Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1841-05-24 / 41. szám
41. szám. Negyedik esztendei folyamat 1841. Majus 94. SZÁZADUNK. Korszerű értekezés. Megyei intézkedéseink. (Folytatás.) 7. Jó akarat. Valamint pedig illy nevetség alól senki, a' nemes ember sem vétetik ki, úgy a’ szándék, az akarat is lényegesen bélyegzi az embert, sőt ez még tetemesb beszámításnak van alávetve, — az értelmességgeli, tudománnyali viszaélés a’ tudatlanságnál is veszélyesb. A’ tudatlan csak alkalmatlan a’ czélnak elősegélésére, de szántszándékkal ezt nem hátrálja hallgatásával; ellenben részakaratú tudós a’ czélérés ellen törekszik, a’ társaság’ felbontására munkálódik. A’ közérdekű czél elleni tettek különfélék lehetnek; e’ jelen értekezésemre hatólag három nemeit látom a’ rész akaratnak. Az egyik következendő jelekkel tünteti ki magát a’ köz tanácskozásokban , t. i. utalkodással, durva lázitó nyakassággal, mások’ sértegetésével ’s illyeneni örvendezéssel, józan okosság elleni szegüléssel, békétlenséggel, kíméletlenséggel. Az illyen puszta akaratos csak ön titkos okai által vezéreltetik keblében a’ józan ’s őszinte tanácskozás által kifejtett okoknak megvetésére, illyenek megzavarják a’ tanácskozási köz csendet, akadályoztatják a’ tudományosság ’s értelmesség kifejlődését, a’ dolog’ felvilágosítására szolgáló okok előadását és mérsékletes megfontolását, következőleg a’ czélnak biztos elérését. Már olly gőgös szándékkal lépnek ők a’ tanácsi terembe, hogy ezt vagy amazt keresztül viendik, vagy kiviendik vagy megbuktatják. Másik nemét a’ rósz akaratuaknak képezik tanácskozásokon kivűl a’ lázitók. Találkoztak t. i., kik az értetleneket, tudatlanokat különféle kecsegtetésekkel csábították a’ korteskedésre, majd azt hirdetvén, hogy a’ nemesség szabadságától fosztatik meg, holott ők maguk segítették polgártársaikat alkotmányos jogaiktól megfosztani, * majd azt hirdetvén, hogy a’ nemesség adó alá vonatik, holott önmaguk koholják erre az éretlen terveket, majd azt hirdetvén, hogy az olygarcha zsarnokok a’ nemességet elnyomni törekesznek, holott ők maguk alig, per fás et nefas, előkelőbb tekintetre vagy hivatalra jutván, leginkább zsarnokoskodnak minden józan és békeszerető egyéneken is. **) — De találkoztak mások, kik, pókok módjára, mindenfelé a’ sok mérget gyűjtögetvén össze, ezt a’ törvényes elöljárók, a’ kormány, a’ békeséges józan gondolkozásuak ellen törekedők számára, tiltott utakon, bitorlott joggal szórják, sőt már jogosított lapokba is burkolva, sebes özönnel nem csak a’ könnyelmű honfiak’ képzeleteit és a’ közbizalmatlanságot hevítik, hanem még magányos családok házi nyugalmába is szivárogtatják. A’ harmadik nemű részakarat tetlegesen tör ki a’ józan és szorgalmatos polgárok vagyona és élte ellen. Ezekről mint tolvajokról, rablókról ’s a’ l. szólam felesleges; nem hinném, hogy valaki őket börtöneikből a’ társasági czél után munkáján fáradozók polczára méltatni kívánná. Ellenben a’ jó akarat nem durva, nem erőszakos, nem heves, nem sértő, nem lázitó, nem békétlen, nem gyülölség gerjesztő, hanem jótékony, becsület tudó, engedékeny, csillapító, csendes, kinekkinek a’ magáét megadó ’stb. A’ jóakaratú, ha tanácskozó társa velősebb, fontosabb okot terjeszt elő, melly az ’ okait talán eldönthetné, kész azt elfogadni, ’s azért csendes elmével fogja azt fel ’s forgatja a’ czélirányos ösvényen, vagy nyugodalmasan