Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)
1870-09-16 / 111. szám
1870. Tixtín kettedik év föl valt. POL. Megjeleli: Hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvnyomdájában, hová az előfizetési pénzek küldendők. ffl-ik szám. Péntek, szeptember 16-án. TIKAI ÉS VEGYEBTARTALMU KÖZLÖNY. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Helyben a kiadóhivataltól, elvitetve: Egész évre ... 8 frt. 1 Félévre .... 4 frt Egész évre ... 7 frt. 1 Félévre . . 3 frt 50 kr. Évnegyedre ... 2 frt. Évnegyedre . . . 1 frt 75 kr. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, kígyó-utca 6 szám; Bécsben Hausenstein & Vogler (Neuer Markt 11) és Oppelik A. C Wollzeile 22) hirdetési ügynököknél; Majia m. Frankfurtban G. L. Daube & Cp. hirdetési expeditiójában; Lipcsében Eugen Fort és Páriában Havas, Laflite, Bullier & Cp. ( Place de la Bourse 8) hirdetési irodájában. Hirdetések díja: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két szerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyiltér“ ben a négyhasábos petitsor igtatássi díj 15 krajcár. -...!" Szeged, szept. 15-én. Ma délután magán táviratok érkeztek városunkba, melyek a hadviselő felek közt a fegyverszünet megkötését fénykép jelentik. Üdvözöljük a békeirány ez első galambhírnökét. Vajha egy másik mielőbb a végleges béke olajágával köszöntene be hozzánk! a pápaság világi hatalmának bukása. Szeged, szept. hó 15-én. A pápák világi hatalma megszűnt. Olaszország, állam és nép végre egyetértve kijelenték, hogy a félszigeten az egységes olasz államon kivül egy másik hatalmat tűrni többé nem akarnak. A vulkán, melynek kitörései a lefolyt napokban rettegésben tárták az embereket, nem fenyeget többé; a tudomány, művészet és emberi ész elleni agitálások tanyája megszűnt. 700 évig tartott a pápák világi hatalma, amely a civilizációnak legnagyobb és leghatalmasabb ellensége volt. A pápák a középkorban császárok és királyok fölött uralkodtak , azokat a trónra ültették, majd megfosztották attól; egyházi átkokkal sújtották őket, mely átkok alól csak úgy oldattak föl, ha csúszva-mászva bocsánatot kértek, mint ezt IV. Henrik példája tanúsítja. A pápák garázdálkodásainak a reformatio vetett gátat. Azóta a pápák világi hatalma csökkent, mindazonáltal a szellem fölött uralkodtak, elnyomták a tudományt, világosságot és a királyok makacs absolutizmusának támaszai, a szabadság és a népek ellenségei, az elbutulásnak és szellemi sötétségnek okozói voltak. A világi hatalom azon eszköz volt kezükben, melylyel ők a kath. világot rabszolgává tehették. Rómából jöttek azon villámok, melyek az emberi ész szerzeményeit meg akarták semmisíteni. Ott volt azon rémületes sötét szövetség központja, melynek tagjai behálózták az egész világot. Ott ütötte föl sátorát a jezsuita rend, az emberiség e lappangó mérge. Ott készitek nemrég azon kétélű fegyvert, melylyel egy tévútre vezetett öreg ember az eget akarta ostromolni , melylyel azonban önmagát sebezte meg; ott fujták anathémával a szabadságot, a tudományt, az államot, s ott dobták a civilizáció és emberiség arcába a keztyűt. Az emberiség a keztyűt fölvette. A szabadság nevében, melyet a pápák oly gyakran kigúnyoltak és lábbal tiportak, vonul be az olasz nép Rómába, hogy megszüntesse azon hatalmat, melylyel visszaéltek, hogy visszaadja a világnak szellemi szabadságát, melytől egy vakmerő, fölfuvalkodó kaszt megfosztotta volt. Hála a nemes népnek! A nyűg alól fölszabaditott emberiség ujjongat örömében és magasztalja az isteni