Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-08 / 63. szám

Alföldi levelek. v. Juliusban 1839. Azon emeltyűk között, mellyek az anyagi érdekek’ és jólét’ előmenetelét föltételezik, első sorban állanak a’ közösülési mó­dok és hitelintézetek. Ezen igazság­ csak részletes és tökéletlen elismerésre és alkalmazásra talált a' régiségben; annak valódisá­gát, jelentőségét, nagyszerű következését egész kiterjedésében csak az újabb kor fogta fel. Hazánkban e’ tekintetben eddig elő a szükséghez képest felette kevés történt, ’s ha valamiben, ezekben elmaradtunk. Azonban e’körülménynek—ha elgondoljuk, aránylag rövid idő alatt milly óriási lépéseket tettek más nem­zetek— aczélozni és nem csüggeszteni kell bennünk az akara­tot. Hollandban már a' 12ik , Olasz Irónban a’ 13ik században építettek csatornákat, ’s noha Britanniában az elsőt 1755ben kezd­ték meg, 1835ben már 2477 angol mérföldnyivel bírtak. Az éj­szakamerikai egyesült statusokban 1815 ben épült az első, ’s húsz év múlva 1300 mérföldnyi volt készen, és ennél sokkal több mun­kában. Francziaország már a­ 17ik században építe csatornákat, ’s jelenleg 9000 mérföldnyinél több van készen. — Young sze­rint még a’ múlt század’ utolsó évtizedeiben igen roszak voltak az utak Angolhon’ nagy részében , ’s mig most mac­adamisák­ után Londonból Edingburgba 36 óra alatt érketni, akkor 10 nap volt arra szükséges. — Francziaországban 1831 töl 1838ig négy ezer mérföld (lieue) úgynevezett királyi út készült, ’s azon év­ben a’ megyei utakkal együtt, de a’ mellékutakon (chemins vi­­cinaux) kívül, 14,000 mérföldnyi út volt a’ közönség’ használata alatt. Britanniában Scotiával együtt 125,000 angol mérföldnyi út létezik, ezek között: 25.000 mérföldnyi magántestületek’ keze­lése alatt. »Ezer mérföldet meghaladó’vaspályáit 1825. óta ép­íté legnagyobb részben Britannia *). Az éjszakamerikaiak és belgák, ámbár később kezdtek vaspályákat építeni az angoloknál, arány­lag ezeket, és így a’ többi nemzeteket is, meghaladták **). A’ bri­teknek csupán folyóvizeik’ szabályozása és csatornáik 29 millió font sterlingbe kerültek — és ugyanennyibe körülbelül a" fran­­cziáknak is vizi közlekedéseik jobb karba helyzése. M Ma már mindezeknek ellenében, min állapotunkat vesszük fontolóra, és meggondoljuk, mennyire szorító már a teendők szükséges úgy meg kell vallanunk, hogy eljött az idej­e tárg­y­­beli hanyagságunkat feszült szorgalommá,­ óhajtásainkat, kivá­­mitásnkat cselekvéssé változtatni. Ezen közönségesen elismert igazság­­érzete hozó létre múlt országgyűlésünkön a’ XXVik és XXVIik czikkelyeket, mellyek e­ tárgyú közintézkedéseinkre egy új korszakot derítettek fel, •m­ert megfektették azon széles és igazságos alapelvet, mellyre ezentúl bízvást tartósabban és nagyobb csínnal lehetet­ építeni. A’ buda­pesti hídon, a‘ XXVik czikkben kijelölt vonalakon épí­tendő vaspályákon mindenki fizetni fog. Tudom, miként sok értelmes hazámfiainak véleményei különböznek az iránt, valljon ezen alapelvet épen úgy és ott kellett e alkalmazni, a’ mint és a’ hol történt;—de nem hiszem, hogy józanul annak igazsága, korszerűsége és haszna felől kételkedni lehetne. Az 1832/6-diki törvényhozást fogja az utókor’ itélőszéke előtt illetni azon dicső­ség, hogy jeget tört a’ maradéknak biztosabb és gyorsabb h­alad­­hatásra e’ tekintetben, — hogy elég erővel