Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-24 / 41. szám

41. szám. Negyedik esztendei folyamat 1841. M­­ajus 94. SZÁZADUNK. Korszerű értekezés. Megyei intézkedéseink. (Folytatás.) 7. Jó akarat. Valamint pedig illy nevetség alól senki, a' nemes ember sem vétetik ki, úgy a’ szándék, az akarat is lényegesen bélyegzi az em­bert, sőt ez még tetemesb beszámításnak van alávetve, — az értel­­mességgeli, tudománnyali viszaélés a’ tudatlanságnál is veszélyesb. A’ tudatlan csak alkalmatlan a’ czélnak elősegélésére, de szántszán­dékkal ezt nem hátrálja hallgatásával; ellenben részakaratú tudós a’ czélérés ellen törekszik, a’ társaság’ felbontására munkálódik. A’ közérdekű czél elleni tettek különfélék lehetnek; e’ jelen ér­tekezésemre hatólag három nemeit látom a’ rész akaratnak. Az egyik következendő jelekkel tünteti ki magát a’ köz tanács­kozásokban , t. i. utalkodással, durva lázitó nyakassággal, mások’ sér­tegetésével ’s illyeneni örvendezéssel, józan okosság elleni szegü­léssel, békétlenséggel, kíméletlenséggel. Az illyen puszta akaratos csak ön titkos okai által vezéreltetik keblében a’ józan ’s őszinte ta­nácskozás által kifejtett okoknak megvetésére, illyenek megzavarják a’ tanácskozási köz csendet, akadályoztatják a’ tudományosság ’s ér­­telmesség kifejlődését, a’ dolog’ felvilágosítására szolgáló okok elő­adását és mérsékletes megfontolását, következőleg a’ czélnak biztos elérését. Már olly gőgös szándékkal lépnek ők a’ tanácsi terembe, hogy ezt vagy amazt keresztül viendik, vagy kiviendik vagy meg­buktatják. Másik nemét a’ rósz akaratuaknak képezik tanácskozásokon ki­­vű­l a’ lázitók. Találkoztak t. i., kik az értetleneket, tudatlanokat külön­féle kecsegtetésekkel csábították a’ korteskedésre, majd azt hirdetvén, hogy a’ nemesség szabadságától fosztatik meg, holott ők maguk se­gítették polgártársaikat alkotmányos jogaiktól megfosztani, *­ majd azt hirdetvén, hogy a’ nemesség adó alá vonatik, holott önmaguk ko­holják erre az éretlen terveket, majd azt hirdetvén, hogy az olygarcha zsarnokok a’ nemességet elnyomni törekesznek, holott ők maguk alig, per fás et nefas, előkelőbb tekintetre vagy hivatalra jutván, leginkább zsarnokoskodnak minden józan és békeszerető egyéneken is. **) — De találkoztak mások, kik, pókok módjára, mindenfelé a’ sok mérget gyűjtögetvén össze, ezt a’ törvényes elöljárók, a’ kormány, a’ bé­­keséges józan gondolkozásuak ellen törekedők számára, tiltott utakon, bitorlott joggal szórják, sőt már jogosított lapokba is burkolva, sebes özönnel nem csak a’ könnyelmű honfiak’ képzeleteit és a’ közbizal­matlanságot hevítik, hanem még magányos családok házi nyugalmába is szivárogtatják. A’ harmadik nemű részakarat tetlegesen tör ki a’ józan és szorgalmatos polgárok vagyona és élte ellen. Ezekről mint tolvajok­ról, rablókról ’s a’ l. szólam­ felesleges; nem hinném, hogy valaki őket börtöneikből a’ társasági czél után munkáján fáradozók polczára méltatni kívánná. Ellenben a’ jó akarat nem durva, nem erőszakos, nem heves, nem sértő, nem lázitó, nem békétlen, nem gyülölség­ gerjesztő, ha­nem jótékony, becsület tudó, engedékeny, csillapító, csendes, kinek­kinek a’ magáét megadó ’stb. A’ jóakaratú, ha tanácskozó társa velősebb, fontosabb okot terjeszt elő, melly az ’ okait talán eldönt­­hetné, kész azt elfogadni, ’s azért csendes elmével fogja azt fel ’s forgatja a’ czélirányos ösvényen, vagy nyugodalmasan