Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-22 / 93. szám
93. szám. Hetedik esztendei folyamat 1844. Novemberig* SZÁZADUNK. Harmadik izenete a KKnak és RRnek a mélt. FRRhez az ország közszükségeinek fedezésére teendő országos ajánlatról, s az országos pénztár jövedelmeinek beszedése s kezelése módjáról. Közelebbi izenetükben is kifejezték már a KK. és Rt. azon meggyőződésüket, hogy az ország kiváltságos lakosainak a közterheknek viselésére való készségét leginkább csak az biztosíthatja, ha a teendő fizetéseknek sikere lesz tapasztalható, s amint kétséget nem szenved, hogy érezhető siker csak tetemesebb pénzerőnek előállítása által eszközöltethetik, úgy most is teljesen meg vagynak győződve aziránt, hogy midőn a C. FRR. által előterjesztett összeg semmi tekintetben nem elégséges arra, hogy a fizetés nehézségei után cserébe a kivívott eredmény gyümölcsét állítsa elő, annak megajánlása a czél, mellynek elérése nélkül e honnak biztos jövendője nincs, a közterheknek az ország minden lakosai által közösen, és aránylagosan leendő viselésését, nemcsak nem közelítené, hanem egyenesen még inkább eltávolitaná. Más részről azonban kénytelenitve látják magukat a KR. és RR. ez alkalommal azt is nyilván kijelenteni, miszerint el nem ismerhetik , hogy az általuk közczélokra szánt összegeknek menynyiségét a mért. FRR. akár felebb emelhessék, akár belebszállíthassák; s amint példa nincs arra, hogy a m. FRR. bármelly eddig tett ajánlatoknak alkalmával a KR. és RR. által megajánlott összeget mennyiségére nézve belebszállítatni szorgalmazták volna, úgy ha a m. FRR. ajánlatok összegének megállapításában elhatározólag léphetnének fel, miután a törvényhozásban részint mint királyi hivatalnokok, részint önszemélyükben vesznek részt, vagy a nemzetnek azon joga veszélyeztethetnék, melly szerint annak a közterheknek megajánlásában a törvényhozás másik részétől teljes függetlenséggel kell működhetnie — vagy a közterhek — azon főrendi tagoknak személyes ellenszegülése miatt, kik azokban, mint a hon nevezetesb birtokosai személy szerint nagyobb mértékben részesülnek, olly összegben nem ajánltathatnának meg, mint a közjava kívánja; s azért a KK. és RR. a haza közérdekében köteleseknek érezvén magukat e tekintetben is szorosan ragaszkodni hosszas gyakorlat által is erősített jogaikhoz, mellyek őket, mint a nemzetnek választott képviselőit illetik, azon ajánlatnál, mellynek mennyiségéről a C. FRRet e tárgybeli első üzenetükben tudósították, továbbá is megmaradnak; egyébiránt pedig, valamint az időre, és czélokra nézve, mellyekre az ajánlat teendő, úgy a közös teherviselés elvének a felírásban leendő kijelentésére nézve is előbbi nézeteikhez ragaszkodnak. Az országos pénztár jövedelmeinek kezelését illető törvényjavaslatra nézve a KK. és Rt. vezéreltetve azon őszinte óhajtástól , hogy a két táblának megegyesülése ezen ollyannyira fontos tárgyban az országgyűlésnek jelen végszakában a tehetségig siettessék, legközelebbi üzenetükben mindazokban már járultak a C. FRR. javaslatához, a mikben ahhoz járulniok lehetett, s azért előbbi nézeteiktől e részben sem távozhatván, ő cs. kir. Főherczegségét, s a m. FRRket továbbá is kérik, és felszólítják, hogy azokhoz, valamint a közpénztári jövedelmek beszedése iránt velők közlött törvényjavaslathoz is járulni méltóztassanak. Üzenete a t. Kir. és RRnek a m. FRRhez a sz. k. Pest városéiban építendő országház iránt. Tanácskozás alá vétetvén jelentése azon országos választmánynak, melly az országház építéséhez szükséges telek kiválasztása s megszerzése és egyszersmind a tervrajzolatoknak megkészittetése végett az ország Karaitól és Rendeitől kiküldeték, ennek folytában a KK. és RR. javaslatukat nyilvánítják ki ez országos választmány eljárása iránt, mind a kijelölt felekre nézve azon tekintetnél fogva, hogy ez egy részről szlt. Pest városának választott polgárai által hazafias nemes készséget ajánltatván föl, más részről magára az épületre a nemzet annyival többet s annyival gyorsabban fordíthat; mind azon csődutra nézve, mellyet választott az országos választmány a végből, hogy úgy a haza mint a külföld legjelesebb építészeteitől tervrajzokat nyerhessen; e czélszerű mód alkalmazhatásának szükségképens föltétele lévén a külföldi példák szerint is bizonyos díjnak kitűzése, miután a verseny csak díj által gerjesztetik, melly igen csekély már azért sem lehetett, mivel tervek készítésére a távol külföld művészei is fölhivatának, s ámbár a KK. és RR. óhajtották volna, hogy az országház tervrajzai előbb nyujtathattak volna be, semmint az or.gyűlés elmúlik, mindazonáltal, miután ha azok benyujtattak volna is, úgy megbírálásuk, mint a közülöki választás, s mint az elfogadottnak kivitele nem maguk az ország Rendeinek öszvege, hanem csak megbízottai által eszközöltethetők vala legczélszerübben, a KK. és RR. úgy vélekednek, miképen egy országos választmányt kellene kiküldeni, melly a terveknek megbirálásán, s megválasztásán, vagy, ha a beküldendők között elfogadható nem találtatnék, annak készíttetésén fölül egyszersmind az országház épitésének s nemzeti jellemű földiszitésének teljes hatalmú, de felelős vezetésével is megbizatnék ; e czélra az országos pénztárból egy millió ezüst frt. rendeltetvén ki, mint a melly öszvegnél az országos választmány csődhirdetése szerint a versenyző építészeknek magasb költségvetésre emelkedniük nem lehet. Ez értelemben van szerkesztve az ide mellékelt törv.javaslat és fölirás, s a KR. és RR. nem kétlik, mikép a m. FRR. ennek fölterjesztésében megegyezendnek, mint melly az országgyűléseknek Pesten tartásával természetes kapcsolatban lévén, ez által a nemzetnek egyik régibb, s olly mind igazság és jogszerű, mind nemzetileg általános és forró kívánását fejezi ki. — Felirati javaslat ugyan e tárgyban ! Felséges stb. A nemzet egyik legforróbb s legigazságosb óhajtása, hogy az országgyűlések Pest városában tartassanak, mind azért, mivel a hon közepén feküvén, ez által a küldök, s küldöttek közötti szükséges közlekedés könnyítetik, mind azért, mivel ez a közigazgatásnak, és gyors igazságszolgáltatásnak királyilag is elismert fontos tekintetet által igényeltetik. S mennél forróbb, általánosb, és ollyan óhajtása ez a nemzetnek, mellyet az 1830. évi nov. 2-án költ k. k. válaszban is az igazsággal megegyezőig méltányolva szemlélünk; annál