Szeged és Vidéke, 1910. szeptember (9. évfolyam, 199-223. szám)
1910-09-01 / 199. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP. IX. Évfolyam, 193. (2697.) SZ. SZEGED, 1910. Szeptember 1., csütörtök. Politikai napilap. .. Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Beyer és Wirthiudapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak : Szegeden : egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken: egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai számítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a kiadóhivatal. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára negyven fillér. Csak előleges készpénzfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könyegen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljemzés, házasság, születés, haláleset) közlése egyszer három koronába kerül. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hirlapirodában. ÜZENETEK. Tanár. Hát bizony az ilyesmi elő szokott fordulni. Mindig akadnak szülők, akik a tanév elején, a pót- és magánvizsgálatok alkalmából néhány bankóval akarják a tanárok szívét meglágyítani. Az ön esete nem az első és nem az utolsó. Az idén is, majdnem minden középiskolában történt ilyen eset. Mindenütt visszaküldték a pénzt s a gyerek megbukott. Följelentésre azonban alig került még ilyen eset, holott — ha önök csakugyan komolyan veszik az iyen dolgokat — egyszer már véget kellene vetni ennek az állapotnak. Ifjú. Ha ön egy hölgygyel megy, akkor az urak önnek tartoznak köszönni. Ha a hivatal főnöke emiatt tett önnek szemrehányást, hogy ön nincs tisztelettel iránta, mert nem köszön előre, akkor magyarázza meg főnökének, hogy úriember egy hölgyet mindenkor előre köszönt. Igaz, hogy az úriemberek fogalmát sokszor összezavarják a jóállású emberekével. önkéntes. Ha az egyetemre beiratkozott és látogatási bizonyítványt kap, akkor ha még nem töltötte be a 23. évét, halasztást kap az önkéntes esztendő leszolgálására. Különben bővebb fölvilágosítást ad a katonai ügyosztály, vagy a hadkiegészítő parancsnokság. L 7. Nem közölhető. Szeptember 1. Ismét élet költözik az iskolákba. Fürge diákok vidám lármájától hangosak a folyosók, amelyeken két hónapon át nyári csönd nyújtózkodott. Az igazgatói szobák előtt aggódó szülők tolonganak és izzadnak, hogy a gyermekeik valahogy ki ne szoruljanak a tanítás hajlékából. Urak és parasztok, szegények és gazdagok valami áhitatos tisztelettel kopogtatnak a középiskola ajtaján, hogy utódaik számára bebocsátást nyerjenek. Nem is csoda, hiszen nagy dolog az, amikor a kis tanuló belép annak az intézménynek a kötelékébe, amely fejlődését kormányozza, boldogulását előkészíti, egész jövőjét megalapozza. Lehet beszélni a középiskolai rendszer fogyatékosságairól, de az elvitazhatatlan, hogy intelligenciát nevel, az elmét fegyelemre szoktatja és a szívet nemesíti. Tudásunk alaptőkéjét a középiskolában gyűjtöttük, idealizmusunk tüze ott fogant szikrából kapott lángra. Ízlésünk, ítélőképességünk ott pallérozódott. És mégis csodálatosképpen azt látjuk, hogy ezt az intézményt, amely a lelkek művelésének nélkülözhetetlen eszköze, nálunk lekicsinylik, fontosságát tagadják, működését kigúnyolják. Azok, akik az igazgatói irodában s a tanári szobában hódoló hangon kérik a professzorok jóindulatát és elnézését erősen korlátolt gyerekük javára, otthon káromkodva emlékeznek meg a gyökerestül elavult középiskolai szisztémáról és az emberkínzó tanárokról. Azok, akik az iskola fölvilágosító hatása nélkül sötétfejüek maradtak volna, égre-földre esküdöznek, hogy a középiskola butit. Azok, akik rossz tanulók voltak s mégis fölvitte isten a dolgukat, hencegve méltatják talentumukat, amelytől még az iskola sem tudta őket megfosztani. Azok, akiknek mindig jeles bizonyítványuk volt, de az életben elkallódtak, az iskolát szidják, amiért élelmesség helyett matematikát, latint és filozófiát tanított. Mindenki a középiskola széles hátára tolja a felelősséget egyéni hibáiért, érdemeit pedig úgy állítja be, hogy azok az iskola rontó befolyása ellenére is érvényesültek. Hogy ez a mindinkább elharapózó fölfogás milyen hazug, arra fényes bizonyíték a középiskolák tanulóinak évről-évre növekvő