Századvég, Új folyam, 54. szám - Kontroll (2009)

ÚJRAÍRÁS - Szabó Márton: A tudás és a hatalom viszonyának problémái

A TUDÁS ÉS A HATALOM VISZONYÁNAK DILEMMÁI 79 Irodalom Habermas, Jürgen 1962/1971. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Fordí­totta Endreffy Zoltán. Budapest, Gondolat Kiadó. Habermas, Jürgen 1994. A társadalomtudományok logikája. Fordította Adamik Lajos et al. Budapest, Atlantisz Kiadó. Hobbes, Thomas 1651/2001. Leviathán. Fordította Vámosi Pál. Kolozsvár, Polis Könyvkiadó. Kant, Immanuel 1794-1798/1997. A fakultások vitája három szakaszban. Fordította Mesterházi Miklós. In Kant, Immanuel: Történetfilozófiai írások. Budapest, Ictus Kiadó. 335-507. Koselleck, Reinhart 2003. Nézőpontfüggőség és időbeliség. Fordította Hidas Zoltán. In Reinhart Koselleck: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Budapest, Atlantisz Kiadó. 201-237. Lenin, Vlagyimir, Iljics 1913/1967. A marxizmus három forrása és három alkotóré­sze. [Anonim fordítás). In Lenin válogatott művei. Első kötet. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 52-56. Luhmann, Niklas 1970/1999. Igazság és ideológia. Fordította Kiss Lajos András. In Niklas Luhmann: Látom azt, amit te nem látsz. Budapest: Osiris-Gondolat. 7-31. Perelman, Chaim - Olbrechts-Tyteca, Lucie 1971. The New Rhetoric: A Treatise of Argumentation. Notre Dame-London, University of Notre Dame Press. Franciából fordította: John Wilkinson - Purcell Weawer. A mű eredeti címe és kiadása: La Nouvelle Rhétorique. Traité de 1'Argumentation. Párizs, Presses Universitaires de France. 1958. Platón 2008. Az állam. (327a-621d) Fordította Jánossy István. Budapest, Cartaphilus Kiadó. Weber, Max 1919/1970. A tudomány mint hivatás. Fordította Józsa Péter. In Weber, Max: Állam, politika, tudomány. Tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 126-156. White, Hayden 1987/1997. A történelmi értelmezés politikája: szaktudománnyá válás és a fenséges kiszorítása. Fordította John Éva. In Hayden White: A történelem terhe. Budapest, Osiris Kiadó. 205-250. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a politikai valóság egyik alapdilemájáról, a tudomány és a politka ellentétéről hogyan gondolkodtak az európai tudományos kultúrában az elmúlt évszázadok során. Kiindulópontja szerint a probléma vizsgálatában mindig az volt az általános előfelte­vés, hogy a hatékony hatalom és az igaz tudás egymás ellentétei, ezért az értelmezések a hatalmi-kormányzati elköteleződés és a tudományos igazság dichotómiájának feladására tett kísérletként értékelhetőek. A dolgozat a szerteágazó problémakör vizsgálata során bemutatja az

Next