igazságot. A pápa világi hatalmával nem szűnt meg egyszersmind annak egyházi méltósága. Sem Olaszország, sem más nép nem fogja Péter utódját akadályozni abban, hogy ezentúl is a katholikusok főpásztora és az isteni alázatosság, igazi jámborság képviselője legyen. S ha a csalhatatlan pápa e dicső szerepet visszautasítani fogja, ha a lelkiismeret és szellem korlátlan ura akar lenni továbbra is, akkor meg fog szűnni erkölcsi ha-talma is, miként megszűnt a világi; az eredmény az lesz, hogy független, nemzeti egyházak fognak keletkezni, melyek Isten igéjét azoknak, kik utána vágynak, szabadon, tisztán fogják hirdetni. Az alföldi rablóperek ügyében , a „P. N.“ múlt keddi számában egy erélyes hangon tartott felszólalást közöl, melyet készséggel vesszük át annál is inkább, mert meg is vagyunk győződve, hogy az itteni közvéleményt is hiven tolmácsolja, miután sokan tudják itt, hogy számosan szenvednek a vártban olyanok is, kiknek már eddigi fogságuk talán nagyobb büntetés, mint amit bűneikért a bíróság kiszabhat, és kiszabhatott volna , ha befogatásuk után hamarosan kerülhetnek ítélete alá. A kérdéses cikk így hangzik : „A szegedi*) rablóper tárgyaltatásának híre egyre-másra kísért a lapokban. Hol ez, hol az a határidő merül föl, a vakságban pedig úgy áll a dolog, hogy határidő egyátalán nincs kitűzve, hanem ez ügy, végtelen hosszú hallgatások után végre szerencsésen abba a stádiumba jutott, hogy az igazságügyminisztérium körében, mint halljuk , tán ma vagy holnap akarnak értekezletet tartani a felett, hogy miként istörténjék emez óriási ügy tárgyalása, hogy az ítélet még akkor mondathassák ki, amíg az elfogottak életben vannak. Ha az eddigi Ügymenetét tekintjük, erre valóban alig van remény. Nem a kiküldött ügyészek s vallató bírák tehetségén, buzgalmán múlik a dolog, hanem a nálunk dívó kriminális praxison. Legjártabb criminalistánknak beleszédül a feje, ha megtekinti ezt a 300 és néhány bűnesetet, melybe vagy 800 ember van össze-vissza bonyolulva. Senki sem tudja, hogy már most miként lehetne a legcélirányosabban berendezni a tárgyalást, hol volna a legjobb megkezdeni az írásbeli pert, és hol megragadni a fonalat úgy, hogy azt a lehető leghamarább lehessen lebonyolítani. És ha még csak az elsőfokú ítéletről lenne szó. De itt van föllebbezési fórummal a kir. tábla, ehez majd át kell tenni azt a sok ezer évre menő jegyzőkönyveket, s az, ha ismert kedélyes halogatási rendszerét alkalmazza, majd ez ügyre is talán valamikor 10—20 esztendő múlva meghozza szerencsésen az ítéletet, — midőn ott a szegedi várban rabló és orgazda, bűnös és ártatlanból — meg lesz a bilincs, melyet most oly sok száz ember, oly hosszú ideig ítélet nélkül csörtet a magyar igazságszolgáltatás nagyobb dicsőségére. Valóban elképzelhette, hogy miért nem veszik ezt a dolgot komolyabban? Hogy az ügy rendkívül bonyolult, hogy a mi elavult praxisunk-és igazságszolgáltatási egész gépezetünkkel alig érhetni be a fenforgó óriás bűneset-tömkelegben: mindez constatálva van féléve, tán ennél is több, — s a minisztériumban csak most gondolnak bizottmány kiküldetésére, s még ez is, s még most is — csak úgy immel-ámmal történik, mintha egyáltalán nem is méltányolnák kellőleg a dolog nagy fontosságát és rendkívüli horderejét. Hogyan? Nem elég nekünk az a botrány, melyet a szegedi per magában képvisel, tetézni kell azt még egy másikkal, mely a magyar igazságszolgáltatást állítja pellengérre ? Vagy azt hiszik tán, hogy ma mindenki csak a csatatér eseményeire, a nagy politikára gondol, s a belügyekben szünetet tarthat az igazságszolgáltatás is? A szegedi per már eddig is meggyőzhetett mindenkit, ki a por adáiba csak némilegbepillantott, hogy itt a rendkívüli intézkedések elengedhetlenek. Ez intézkedések javaslatát pedig haladéktalanul várjuk az igazságügyminisztériumtól , melynek minden késedelme csak tetemesen fokozhatja a botrányt, mit az ügy eddigi halogatása okoz.