Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)
DEMETER GÁBOR Ha az előrebocsátottak figyelembevételével olvassuk el Szegh Dezső – még az annexió előtt megfogalmazott – programadó írását,182 több változás is szembeötlik: a humanisztikus beavatkozás (modernizáció) a múlté, de a hatalmi biztonságpolitikai érvek is lesöpörtetnek az asztalról, s a kulturális export helyét is a nyers gazdasági érdek veszi át.183 A magyar gazdaság hátrányára (nemcsak a hatalmakkal, hanem Ausztriával szemben is) Szerbián túl kitűnő példa a „belpiacnak tekinthető” Bosznia esete. (Bosznia elhanyagolása a tőkehiány mellett részben a trializmustól való félelemmel indokolható). Ha a forgalmat nézzük, akkor Bosznia Magyarországhoz kapcsolódik: a 13 millió métermázsás összforgalom 75%-a a magyar határon át érkezett. „Sajnos azonban [...] a saját kedvező forgalmi feltételeinket keleti relatiókban más államok használják ki a maguk számára.”184 Ugyanis eredet és érték szerint „Bosznia-Herczegovina összbeviteléből valójában (109,185.000 korona) esik Magyarországra 34,962.000 korona, vagyis 32%, összkiviteléből (117,714.000 korona) 26,252.000 korona, vagyis 22%”, holott – mivel Bosznia kivitele jobbára nyersanyagokból kerül ki – „ezek feldolgozóra találhatnának Magyarországon is.”185 A gabona, fazekasáru és cukor tekintetében Bosznia teljes igényét ki tudná elégíteni Magyarország, de az osztrák rivalizálás miatt csak 40% a részesedés ezen behozatali cikkekben is. Pedig a tartomány nemcsak piacként, de az Adriára való kijutás lehetősége miatt 186 kulcsfontosságú. „Arra, hogyha öntudatos politikát akarunk folytatni, melyen nemzeti erőinknek és gazdasági életünknek expansivitását biztosítani akarjuk, akkor a »Kelet« ütőerén kell tartani kezünket és [...] csöndes, de kitartó gazdasági munkával praedominánssá tegyük befolyásunkat.”187 Szegh ellenszerként önálló közlekedéspolitikai koncepciót javasol (mint szinte mindenki), mely minden művének kulcsmomentuma (a Vukovár–Samaccsatorna 500 km-re rövidítené meg a víziutat, a Samac–Doboj vasútvonal pedig Dalmáciába nyitna utat).188 És e koncepcióval a változatos elemeket és eszméket 182 „Manapság többé kevésbé minden gazdasági kérdés, s a Balkán probléma elsősorban ez [...] amint a végső cél gazdasági, úgy az eszközök is minden hatalomnál azok [...] nézzük meg mennyire felelhet meg cél gyanánt nekünk a Balkán gazdaságilag.” Szegh Dezső: Magyarország a Balkánon i. m. 9. 183 Szegh D.: Magyarország a Balkánon i. m. 77. „Mert szép dolog a barátságos érzelem, amely kétségkívül mindkét félben megvan, de ez egymagában hatalmat nem ad. Hatalmat, nagyságot, erőt egy nemzetnek a gazdasági kultúra ad.” 184 Szegh Dezső: Gazdasági viszonyunk Bosznia-Hercegovinához. Közgazdasági Szemle 33. (1909) 830. 185 Uo. 186 Szegh szerint Fiume nem alkalmas e funkció ellátására gyenge vasúti kapcsolatai miatt. 187 Szegh D.: Gazdasági viszonyunk i. m. 827. 188 Uo. 840.