma jelent meg. A programadó cikk céljukat „az ezer év óta óhajtott magyar népi szocializmus" megvalósításáért folytatott harcban jelöli meg, amely katonás fegyelmen, harcos szellemen és a népi gondolaton épült volna fel. A tiszántúli keresztes mozgalmakkal rokon programjuk a gerinctelen és erkölcstelen vezető rétegekkel szemben „az egészséges erkölcsű földmunkás és munkás" rétegekre épült.52 Mindez ahhoz vezetett, hogy az Etelközi Szövetség, amely saját jobboldaliságán túlmutató szélsőségektől is védte a rendszer stabilitását, a Szlávy—Radó— Simon József-csoporttól támogatását megvonta, s a Turul fehér-radikális kerületi vezetőit leváltotta. Ez a folyamat találkozott a Szlávy-csoport tagjai közül azoknak a törekvéseivel, akik a Turult belülről kívánták megújítani. Neubauer Pál ajánlásával ekkor „nemesapród" lett Újhelyi Szilárd és Simon László, akik tevékenységüket átmenetileg az Etelközi Szövetség támogatásával fejtették ki.5 . 1934 októberében tehát Szlávy Lászlót felmentették tisztségéből, s a Turul XV. — Győrben megtartott — követtábora utódául dr. Váradi Borsay Miklóst nevezte ki. Borsayt, a Werbőczi vezéreként Neubauer Pál követte. Ezzel a rendszer jobboldaliságát megbízhatóan képviselő személyek kerültek a kerület és a bajtársi egyesületek élére. A fehér-radikális Turul vezetők visszaszorításáról s a kaszáskeresztes pártban való tömörülésekről 1942-ben a csendőrpribékké vált Radó Endre így írt: „A Nemesapródok között a bajtársi szövetségek sok vezetője volt, ezeket befolyásolták Ujhelyiék. A nemzeti érzelmű egyetemi ifjúság elveszítette többségét, s szélsőnacionalista politikai pártokba tömörülve az egyetemet politikai harcok színterévé tette."54 Radó pontosan jellemezte az egykori helyzetet, bár akkori beosztásának megfelelően el is torzította. Ugyanis a nagyrészt egyetemről kizárt, tanulmányi kötelezettségeit alig teljesítő „nemzeti érzelmű" egyetemi hallgatók kiszorultak az egyetemről, és így az egyetemet nem változtatták a politikai harcok színterévé. Legjelentősebb ténykedésük, melytől a Turul debreceni kerülete is elhatárolta magát, az 1935-ös országgyűlési választásokkal függött össze, amikor a kormánypárti jelöltekkel szemben a nyilaskeresztes párt jelöltjeit támogatták, és atrocitásokat követtek el. A rendszer ideológiai, politikai válsága nem hagyta érintetlenül a Turul országos fővezérségét sem. Ezt jelezte a Roboz Zoltán—Jászay Sándor-féle ellenzéki csoportosulás, mely a Turulban a német minta helyett a magyar jelleg megerősítését követelte. Néhány hónappal később ifj. Fitos Vilmos, majd vitéz Litkey György fejtett ki hasonló gondolatokat. ők a magyar „faj" sajátos vonásait, az önálló magyar kultúra és művészet létrehozásával akarták kidomborítani, mely — véleményük szerint — önálló politikai életre is méltóvá tette volna a nemzetet. Nem törekedtek a Turul korábbi vonalának felszámolására, hanem a hangsúlyt a faji gondolatra, a nacionalizmusra, a „nép"-re helyezték. 5 ' HBmL, IV. Β 901/a 10., HBmL, IV. Β 35/934 5 2 Harc Előre, 1935. április 1. évf. 1.sz. 1., HBmL, IV. Β 901/a 12., HBmL, IV. Β 178/1935 5 3 Dr. Újhelyi Szilárd interjúja, 51. 54 Párttörténeti Intézet (Pl), 651 f. 11/12. o.e. 49-50. 55 Db, 1934. december 6., DFU, 1934. december 30., 1935. április 6., DUH, 1935. április 2.