Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-16 / 39. szám
39. szám. Második esztendei folyamat 1839. Majus’ f©. Eszméletek a’ népnevelés’ oskolai részéről vagy a’ polgári oskolákról. (Vége.) Én következőképen gondolkodom: Az Isére nézve. Hazánk’ helységei állván szabad királyi városokból, szabados és örökös birtoké mezővárosokból, magokat állandóbban kiárendált ’s annálfogva szabadabb szerkezetű helyekből, egyenes földesúri kezelés alatt lévő falukból, köztársasági törvényes rendezet nélkül egy lakáson lakozó közbirtokosi helyekből, ’s ezen két utóbbiak’ kavarékából, pusztai kertészszállítványokból, végre a’ pusztákon szerteszét szállásoló’ kertészekből, Mennyiféle jogú, rendezett és állású közönségeknek elgondolására habár eleintén elijedek is, mégis bátorkodom a’ négy elsőbbekre nézve (a’ mellyek pedig hazánkban a’ többséget teszik) állítani, hogy ezen polgári oskola’ fölállítására lelkes akarat mellett elegendő tehetséggel bírnának; mert mindeniknek (legalább igen kevés kivétellel) lévén közös belső nyomása vagy pedig külső legelője, abból ezen mindenekkel egyaránt jóltevő köz czélra csakugyan lehetne arány szerint 25—50—100 vagy 200 holdat kiszakasztani. Igaz ugyan, hogy ezáltal valamivel kevesebb libák vagy sertések legelhetnének , de hiszen hogyha azok hellyett a' polgári köz mezőn annál több polgári növendékek találandanak a' polgári jobb létre vezető üdvös legelőt, a’ néhány liba- vagy sertés-különbséget egy hazafi sem sajnálhatná. A’ három következő helyekre nézve sokkal ismeretesebbek azon külső és belső bajok, mellyekkel az apróbb közbirtokos nemesség küzd ’s melylyektel az igazi közjóhoz járulni gyakran akadályoztatik, hogysem azokat itt bővebben fejtegetnem kellene; a’ legutolsó osztálybelieket végre ezen egyszer divatba keletkezett intézet, a’ mint fünebb érintettem, lassankint magához szedegetné föl. A’ mi a’ tanító’vagy (népesebb és nagyobb helységekre nézve) a’ tanítók’ évenkinti fizetését illeti, minthogy ezen úgyszólván csak gyakorlati oskolában nem valamelly fullengós és mély szerkezetű tudományok, hanem a" közéletben, különben is ismeretes dolgoknak csak értelmesebb és józanabb kifejtései taníttatnának; nem is valamelly széles tudományú ’s talán külső országokban is utazott és igy méltán nagyobb fizetéssel járó tanítók kívántatnak; továbbá faluhelyeken, hol a’ növendékek’ száma csekély, hol a’ rajzolás’ tanítása is elmaradhat, ezen polgári oskolának mind a 3 vagy 4 éveit is, ugyanazon egy tanító, ugyanazon egy épületecskében is elvégezhetné. ’S ez a’ mód, a’ hol csak a’ tanulók’ száma megengedi, a’ köz czélnak nemhogy kárára, sőt inkább javára válnék; mert mig a’ tanító a’ nagyobbakat oktatja, a’ kisebbek is jelen lévén ’s figyelmezvén, magoknak már azáltal előismereteket szereznek; azalatt pedig, mig a’ kisebbeket oktatja, a’ nagyobbak figyelmezvén, előbbeni tanulmányaikat ismételik (repetálják) ’s elméikben még állandóbbá teszik, melly ugyan nem élten bell-lancasteri mód, de csakugyan benne van Plato’ figyelmének és Bell-Lancaster’ gyakorlatának elve, — ezeknél fogva úgy gondolom, hogy az illyetén tanítók’ fizetése a’ köznépre nézve is alig érezhető terhet vonna, ’s nem sok felsőbbi segítséget kívánna. A’ mikra. Ezen czél kivihetőségét hazánk’ törvényei ’s polgári szerkezete, úgy vélem, nem gátolják; mert ha egyebeket nem említek is, a’ szelíd 19 ik század’ szüleménye, az 18321.ik évi 6ik törvényczikkely 6ik szakasza, az oskolai czélra szükséges közös föld’ kiszakasztathatására utat és módot nyitott; az illyetén kisebb rendű ’s polgári intézeti oskolai felvigyázat pedig hogy közvetlenül a’ polgári elöljáróknál lehetne, és ez honi belső állásunkkal összefér, az „in objecto rei literariae 44 kiadott országos munkálat’ kik fejezete nyilván bizonyítja. A’ vallásbeli különféle elvek ’s azokból keletkezett különböző nevelési módok már sokkal nagyobb gátaknak lenni látszanak; mert mindenike más más felsőség, más más szerkezetű igazgatás alatt létezvén , egyszersmind pedig a’ vallásos érzés a’ léleknek leggyengédebb ’s ingerelhetőbb indulatja lévén, a’ tapasztalás eléggé bizonyítja, hogy ezeket egy közös akaratra, egy közös nevelő-intézetre összebirni vagy nem lehet, vagy a’ legnehezebb dolgok’ egyike ; azonban, ha hazánk’ helységeit végig tekintjük, igen keveset találunk ollyat, hol csupán csak egy féle vallásnak lakoznának együtt, ellenben igen nagy és a’ legtöbb számmal találunk ollyanokat, hol 2—3—4 ’s több félék is léteznek, pedig ha a’ községeknek ezen polgári köz czélra szolgálható ’s fordítható köz ereje és tehetsége annyifelé szaggattatnék, ’s mindenike különkítsön csak a’ maga külön erejére, hagyatnék , látni való, hogy a’ köz erő’ megoszlatása a’ köz czélt tenné semmivé. — De Épen ezért kellene a’ polgári oskolából a’ vallástanítást egészen kivenni, és az egyébiránt múlhatatlanul szükséges vallástanulásért, a’ nevendékeket hetenkint bizonyos napokon papjaikhoz vagy hittanítóikhoz utasítani — Épen ezért, és minden keletkezhető versenygések’ gyökeres kiirthatása véget kellene a’ felvigyázást és igazgatást is a’ helybeli polgári elöljáróság alá rendezni, — csak igy és nem másként lévén biztosan reménylhető, hogy ha a’ lakosok (habár különböző vallásúak is) ugyanazon egy elöljáróság alatt békésen együttlaknak, nevendékeik is ugyanaz alatt békésen összeférendenek ’s a’ köz erőt közösen élvezendik. A’ 3dikra. A’ nyelvek' különbségében, mellyek több nemzetek’ meghódításán alapult, azután pedig sok kiirtó háborútól szenvedett hazánkban valóban nagy számmal vannak, ezen polgári oskolák’ felállítására nézve én semmi akadályt sem, legalább igen csekély és számba sem vehető nehézséget látok; mert nem tudom magammal elhitetni, hogy a’ tótot, németet, horvátot ’stb. ne lehessen szinte tótul, németül, horvátul ’stb. magyar polgárrá nevelni, ’s azt tartom (lényegesen) magyar oskolának, a hol bármelly nyelven is, de a’ magyar alkotmány és szellem szerint tanítanak. — Hiszen, hazánk’ idegen nyelvű lakosai eddig is magyar polgárok voltak, magyar alkotmány és törvény szerint éltek, pedig más nyelven beszéltek, sőt mi magyarok, magunk is, annyival inkább eleink is, azért, hogy a hazai törvényt, történeteket, statisticát, sőt "lehet mondani majd minden