Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-08 / 63. szám
Alföldi levelek. v. Juliusban 1839. Azon emeltyűk között, mellyek az anyagi érdekek’ és jólét’ előmenetelét föltételezik, első sorban állanak a’ közösülési módok és hitelintézetek. Ezen igazság csak részletes és tökéletlen elismerésre és alkalmazásra talált a' régiségben; annak valódiságát, jelentőségét, nagyszerű következését egész kiterjedésében csak az újabb kor fogta fel. Hazánkban e’ tekintetben eddig elő a szükséghez képest felette kevés történt, ’s ha valamiben, ezekben elmaradtunk. Azonban e’körülménynek—ha elgondoljuk, aránylag rövid idő alatt milly óriási lépéseket tettek más nemzetek— aczélozni és nem csüggeszteni kell bennünk az akaratot. Hollandban már a' 12ik , Olasz Irónban a’ 13ik században építettek csatornákat, ’s noha Britanniában az elsőt 1755ben kezdték meg, 1835ben már 2477 angol mérföldnyivel bírtak. Az éjszakamerikai egyesült statusokban 1815 ben épült az első, ’s húsz év múlva 1300 mérföldnyi volt készen, és ennél sokkal több munkában. Francziaország már a 17ik században építe csatornákat, ’s jelenleg 9000 mérföldnyinél több van készen. — Young szerint még a’ múlt század’ utolsó évtizedeiben igen roszak voltak az utak Angolhon’ nagy részében , ’s mig most macadamisák után Londonból Edingburgba 36 óra alatt érketni, akkor 10 nap volt arra szükséges. — Francziaországban 1831 töl 1838ig négy ezer mérföld (lieue) úgynevezett királyi út készült, ’s azon évben a’ megyei utakkal együtt, de a’ mellékutakon (chemins vicinaux) kívül, 14,000 mérföldnyi út volt a’ közönség’ használata alatt. Britanniában Scotiával együtt 125,000 angol mérföldnyi út létezik, ezek között: 25.000 mérföldnyi magántestületek’ kezelése alatt. »Ezer mérföldet meghaladó’vaspályáit 1825. óta építé legnagyobb részben Britannia *). Az éjszakamerikaiak és belgák, ámbár később kezdtek vaspályákat építeni az angoloknál, aránylag ezeket, és így a’ többi nemzeteket is, meghaladták **). A’ briteknek csupán folyóvizeik’ szabályozása és csatornáik 29 millió font sterlingbe kerültek — és ugyanennyibe körülbelül a" francziáknak is vizi közlekedéseik jobb karba helyzése. M Ma már mindezeknek ellenében, min állapotunkat vesszük fontolóra, és meggondoljuk, mennyire szorító már a teendők szükséges úgy meg kell vallanunk, hogy eljött az ideje tárgybeli hanyagságunkat feszült szorgalommá, óhajtásainkat, kivámitásnkat cselekvéssé változtatni. Ezen közönségesen elismert igazságérzete hozó létre múlt országgyűlésünkön a’ XXVik és XXVIik czikkelyeket, mellyek e tárgyú közintézkedéseinkre egy új korszakot derítettek fel, •mert megfektették azon széles és igazságos alapelvet, mellyre ezentúl bízvást tartósabban és nagyobb csínnal lehetet építeni. A’ budapesti hídon, a‘ XXVik czikkben kijelölt vonalakon építendő vaspályákon mindenki fizetni fog. Tudom, miként sok értelmes hazámfiainak véleményei különböznek az iránt, valljon ezen alapelvet épen úgy és ott kellett e alkalmazni, a’ mint és a’ hol történt;—de nem hiszem, hogy józanul annak igazsága, korszerűsége és haszna felől kételkedni lehetne. Az 1832/6-diki törvényhozást fogja az utókor’ itélőszéke előtt illetni azon dicsőség, hogy jeget tört a’ maradéknak biztosabb és gyorsabb haladhatásra e’ tekintetben, — hogy elég