birt, a’ még divatozó balitéletek’daczára, megbontani azon gátak’egyikét, mellyek jó­létünk’ kifejlődésének makacsúl szegezik magokat ellene, — és végre, hogy ama’ változatlan és igaz tanúságot, miszerint szá­zados szerkezeteket romlástól és elfajúlástól megóvni csak úgy lehet, ha maga idejében megtisztíttatnak a­’ salaktól, kijavíttat­nak és a’ megváltozott körülmények’ elkerülhetetlen kivánataival összhangzásba hozatnak, méltányolá. És mindezt én, érdem­teljes szerkeztő úr, ama’józanul conservatív szócskában, min­denki, találom fel. A’ XXVIk czikkely így kezdődik: ..A’ legközelebbi ország­gyűlésig, mellyen a’haza’közjavát előmozdító magányos­ vállalatok iránt a’ törvényhozás kim­erítőleg okvetetlenű­l fog­ rendelkezni, ideigleni határozat gyanánt rendeltetik, ’stb. na nem magából a’ dolgok’ természetéből, világos már ebből is a’jelen országgyűlési­nek a’ többek között e’ tárgybeli hivatása. Elkövetni mindent, a’ mit körülmények javainak és engednek, a’ közösülési módok’ sza­porítása, jobb karba helyzése, valamint a’ kereskedési és magán­hitel’ bővebb és helyesb megalapítása által, honi iparunk’, bel és kül­kereskedésünk’élénkebbítésére: ez a’ czél véleményen sze­rint, melly előttünk fekszik, és igen káros mulasztásnak tarta­nám, ha efféle a’jelen országgyűlésen sikeres lépés nem történnék. Láttuk, hogy a’ XXVIk czikkely „ideigleni határozat.“ És ez természetes is, mert nem csak azon alap, mellyen magán vál­lalatokról­ törvényeknek nyugodni kellene, még hiányzik, de e­ felett azon elvet, miszerint a’ vasút- vagy csatornavám’ mennyisé­gének meghatározása egyedül a' vállalkozóktól függ , illy gene­­ralitásban a’ törvénykönyvben meghagyni, talán nem volna elsél­­irányos. Mindenek előtt szükséges tehát, egy törvényt alkotni „részvényes társaságokról.“ Britanniában nincs ugyan illyes tör­vény, ámbár csupán folyóvíz­- és csatorna-hajózási, továbbá vasút­társaság 284 létezett 1835ben, ott minden ill. és egyes vállalatra külön törvény szükséges, de ennek okát alkalmasint abban lehet feltalálni, mert évenkint összeül a­ parlament, melly nem csak törvény­hozó, de közigazgatási testületként is működik. Nálunk min­den­yik évben kell oszággyűlésnek tartatni, és így olly esetekben, hol törvény szükséges, a­ legüdvösebb tervnek három évig kelle­ne heverni. Ez kétségtelenül gátlaná az egyesületi szellem ki­fejlődését. Egyébiránt köteles is a törvényhozás hasznos czeirn alakuló társaságokat védeni, őket jogaikról, valamint a közönsé­get cselszövényeik ellen ’s felvállalt köteleztetéseik teljesítése felől, biztosítani, — köteles meghatározni mind viszonyaikat egymás’ és a’ közönség’ellenében, mind azon garantiákat, melly­e­­ket a’ közállomány tőlök megkívánhat. Illyen határozatok nélkül *-) Lásd ezekre nézve: M’Cultoch, Dictionary of commerce etc, Michel Chevalier Intelét« materiel« en France etc-. Kleinschroá. Gesetzgebung Grossbritanniens über Handel etc. Staats-Lexicon von Rotteck, sub Eisenbahnen etc. Lettre« sur rameriijue du Nord, par Michel Chevalier etc. etc. *-*) Az amerikaiakra nézve az ellenkezőt törekszik megmutatni, de si­­keretlenül: Statistische Uebersicht der Eisenbahnen Europa’s und Amerika’s , von Moritz Fränesly Professor in Wien ’stb. czimü könyv, mellyben a’ tervezett európai vonalok a’készen lévő ame­rikaiakkal hasonlíttatnak össze.

Next