Szeged és Vidéke, 1913. április (12. évfolyam, 75-100. szám)
1913-04-01 / 75. szám
SZEGED ÉS TIDEKE SZEGEDI ESTILAP XII. Molnni, 75 (3473) SZ. 1 SZEGED, 1813. PolitikaiNaprlap :: Mentalen mindei délután. Főszerkesztő: BALASSA ARIiiia dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda rszvénytársaság könyvnyomdája, Lorilleux Ch.éa Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kádária utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken; egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hirdetéseket postautalványnyal is lehet a dni, a szelvényen a szöveg kényelfér. Apróhirdetéseket fölvesz a dóhivatal, minden dohánytőzsde ^cágosbolt. Családi értesítő (eljegyze^házasság, születés, haláleset) közlése^egyszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Elmebeli megtévelyedések, betegségek tömegeken is erőt vehetnek, olyan emberek sokaságán, akiket közös cél szolgálata, közös helyzet tett lelki rokonokká. Ilyen aberrációt, amelynek tünetei egy sajnálatos lelki bajnak a ragályát mutatják, kétségtelenül meg lehet állapítani a mai magyar ellenzéken. Nem járnak vitustáncot, mert ők nem örültek meg az elveikben való fanatikus hitükben. Vagy ha jártak is a közelmúltban, a képviselőház botrányos ülésein, hát bizonyos megfontoltsággal, előre megállapított táncprogram szerint járták. Előre elhatározták, hogy ekkor meg ekkor résztvesznek az ülésen és ugrálni s ordítani fognak. Vagy azt határozták, hogy mivel nem szép az idő s az a Pavlik mégis csak kellemetlen ember, ma vagy holnap nem táncolnak. A dühös s állítólag elkeseredett ugrándozásaik tehát csak imitálták középkori rajongók vitustáncát, de alapjában véve megfontolt ugrándozások voltak, bármennyire szerették is volna elhitetni a közvéleménynyel, hogy a kormány és a többség törvénysértései ejtették őket a hazafias harag és elkeseredés önkívületébe. Más jelek azok, amelyekből a magyar ellenzéket hatalmába ejtő lelki aberráció világosan fölismerhető. Kisebbség létére éveken át természetesnek tartotta, hogy a parlamentben a legvadabb, legelfajultabb obstrukcióval akadályozzon meg minden munkát. Diktálni akart, noha kisebbség. A „hazafiságot“ magának sajátította ki, pusztán azon az alapon, hogy rokonszenves, mert szegény, mellőzött kisebbség. Terrorizálta a többséget s az egész országot. Most pedig, amikor a már kényszerűvé vált kényszerzubbony alkalmazásával megfékezték, amikor a többség hosszú tűrés után végre kézzelfoghatóvá tette előtte, hogy csak kisebbség, még mindig nem józanodott ki, még mindig szembetűnő, hogy beteges nagyzási hóbortban szenved. A kormány és a többség erős kézzel megszabadult attól a terrortól, amelylyel az ellenzéki kisebbség hosszú időn át meg Mánia bénította az országgyűlés működését. Nagyjelentőségű törvényeket alkotott s ezzel kitűzött programját a kisebbség ellenére, kevés hijján, megvalósította. De íme, az ellenzék még mindig nem józanodott ki, még mindig nem tudott nagyzási mániájából kigyógyulni s tiszta tudatára jutni annak, hogy csak kisebbség, amelynek a parlamenti munka hathatós ellenőrzésében megvannak ugyan a maga jogai, de amely a kormánynak és a többségnek, sőt a koronának és a választók többségének nem diktálhat. A kisebbség nagyhangon követeli Lukács távozását, vagy ahogy diktátori hajlandóságában caesaromaniájában, patetikusabban mondani szava: követeli Lukács fejét. De nemcsak követeli, hanem a rögeszméjébe való beleéléssel egész bizonyossággal hirdeti is, hogy Lukács már bukott kormányelnök, akinek távozása mielőbb várható. Hirdeti ezt annak ellenére, hogy a parlamenti többség, a választók többsége és a korona változatlan bizalommal viseltetik a miniszterelnök iránt. Hirdeti a mániákusok szokása szerint azért, mert valóságnak hiszi azt, amiről a mániája alapján szeretné, ha valóság volna. Arra azonban, hogy mennyire rögeszme csupán az ellenzék vélekedése Lukács bukásáról, megfelel maga Lukács a következő világos és az ellenzék siralmas lelki bajában nem szenvedő józanoknak. „A kisebbség kedvetlensége vagy türelmetlensége lehet-e döntő tényező egy kormány sorsára? Azok, akiknek akaratelhatározása döntő, teljesen tisztában vannak vele, hogy a kormány a maga hatalmi érdekét mindenkor kész alárendelni az ország érdekének. Nekünk igazán nem lesz szükségünk valami túlságos erős biztatásra, ha visszavonulásunk ideje elkövetkezik. A legkisebb jel is elég lesz, hogy megértessék velünk ezt a lépést, amely reám nézve különösen a megszabadulás aktusa lenne. Csakhogy semmi esetre sem az ellenzék az, amelynek biztatására mi helyeinket elhagyni kívánjuk, ha küldetésünk be lesz fejezve.“ ÜZENETEK. Divatember. A cilinder angol eredetű. A hosszú kürtőformát és a selymet a kalapnál először egy angol kalapos használta 1797-ben s amikor ezzel a kalappal végigment az utcán, egész népcsődület támadt körülötte, kiabáltak, taszigálódtak, a kutyák ugattak, egy asszony rosszul lett, egy fiatalembernek eltörött a karja, a kalapost elfogták és a közlekedés megakadályozása miatt elitélték. A selyemkalapot először Londonban fogadták el 1813-ban s így most van a százéves jubileuma. A cilinder alakja azóta sok változáson ment át, magassága, színe, sőt anyaga is változott. Legritkább volt a szalmából készített cilinder. A nagy forradalom idejében cukorsüveg alakú cilindereket hordtak. Egy ideig bolyhos cilinder volt a divat, később a nagyon magas alakú. Hordták a szürke cilindert is, amely régebben nálunk is divatos volt. Később Gibus, párisi kalapos föltalálta a klakkot, amelynek általános használata nem tartott sokáig. Utas. A Cunard tengerhajózási társaság most tette közzé mérlegét, amely szerint a jövedelem 28 75 millió korona. A jövedelem az előző évhez közel 11 milió koronával emelkedett. A közkórház tervei A műépítő nem akar változtatni. Saját tudóaítónktól.) A belügyminiszter a közkórház tervein több lényeges módosítást kíván, amelyeket a Szeged és Vidéke már ismertetett. A kivánságokra most Korb Flóris műépítő, a kórház tervezője a következőket válaszolja a tanácshoz intézett beadványában . Nem tudok a magam jószántából a belügyminiszteri bírálatban leírt változtatásokhoz hozzájárulni, mert ezekben egyrészt speciális orvosi szakvélemény a döntő, másrészt, mert eddigi tapasztalatom alapján az eredeti alaprajzi megoldást sokkal jobbnak tartom. Ebben a fölvett betegek megfigyelhetésére a földszinti bejárat mellett jobbra-balra két-két négyágyas szoba terveztetett, kettő a férfiak, kettő a nők épületszárnyában. A bírálat ezek egyesítését kívánja, úgy hogy frissen fölvett betegek fektetésére mindkét szárnyban egy-egy nyolcágyas kórterem létesülne. Én azt tapasztaltam és eddig mindegyik elmeosztályt úgy építettem meg, hogy az újonnan fölvett elmebetegek megfigyelésére két helyiség szükséges, mert különben megtörténhetik az az embertelenség, hogy egy olyan beteg, amelynek elmeállapotával még nincs tisztában az orvos, tehát nem is tudhatja még, hogy vájjon nem-e józan elméjű, ugyanazon kórterembe fektettetik, amelyben undorító szokás vagy bajban levő beteg, vagy esetleg egy büntetőtörvényszék elől menekülni akaró szimuláns vádlott helyeztetett el. A női osztályon is tekintettel kell lenni arra, hogy esetleg egy gyermekágyi elmezavarban szenvedő beteget is kell betegségének rövid idejére elhelyezni. Szomszédságában ennek a felvételi megfigyelő osztálynak, az öszszes nyugodt betegek számára kétkét szobát, 3 férfi és 3 nő elhelyezhetésére terveztem. Hogy ez a közkórházak szabályzatával ellenkezik, az sajnálni való, mert ezek híján nem lehet jó az elmebetegosztály. Föltétlenül szükséges gondoskodni arról, bár a legszegényebb keretben, hogy rendkívüli esetekben és a beteg társadalmi állására való tekintettel, hacsak rövid időre is, az elkülönítés lehetséges legyen.