erővel birt, a’ még divatozó balitéletek’daczára, megbontani azon gátak’egyikét, mellyek jólétünk’ kifejlődésének makacsúl szegezik magokat ellene, — és végre, hogy ama’ változatlan és igaz tanúságot, miszerint százados szerkezeteket romlástól és elfajúlástól megóvni csak úgy lehet, ha maga idejében megtisztíttatnak a’ salaktól, kijavíttatnak és a’ megváltozott körülmények’ elkerülhetetlen kivánataival összhangzásba hozatnak, méltányolá. És mindezt én, érdemteljes szerkeztő úr, ama’józanul conservatív szócskában, mindenki, találom fel. A’ XXVIk czikkely így kezdődik: ..A’ legközelebbi országgyűlésig, mellyen a’haza’közjavát előmozdító magányos vállalatok iránt a’ törvényhozás kimerítőleg okvetetlenűl fog rendelkezni, ideigleni határozat gyanánt rendeltetik, ’stb. na nem magából a’ dolgok’ természetéből, világos már ebből is a’jelen országgyűlésinek a’ többek között e’ tárgybeli hivatása. Elkövetni mindent, a’ mit körülmények javainak és engednek, a’ közösülési módok’ szaporítása, jobb karba helyzése, valamint a’ kereskedési és magánhitel’ bővebb és helyesb megalapítása által, honi iparunk’, bel és külkereskedésünk’élénkebbítésére: ez a’ czél véleményen szerint, melly előttünk fekszik, és igen káros mulasztásnak tartanám, ha efféle a’jelen országgyűlésen sikeres lépés nem történnék. Láttuk, hogy a’ XXVIk czikkely „ideigleni határozat.“ És ez természetes is, mert nem csak azon alap, mellyen magán vállalatokról törvényeknek nyugodni kellene, még hiányzik, de e felett azon elvet, miszerint a’ vasút- vagy csatornavám’ mennyiségének meghatározása egyedül a' vállalkozóktól függ , illy generalitásban a’ törvénykönyvben meghagyni, talán nem volna elsélirányos. Mindenek előtt szükséges tehát, egy törvényt alkotni „részvényes társaságokról.“ Britanniában nincs ugyan illyes törvény, ámbár csupán folyóvíz- és csatorna-hajózási, továbbá vasúttársaság 284 létezett 1835ben, ott minden ill. és egyes vállalatra külön törvény szükséges, de ennek okát alkalmasint abban lehet feltalálni, mert évenkint összeül a parlament, melly nem csak törvényhozó, de közigazgatási testületként is működik. Nálunk mindenyik évben kell oszággyűlésnek tartatni, és így olly esetekben, hol törvény szükséges, a legüdvösebb tervnek három évig kellene heverni. Ez kétségtelenül gátlaná az egyesületi szellem kifejlődését. Egyébiránt köteles is a törvényhozás hasznos czeirn alakuló társaságokat védeni, őket jogaikról, valamint a közönséget cselszövényeik ellen ’s felvállalt köteleztetéseik teljesítése felől, biztosítani, — köteles meghatározni mind viszonyaikat egymás’ és a’ közönség’ellenében, mind azon garantiákat, mellyeket a’ közállomány tőlök megkívánhat. Illyen határozatok nélkül *-) Lásd ezekre nézve: M’Cultoch, Dictionary of commerce etc, Michel Chevalier Intelét« materiel« en France etc-. Kleinschroá. Gesetzgebung Grossbritanniens über Handel etc. Staats-Lexicon von Rotteck, sub Eisenbahnen etc. Lettre« sur rameriijue du Nord, par Michel Chevalier etc. etc. *-*) Az amerikaiakra nézve az ellenkezőt törekszik megmutatni, de sikeretlenül: Statistische Uebersicht der Eisenbahnen Europa’s und Amerika’s , von Moritz Fränesly Professor in Wien ’stb. czimü könyv, mellyben a’ tervezett európai vonalok a’készen lévő amerikaiakkal hasonlíttatnak össze.