várja más általi forgatását. Szép és dicséretes a’ közboldogság eszközlésébeni buzgóság, de a’ megfontolatlan hevesség különbözik tőle; ez nem jó akarat jelleme. A’ köz tárgyakróli tanácskozásokban nem dicsőségi vágy, nem személyeken győzedelem, hanem a’ köz tárgyak alkalmas és illő elhatározása a’ fő czél. Ki másokkal egy társaságban áll, annak puszta akaratja nem lehet ott, hol másokkal közös joga forog fen, ’s azért nem elég az akaratokat vagyis puszta voksokat számolni a’ tanácskozásban, mert ezekből még ki nem lehet tudni, jó e, része azon akarati elv, hanem okoknak kell az okos társaságban győzni. 7. Czél-biztositás. A’ tudománynak, értelmességnek csak jó akarattal egyesülve van jótékonysága a’ köz czélra. Annál is inkább szükséges e’ mindkettő a’ társaság’ fentartására, minthogy a’ közérdekű tárgyaknak olly részei is vannak, mellyeknek okos megkülönböztetés nélküli vitatása a’ köz czéllal ellenkező veszélyekbe is ütköznék. Nem tanácsos mindent mindenütt kimondani; némelly igazságok a’ tudatlan , neveletlen, kiváltkép részakaratú tagoknál veszedelmes eszközökké válnak, mint a’ kés a’ gyermek kezében.**) Illy elveknek, és általában minden köz tárgyaknak köz tanácskozásokban hasznosan intézendő forgatására értelmes belátás és jóakaratú kebel kívántatik , és ha e’ kettőre nézve a’ társaság biztosítva nincsen, hanyatlik akkor a’ czélérés, és ugyan szükséges a’ biztosítás. 8. Értelmességre nézve. Hazánknak e’ részbeni gondoskodását az eddig divatozni intézetekben, szokásokban, gyakorlatokban háladatosan elismerni kell. Hogy az értelmesség kiművelésére, tudományok megszerzésére, alkalmas intézetek nélkül hazánk nem szűkölködik, ezt országunk különbféle részein létező oskoláink, az ország’ közepén fenálló jeles egyetemünk, tudós társaságunk, könyvtáraink, körülbelül nevelő intézeteink ’stb. bizonyítják. ***) Ha ezen intézetekben nevendékjeink előmenetelt’s tökéletesedést nem nyernek, ezt önmagoknak, vagy szüleik hibájának, vagy terhes felelet alá tartozó csábítóknak kell tulajdonítani. Méltán óhajtani lehetne , hogy miután a’ polgári tudományi oskolák a’ hazai köz czélnak előmozdítása végett állanak fen, a’ köz czél pedig minden hazai polgárt egyformán érdekel, és a’ polgári tudomány vallási gyakorlathoz nem köttetik, ennélfogva, a’ vallási tárgyakat kivévén, többi tudományokra nézve a’ vallásos különbség hazánkban megszüntetnék, és ugyan annyival inkább, 1) hogy az egyformaság e’ részben is a’ hazai alkotmányi és egyéb tudományi elvekre nézve jótékonyabban eszközöltethessék; 2) hogy a’ vallási különbségben is a’ barátságosabb összesimulás az ellenségeskedő gyülölségen könnyebben győ *) Aviticitas, népképviselőség, papok Üldözése ’stb. ’stb. **) Maga a’ korteskedés — nem mások békés véleményem zsarnokoskodása ? *) Yirozsil Jus naturae: 150 lapon: 2) Yota etc. Neque enim in id consensus sociorum jure praesumi potest, ut major pars , prout ei visum fuerit, minorem aut singula membra juribus legitime quaesitis privare possit. 161. lapon; nec verum est maj'oritatem votorum majoritate motivorum semper nili. Eque non subsislit assertum sufiragia numero majora semper esse sapientiora, cum illi plures in incondita multitudine potius contrarium arguant. **) Látjuk a’ franczia ’s angol parlamentekben, mikép kerülik ki a’ ministerek a’ feleletet némelly tagok éretlen kérdéseikre. ***) Ha bizonyítják. A’ szerk.