“ Ugyanez ügyre vonatkozólag a „P. N.“ szerdai számában, illetékes helyről nyert fölvilágosítás folytán, pótlólag azt b írja, hogy az általa említett bizottiértekezlet magán nézetcserére redukálandó, miután Szilassy pestmegyei alispán több kiváló jogásztól véleményt kért, hogy miként lehetne e per tárgyalását, a legcélirányosabban beosztani. Az igazságügyminiszter ez ügy állásáról egy év óta, mióta t. i. a tárgyalásra a pesti megyei közp. fény. törvényszéket delegálta, semmi jelentést nem kapott, s igy nem ismerhette feladatának, hogy a bíróság működésébe belevágjon. (Így tehát a minisztérium elleni kifakadás nem volt indokolva , amit a „P. N.“ maga is beismer.) A nevezett lapát tudósítója továbbá még arról is biztosítja, hogy a pest megyei törvényszék a jövő héten csakugyan elkezdi működését, s ha szorgalmasan dolgozik, egy év alatt be is fejezheti a tárgyalást. A „P. N.“ azonban mindezt kétségbevonja és méltán. Mi azt mondjuk, hogy örülhetünk, ha csak a vizsgálatok 1—2 év alatt be lesznek fejezve, miután a várba még egyre érkeznek a friss szállítmányok; a bírósági tárgyalások azonban , ha mind félholtra dolgozzák is magukat, a mostani eljárás mellett beláthatlan hosszúságra nyúlhatnak. Kétségtelen tehát, hogy ha e monstrepereknek lehető gyorsan végére akarnak járni, a rendkívüli intézkedések csakugyan elkerülhetlenek. (A „P. N.” legújabb száma a várbeli bűnügyekkel foglalkozó t. ügyészség részéről is hoz ugyanez ügyben némi fölvilágosításokat tartalmazó cikket, melyet jövő számunkban szintén közlünk.) A pápaság megbukhatik , de a vallás, a hit örökké tart a népeknél, melyek szivében mély gyökeret vertek. IV. Vilmos, 1 *.Lapunk már többizben fölszólalt az ellen, hogy birapi s egyéb íróink az alföldi rablófigyeket városunkról keresztelik el s igy azzal mintegy különösen megbélyegzik. Vájjon az a cim, melyet mi most fölvettünk, nem szintoly jó-e ? Sőt jobb, mert a valóságnak megfelelőbb. Ajánljuk e kis megjegyzést. laptársaink szíves figyelmébe. A „szegedi bünkrónika“ címét is ekkér lehetne megváltoztatni. A tégla affaire. Említettük már, hogy a helybeli egyik téglagyártól utóbb átvett s a közgyűlés előtt az átvevő albizottmány eljárásának gyanúsításával kifogásolt téglaszállítmány megvizsgálására a nagybizottmány által szakértő bizottság küldetett ki, mely a vizsgálatot megejtvén, az átvételt teljesen correctnek találta. Ígéretünk szerint itt közöljük a vizsgálati eljárásról fölvett jegyzőkönyv szövegét szó szerint, hogy a közönség kellőkép tájékozhassa magát. Jegyzőkönyv. Fölvétetett Szegeden, szept. 8-án 1870. A búzapiacon lerakva levő s a város tulajdonához tartozó téglák bizottmányi megvizsgálása tárgyában. Jelen voltak: Magyar János elnök, továbbá Hoffer Károly , Arleth Ferenc, Kaul Márton és Kováts István b. tagok. Alólirott Magyar János elnök, a nagybizottmányi végzést ./• alatt, f. évi szept. hó 7- én esti órákban megkapván , mindjárt másnap meghívtam az albizottmányi tag urakat, a kérdéses téglák megvizsgálása végett, f. hó 8- dik napja d. u. 5 órájára a helyszínére a buzatéri téglarakásokhoz Heszlényi József bizottmányi tagon