várja más általi forgatását. Szép és dicséretes a’ közboldogság eszközlésébeni buzgóság, de a’ megfontolatlan hevesség különbözik tőle; ez nem jó akarat jelleme. A’ köz tárgyakróli tanácskozásokban nem dicsőségi vágy, nem személyeken­ győzedelem, hanem a’ köz tárgyak alkalmas és illő elhatározása a’ fő czél. Ki másokkal egy társaságban áll, annak puszta akaratja nem lehet ott, hol másokkal közös joga forog fen, ’s azért nem elég az akaratokat vagyis puszta voksokat számolni a’ tanácskozásban, mert ezekből még ki nem lehet tudni, jó e, rész­e azon akarati elv,­­ hanem okoknak kell az okos társaságban győzni. 7. Czél-biztositás. A’ tudománynak, értelmességnek csak jó akarattal egyesülve van jótékonysága a’ köz czélra. Annál is inkább szükséges e’ mind­kettő a’ társaság’ fentartására, minthogy a’ közérdekű tárgyaknak olly részei is vannak, mellyeknek okos megkülönböztetés nélküli vitatása a’ köz czéllal ellenkező veszélyekbe is ütköznék. Nem ta­nácsos mindent mindenütt kimondani; némelly igazságok a’ tudat­lan , neveletlen, kiváltkép részakaratú tagoknál veszedelmes eszkö­zökké válnak, mint a’ kés a’ gyermek kezében.**) Illy elveknek, és általában minden köz tárgyaknak köz tanácskozásokban haszno­san intézendő forgatására értelmes belátás és jóakaratú kebel kíván­tatik , és ha e’ kettőre nézve a’ társaság biztosítva nincsen, hanyatlik akkor a’ czélérés, és ugyan szükséges a’ biztosítás. 8. Értelmességre nézve. Hazánknak e’ részbeni gondoskodását az eddig divatozni inté­zetekben, szokásokban, gyakorlatokban háladatosan elismerni kell. Hogy az értelmesség kiművelésére, tudományok megszerzésére, alkalmas intézetek nélkül hazánk nem szűkölködik, ezt országunk különbféle részein létező oskoláink, az ország’ közepén fenálló jeles egyetemünk, tudós társaságunk, könyvtáraink, körülbelül nevelő in­tézeteink ’stb. bizonyítják. ***) Ha ezen intézetekben nevendékjeink előmenetelt’s tökéletesedést nem nyernek, ezt önmagoknak, vagy szüleik hibájának, vagy terhes felelet alá tartozó csábítóknak kell tulajdonítani. Méltán óhajtani le­hetne , hogy miután a’ polgári tudományi oskolák a’ hazai köz czélnak előmozdítása végett állanak fen, a’ köz czél pedig minden hazai pol­gárt egyformán érdekel, és a’ polgári tudomány vallási gyakorlathoz nem köttetik, ennélfogva, a’ vallási tárgyakat kivévén, többi tudo­mányokra nézve a’ vallásos különbség hazánkban megszüntetnék, és ugyan annyival inkább, 1) hogy az egyformaság e’ részben is a’ hazai alkotmányi és egyéb tudományi elvekre nézve jótékonyabban eszközöltethessék; 2) hogy a’ vallási különbségben is a’ barátságo­sabb összesimulás az ellenségeskedő gyülölségen könnyebben győ­ *) Aviticitas, népképviselőség, papok Üldözése ’stb. ’stb. **) Maga a’ korteskedés — nem mások békés véleményem zsarnokos­kodás­a ? *) Yirozsil Jus naturae: 150 lapon: 2) Yota etc. Neque enim in id con­sensus sociorum jure praesumi potest, ut major pars , prout ei visum fuerit, minorem aut singula membra juribus legitime quaesitis privare possit. 161. lapon; nec verum est maj'oritatem votorum majoritate motivorum semper nili. Eque non subsislit assertum sufiragia nu­mero majora semper esse sapientiora, cum illi plures in incondita multitudine potius contrarium arguant. **) Látjuk a’ franczia ’s angol parlamentekben, mikép kerülik ki a’ mi­nisterek a’ feleletet némelly tagok éretlen kérdéseikre. ***) Ha bizonyítják. A’ szerk.

Next