száma. A látogatottságnak ez a fokozódása s új iskolák fölállításának lépten-nyomon jelentkező szüksége arra vall, hogy a középiskola messze kiható és eredményeiben megmérhetetlen missziót tölt be. Másfelől a tanár nyolcéves szántóvető munkájának bő termése mutatkozik a világos látásban, érett gondolkozásban és meglehetősen széles ismeretkörben, amelyet az érettségi vizsgálat tűzpróbáján keresztülment ifjúság tekintélyes része tanúsít. A jó tanár fáradozása soha sem vesz kárba, mert a tanulók eszét kinyitja, gondolkozását nemes zománccal vonja be, elméjét fogékonynyá műveli a tudományok iránt. Bizonyos, hogy vannak a hivatásuk teljesítésére alkalmatlan tanárok is. Van olyan, akinek a tudása hiányos és van olyan is, aki a tudását a diákok gyötrésének fegyvertárául használja föl. A tudatlan tanár nevetséget, a lelketlenül követelőző gyűlöletet ébreszt. De a jó tanár, aki az ismeretek közlésében, azok számonkérésében s a tanulókkal való bánásmódban a helyes utat követi, soha szét nem foszló szeretetet, tiszteletet és hálát fakaszt. Ahogy a rossz tanár emléke örökké kisért a tanítvány lelkében, úgy jó tanáráról sem feledkezik meg az ember soha. Ebből a lélektani jelenségből is látszik, hogy mennyire beleedződik az ember egyéniségébe a középiskolában töltött nyolc év hatása. Szomorú dolog, valóságos kultúrszégyen, hogy az országnak az a testülete, amely a nemzeti intelligencia gyeplőit tartja kezében, a kormányzat részéről állandóan mostoha indulattal találkozik. A tanárok panaszait a minisztériumban lemosolyogják, fenyegetőzését gőgösen visszautasítják, jogos kívánságainak teljesítését pedig mindenféle furfanggal elodázzák. A többi szolgálati ágban már régen megtörtént a fizetésrendezés, a tanárok még mindig hiába várják. Az igazságügyi, pénzügyi és kereskedelmi szakban százszámra eszközölnek kinevezéseket és előléptetéseket s ugyanakkor a tanárok ilyennemű óhajtásait egy-két évre visszavetik azzal a megokolással, hogy nincs pénz. Helyettes tanárok hasztalan lesik már esedékessé vált kinevezésüket, öreg profeszszorok, akik nemzedékeket neveltek föl, nem juthatnak abba a fizetési fokozatba, amelyet a rubrikákon piszmogó számfejtők közül is sokan elérnek. Ennek ellenére a tanártól megkívánják, hogy ne csak az iskolában, hanem a társadalomban és a tudományos életben is áldozatra kész harcosa legyen a magyar kultúrának. Lesújtóan kirívó az ellentét a tanársággal szemben támasztott követelmények és ama szűkkeblűség között, amelylyel számára az elismerést és az anyagi javadalmazást mérik. Zichy János gróf, a lelkes kultuszminiszter azt mondta, hogy ezért minden magyar embernek pirulnia kell. Központi tisztviselői azonban nem igy gondolkoznak. A tanárok sorsát intéző jogászok más véleményen vannak s még mindig nincsenek átutalva más ügyosztályba. Remélhetően nem sokáig tart ez a barbár állapot. Scsickiír.. . vád legnagyobb szállója, a FeelV bérkereszt szegedieké lett. Pártos Ernő dr. ügyvéd és Schaffer Vilmos bankigazgató vásárolták meg 570,000 koronáért a hatalmas szállót, amelyet átalakítanak. Hír szerint egy aradi takarékpénztár is részes az üzletben baja van Kass Jánosnak. A Stefánia-sétatéren épülő illemhely közvetlen szomszédságában van a Kass-vigadónak. Ez ellen Kass János panaszt emelt a tanácsnál s kérte, hogy az illemhelyet távolabbra helyezzék el. A tanács újabb helyszíni szemlét tartat s azután fog dönteni. Amennyiben Kass kérelmét teljesítik, a már megkezdett építkezés költségei őt fogják terhelni. Segeden az este 8 és 9 óra között csodás égi tünemény volt látható. Hatalmas üstökös a keleti égbolton percekig nappali fényben tündökölt, majd szétrobbant és apró, fénylő kövek hullottak belőle. A tüneménynek persze sok bámulója volt vasúton, villamoson, omnibuszon sok mindenféle tárgyat hagynak el a szórakozott utasok. A legtöbben csomagot, koffert, ernyőt, botot felejtenek a kocsiban, de megtörtént már az is, hogy egy hölgy a kislányát hagyta el. Ugyancsak szórakozottak lehettek azok az utasok is, akik szerdán gazdagították az elhagyott tárgyak múzeumát. Mindkettő a szegedi villamoson utazott s az egyik hatalmas sült kecsegét, a másik pedig rózsaszín füllel díszített divatos nőikala- BSV