kívül mindnyájan megjelenvén, előadtam kiküldetésünk célját. Ennek folytán fölnevezett urak azon téglákat, melyek a Krebsz-ház előtti téren álló s már lakásban levő téglakazal mellett és akörül különböző csoportokban a földön lerakva találtatnak, — egyenként és társaságban sokáig megjárván s figyelmesen megvizsgálván, sőt meg is kopogtatván, — ezután hozzájuk a következő kérdéseket intéztem : 1-szer. Ismerik-e önök a Szegeden égetni szokott 1-ső és 2-adrendü téglákat? avagy kihozassa in-e a mustrát a városházáról? Van-e még ezeken kívül u. n. vörös és íntégla is. " -Felelet: Ismerik mind a szegedi téglákat, valamint tudják, hogy vannak vöröstéglák is. A mustra nekik nem szükséges. Hoffer és Kováts urak azonkívül kijelentik, hogy ők a városházi mintadarabokat is látták és ismerik. 2- szor. Megvizsgálván a kijelölt téglákat, nyilatkozzanak lelkiismeretesen : várjon azok 2-edrendű téglák gyanánt átvehetők-e építkezésre? Van-e köztük 1-sőrendű? s megfelelnek-e ezek erősségre nézve általában tömör fal építéséhez? Felelet Kaul Márton részéről : 30 százalékon felül van 1-ső osztályú tégla. Általában elfogadható falaknak. Hoffer Károly részéről: 5 százalék nincs közte, mely 2-adrendün alul volna, de 2-odosztályúnál több több van 30 százaléknál. Arleth Ferenc részéről: 40 százalékot lehet 1-főosztályúnak venni ; tömör falnak teljesen megfelelők s átvehetők. Kováts István részéről : a tégláknak 5 százaléka alább állhat a 2-odosztályon , de legalább 25 százalék eszrendű. Általában elfogadhatók és átvehetők, 3- szor. Van-e eset , hogy 1-ső és 2-odosztályú tégla mind egyforma volna? avagy úgy szokott-e átadatni, mint itt, hogy közte selejtes is találtatik ? Felelet egyhangúlag: Nincs eset, hogy ne volna közte selejtes is, és hogy különbség ne volna köztük minden osztálynál. Általában így szoktak átvétetni az életben. Ezek után elvezettem az albizottmányi tagokat azon téglarakáshoz, mely a bazatéren Bárkányi ügyvéd háza előtt már fölrakva áll, s itt a 2/§ alatti végzés értelméhez képest azon kérdést tettem. Kérdés: Vizsgálják meg, várjon ezen az első géptégla-társulat által beszállított s már halomba rakott 2 odrendü téglák jobbak, mint az előbb megvizsgáltak s mi köztük a különbség ? Felelet Hoffer Károly részéről: ez sem roszabb amannál. Arleth Ferenc részéről : amaz jobb és inkább amazt fogadnám el 2 odrendünek. i^Kováts István részéről: körülbelől mind egyre megy. Kául Márton részéről: egyformának látszik, de 1 főosztályra nézve mégis inkább amazt venném el. Ezzel az eljárás befejeztetvén , jelen jegyzőkönyv aláiratik. Magyar János, m. k. biz. elnök. Kául M. ra, k. Arleth Ferenc, m. k. építész. Kováts István, m. k. építőmester. Hoffer Károly, m. k. építész. Szemenszedett gyöngyök. Szebb címet nem tudtunk találni azon telegrammgyüjtemény fölé, melyben kedves „szerb testvéreink“ az ő drága Mileticsuk mellett s a pesti esküdtszék ítélete, tehát a törvény ellen demonstrálnak az ő saját magán gyönyörűségekre. Az újvidéki „Zastava“ f. i. Miletics elitéltetése alkalmából népgyűlést rendezett, amely, mellékesen legyen mondva, elhatározta, hogy küldöttséget meneszt a királyhoz s a minisztériumhoz, egy Újvidéken fölállítandó esküdtszék tárgyában , továbbá, hogy az országgyűléstől Miletics szabadon bocsátását kéri. Hát ebbe a nemzetgyűlésbe aztán a rokonfelektől többrendbeli lelkesült és lelkesítő távsürgöny érkezett , melyeket a „Zastava“ összeszedve , sorban világgá ereszt, — mások rettentő példájára. Ezek a sürgönyök pedig ime következők: