Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1862-10-25 / 86. szám
Negyedik évfolyam. 86-ik szám. — 1862. Előfizetési föltételek: Mostolonitz: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. IS Berkosallói Iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, -------- 1 frt 60 kr. osztr. ért. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 8 frt — félévre 4 frt, negyedre 2 frt osztr. ért. Szombaton, október 25-én. Isirdetások . Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igtatási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. évfélévre 3 frt. — évnegyedre Egyes számára 8 újkr. Ösztöndij-alapitvány. Bonnaz Sándor, Csanádi megyés püspök e méltósága folyó hó 22-én városunkból eltávozván, Szeged városa t. tanácsához egy ösztöndíj-alapítási okmány kíséretében következő sorokat intézett: Nemes sz. kir. Szeged városa tekintetes tanácsának. Az ide mellékelt eredeti alapító levélben ki vannak fejtve azon okok, melyek engem a szegedi gymnasium részére egy ösztöndíj alapítására indítottak; s minthogy óhajom az, hogy ez ösztöndíj kiosztásában a nemes városnak időszerinti t. c. polgármestere részt vegyen, teljes bizodalommal fölkérem a nemes városi tanácsot, miszerint alapító levelemet elfogadni, azt levéltárába letenni és annak értelmében minden időben eljárni szives legyen. Kelt Szegeden, 1862. október 18 án. Bonnaz Sándor, Csanádi püspök. Az ösztöndíj-alapító okmány tartalma következő : Bonnaz Sándor Isten irgalmából s az apostoli Szentszék kegyelméből Csanádi püspök. Midőn 1862-ik évi október hó 12-ik és következő napjain szabad királyi Szeged városában a bérmálás szentségét több ezer megkereszteltre kiszolgáltatnám, elevenen emlékeztem vissza, miképen magam is 1832. és 1833-ik éveken át a bölcsészeti két folyamot itt végezvén néhai itteni tanuló, most Istennek ingyen irgalmából Csanádi megyés püspök, tehetem szent foglalkozásomat, — Istennek imez nagy kegyelműért hálámat tőlem telhetőleg le kívánván róni, s püspöki megyém ezen legnépesebb helyén buzgó híveim közt emlékemet állandóan föntartani, elhatároztam magamban, hogy Szegeden egy ösztöndíjt alapítok örök időre, melynek tőkéjét, célját, elnyerhetését és kiszolgáltatását az itt következő módon alapítottam meg: 1) Az alapítvány tőkéjéül leteszek kétezer forintot földtehermentesítési kötvényekben a Szeged szent Dömet egyház kincstárába, az időszerinti t. c. plébánost bízván meg a kamatoknak fölvételével és az ösztöndíjasnak nyugtája iránti kiadásával. 2) Ezen alapítványnak célja : egy a szegedi gymnasiumban tanuló ifjúnak az alapítvány kamataival való segélyezése, ki az ösztöndíj élvezetében addig maradand, mig tanulmányait a szegedi gymnasiumban végzi. 3) Ezen ösztöndíjt szorgalmas, szelíd és jámbor magaviseletü ifjú nyerheti el. Különös tekintetet kívánok fordítatni oly ifjakra, kiket szüleiknek a király és haza körül szerzett érdemei is ajánlanak. 4) Ezen ösztöndíj kiosztására a gymnasiumnak t. c. tanári kara több ifjút jelöl ki, kiknek neveit okadatolt táblás kimutatás mellett, mely a szülök vagyoni állapotára is kiterjeszkedik, a Szeged városbeli plébánossal közli, hogy ezekből a ns. városi t. c. polgármesterrel egyetemben egyet az ösztöndíjra kinevezzenek és annak nevét az egyházmegyei hatósággal tudassák; egyetértés létre nem jöttének esetére az ügy végeldöntés végett az egyházmegyei hatósághoz leszen felterjesztendő. Jelen alapítvány-levél négy eredeti példányban állítatik ki, melynek egyike a szegedi gymnasium, másodika a ns. városi, harmadika a Szeged-belvárosi plébánia, negyedike a Csanádi egyházmegyei levéltárba letétetik. Kelt Szegeden, 1862. október 18-án. Bonnaz Sándor: Csanádi püspök. Gazdasági egyleti közlöny. Jelentése a csongrádmegyei gazdasági egylet által f. oktber 3-, 4- és 5-kén tartott gazdasági eszköz- és gépkiállításnál működött bíráló választmánynak. 1. A bíráló választmány a megelőzött határzathoz képest mindenekelőtt i. é. októb. 4-én d. e. 10 órakor próbát tétetett Vidats István urnak 10. alatti jegyzékben 28. sz. a. bejelentett négy lóerejű angol gözcséplőgépével, mely nagysága miatt a többi gép kiállítási helyére (a „magyar koroná“hoz címzett vendéglő második udvarába) be nem állítathatván, Pálmay István fakereskedő ur szives átengedése folytán, ennek a Sina-udvar közepén levő falakhelyén jön fölállítva. A cséplőgép gőzösének, mely kőszénnel, fával és kukoricacsutkával fűthető, működésbe hozatala után a b. Sina Simon bébai uradalmi tisztartósága részéről e célra ingyen átengedett 43 kéve szalmás búza/* óra alatt tökéletesen ki lön csépelve, s eszerint ezen gözcséplőgép nagyságához és árához (4000 forint) képest célszerűnek, az eredmény kielégítőnek ismerteti el. 2. A többi gépek és eszközök próbája másnap, okt. 5-én d. e. 10 órakor ment végbe. Először is a Hoffmann J. B. pesti vízműszerésznek szakmájához tartozókkal létetett kísérlet, melynek eredménye következő : a) Az 1. a. jegyzékben 7. sz. a. körülírt nagy fogatos fecskendő (ára 600), melynek hordereje a gyámok által 18 ölnyire létetett, csekély vízsugár mellett csak 15 ölnyire találtatott hatásosnak. b) A 8. sz. a. kisebb kétkerekű taligafecskendő (ára 150 frt) 12 ölnyi horderejűnek s igen használhatónak bizonyult be. c) A 9. sz. a. taligafecskendö (ára 90 frt) igen célszerűnek ismertetett el, ha hosszabb nyomó rúddal két emberemre alkalmaztatik. d) A 10. sz. a. mankós fecskendő 12. alatti leírásának teljesen megfelelt, valamint e) A 11. sz. a. nagy szivattyúmű is; továbbá a 12. sz. a. házikót; végre a 13. sz. a. cylinder (kútalkatrész), melynek kaucsuk karikaszelepe az eddig használt börszelepeket minden tekintetben fölülmúlja. f) A 14., 15. és 16. sz. a. tűzvödrök közöl a 14. sz. vulkanizált kaucsukosnak ítéltetett oda az elsőség. Ezeken, vagyis az 14. a. jegyzékben nem foglalt vízműszereken fölül Hoffmann J. B. ur részéről ki volt állítva : g) Egy kétkerekű talyiga-puttony-fecskendő (ára 50 frt), tartalma 1’/a akó, cylindere 3 hüv. átmérőjű, horderejű 9 ölnyi, gözcséplőgépeknél, kerti és házi használatra igen alkalmasnak, jónak találtatott. Ugyszinte h) Egy szállítható kétkerekű átalános szivattyú (ára 120 frt), egyúttal egy működéssel fecskendő is, bor, sör vagy egyéb folyadékok lehúzására vagy elszállítására, réteknek vízzel elárasztására, gödrök, tavak stb. lecsapolására, trágyaléves öntözésre, vagy annak hordóba töltésére, úgyszinte alkalmas kertöntözésre, gözcséplőgépeknél és mint házifecskendő használható; 2 emberejü, 9 lábnyi kaucsuk szivótömlővel és 12 lábnyi szállítható kendertömlővel, minden gazdaságnál alkalmazhatnak, célszerűnek s ajánlandónak ismertetettel. Ezek után következett a rosták próbája, melyek közöl) Eichinger Károlynak 1. sz. a. úgynevezett vásárhelyi elsőrendű tisztító rostája (ára tartalék nélkül 180 frt, tartalékkal 185 frt) Strobl és Baris uraknak 21. sz. a. három rostája közöl az első, úgynevezett Hornsby-féle javított rostával (145 frt) versenyre is kelt, következő eredménynyel. U. i. Eichinger Károly úr előállítván búzát, melyben