Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
822 BOTLIK RICHÁRD hogy a Regensburgba tervezett gyűlést nem fogják megtartani, és hogy a magyar király sok embert gyűjtött már, de nem tudják, hogy mit kezd velük, néhányan azt gondolják, hogy Morvaország ellen megy, amely most a cseh király birtoka, de azelőtt a magyar királyé volt, Sziléziával együtt.”71 Sir Wallop kérését, nevezetesen hogy Magyarországra léphessen, számos alkalommal elutasította Ferdinánd, ennek ellenére nem adta fel a reményt, és úgy tűnik, hogy várakozása — bár felemás sikerrel, de — eredményt hozott. Március 28-án ugyanis Ferdinánd Prágából a morvaországi Olmützbe utazott, és egy császári követ kérte őt, hogy hadd mehessen el Pozsonyba, ahol meglátogatná a húgát, Máriát. Wallop is csatlakozott a követtársa kéréséhez, és ugyan felügyelettel, mégis, hivatalos angol diplomataként először lépett Magyarország területére. Habsburg Mária szívélyesen fogadta a messziről érkezett követet. „Ottlétemkor átadtam neki a királyi felség legszívesebb üdvözleteit, megmutattam neki, hogy a múlt év augusztusában küldtek Angliából, remélvén, hogy találkozhatom férjével, a királlyal, a csata előtt, és ha ez megtörtént volna, akkor vigaszra és nagy megkönnyebbülésére lettem volna, merthogy velem voltak a számára kiállított váltók” — írta Wallop.72 A Szapolyaihoz hű politikai elittel azonban a pozsonyi udvarban sem tudott kapcsolatot létesíteni az angol követ. Sir Wallop pozsonyi látogatását követően visszatért Habsburg Ferdinándhoz. 1527. április 23-án este érkezett meg Olmützbe,73 ahol a cseh király rögtön magához kérette, hogy másnap vegyen részt a térdszalagrend lovagjainak évenként rendezett, hagyományos templomi ünnepségén. A misét követően együtt ebédelt a királyi családdal, ezután Wallop értesítette Ferdinándot, hogy levele érkezett VIII. Henriktől, mire a cseh király rögtön lakosztályába invitálta az angol diplomatát,74 „ahol én közöltem neki őfelsége levelének tartalmát, egyes fejezeteit egymás után, nem elfelejtve az Őn75 utasítását és tanácsát. Kedvére volt [a levél — B. R.], mindaddig, amíg elértem benne a vajdához szóló megbízásomhoz, melyet ő nem szeretett [volna hallani — B. R.].”76 Az angol követ Olmützben könnyen kapcsolatba tudott kerülni a János királyt támogató lengyelekkel. Statileo számtalan alkalommal hangoztatta János király abbéli szándékát Zsigmond lengyel királynak, miszerint az egész kereszténység ügyének érdeke Statileo János a morvaországi Olmützben: terítéken a kettős királyválasztás ügye 71 L&E vol. 4. Nr. 2961. és Botlik Richárd: Henry VIII and the New Hungarian Political Elite in 1526-1527. (The Anglo-Hungarian Relationship After the Battle of Mohács.) Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, Tomus XII., Fasciculus 2. Miskolc 2007. 139. 72 PRO. SE VI. 527. (SPl/41p. 185.) vö. Monumenta Hungáriae Historica Diplomataria. V kötet I. osztály. (A továbbiakban MHHD.) Szerk.: Simonyi Ernő. Pest 1859. 77., 82. Botlik R.: Henry VIII i. m. 139. 73 PRO. SE VI. 527. (SPl/41p. 185.) 74 Wolsey leveléről, amelyben a kancellár utasította Wallopot a Ferdinánddal folytatandó párbeszédre, az angol követ nem tett említést a cseh királynak. Uo. és L&E vol. 4. Nr. 3067. Botlik R.: Henry VIII i. m. 139. 75 Értsd: Thomas Wolsey. 76 PROSE VI. 527. (SPl/41p. 185.) Vö. MHHD. VI. 84-86. és L&E vol. 4. Nr. 3067.