vad zab, borsó, tokla, konkoly, vad repce és föld találtatott, (önjelölt 1. sz. a. rostája igen könnyű hajtású s az elsőrendű búzát lehető legtökéletesebben állította elő, mialatt az aljat a másodrendűbe leszármaztatta. Ennek ellenében Strobl és Baris uraknak fölemlített Hornsby-féle szóró- és tisztító rostájuk az elsőrendű búzát nem állította elő oly tökéletesen, mint versenytársa az Eichinger-féle, de a másodrendű búzát tisztábban adta, mint az utóbbi, s a polyvás gabonára nézve igen előnyösnek tűnt ki. A szérűről vett búzát azonban semmi esetre sem fogja oly tisztán adni, mint az Eichinger-féle, minélfogva ezzel nem concurrálhatván, az elsőség osztatlanul ennek ítéltetett oda. k) Eichinger Károly 3. sz. a. skót fajta rostája (ára 125 forint) nagyon tisztára rostál, csak hogy sok apró szemet hagy. l) Ugyanannak közönséges tisztító rostája (ára 75 frt) árához képest elfogadhatónak jelentetett ki. m) Ugyanannak 6. sz. a. szóró- és tisztító rostája nagyon jónak bizonyult be. n) Strobl és Baris urak másodrendű szóró és tisztító rostájának (ára 60 frt) szerkezete hiányosnak, ellenben harmadrendű egyszerű szóró és tisztító rostájuk (ára 47 frt) nagyon jónak tapasztaltatok. o) Vidats István ur 26. sz. a. két szóró- és tisztító rostája (egyiknek ára 63, másiké 48 frt) a gazdaközönség előtt ismeretes, kielégítő s áránál fogva ajánlandó. p) A Vidats István és Strobl és Baris által kiállított szecskavágók, névszerint a Samuelsonféle (ára 45 frt) és a Richmond- és Chandler-féle (ára 135 frt, — ugyanezen gép lóerőre alkalmazva 250 frt), melylyel szénát, szalmát és kukoricaszárat négyféle hosszúságban vághatni , kitűnőknek ítéltettek, valamint végre .) Ugyanazon gyámokok által bejelentett s kiállított répavágók, melyek közöl a Bental-féle (ára 95 frt) a répát zúzza, s ennélfogva különösen hizlalásoknál alkalmazható. s !) A kukoricamorzsolók egyiránt jeleseknek bizonyultak be. Bemutattatott ezenfölül Kreutzberger J. szegedi szitásmester által az 1/. a. jegyzékben nem foglalt, Gerenday György által Pesten készített amerikai szarva vető gépecske (ára 28 frt), mely felső szíjjával a vető ember hátnyakára, alsójával a derékra csatoltatván és zsákja körülbelül félvéka búzával megtöltetvén, az ennek alján jobb oldalt alkalmazott fogantyúval ellátott gépecske a vető ember folytonos előmenetele mellett jobbra, balra s előre négy ölnyi szélességre rendes sűrűséggel szórta s vetette a magot, s igy kicsiny szerkezete, kényelmes, könnyű kezelési módja mellett mi kívánni valót sem hagyott. Végül bírálat alá vétetett Szabó Imre ur szegedi lakosnak a közönséggel e nyár folytán már megismertetett, ekkoráig még csak fából készült mintában levő zsindelykészítő gépe, mely életrevalóságánál fogva az országos gazdasági egyletnek oly kérelemmel találtatik ajánlandónak, miszerint ezen találmányt pártfogása alá vegye, a találat kivonata szerinti létesítésében elősegítve, et különösen a m. kir. helytartótanácsnál a szabadalom megnyerésében gyámolítsa. Ezeknél fogva ezen bíráló választmány egyhangú határozatához képest Eichinger Károly 1-ső számú rostájáért éremmel, Hoffmann J. B., Strobl és Baris, Vidats István és Szabó Imre fönnjelölt gyártmányaik és találmányaikért elismerő oklevéllel dijazandóknak találtatván, ezen oklevelek nekik i. é. október hó 6-án ünnepélyesen kezeikhez szolgáltattak. Kelt Szegeden, 1861. október 10-én. A biráló bizottmány nevében : Rónay János, Okrutszky Aurél, elnök, jegyző. (A többi biráló választmányok jelentései következnek.)