Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)
1870-10-09 / 121. szám
csekély összeget képviselnek azok, mert nem volt év, mely jótékony bőkezűségéről nem tanúskodott volna. Ha létezik intézet a hazában, mely veszélyes conjuncturákkal diadalmasan megmérkőzött, úgy azok közt talán első helyen a szeged-csongrádi takarékpénztár nevezhető. Legsúlyosabb csapás érte 1849 ben, midőn magyar bankjegektől állt tetemes pénzkészletét a hatalom elégettetését mi több, a betéteteket a katasztrófa után, akkori folyó pénzben űzette ki, a mi a beállt nagy pénzszükség s a hitel általános megcsökkenése mellett nem volt csekély föladat; de megoldatott becsülettel az ügyes vezetés s az alapítók támogatása által. Általánosan áldásos volt működése az uzsora ellenében , midőn tért nyitott az attól való menekülésre; az 1863-diki inséges évben, midőn 119 szükséget szenvedő kisebb gazdáknak 20,000 írtot előlegezett (1% ) apró részletekben való törlesztés mellett, 000 irtot pedig ugyanazon évben osztott ki 3% melletti kölcsönben egészen vagyontalan, de becsületes jellemű lakosok közt, egynek-egynek 20 írtjával, nem is említve ez évben tett egyéb adományait pénz- és kenyérben. Ily intézet méltán megérdemli az elismerést, s azok, kik vezetik, büszkén tekinthetnek a lefolyt múltra. Az alapítási időszakból csak még két tisztviselője él s működik ez intézetnél: Szivesy József, előbb mint könyvezető s ellenőr , jelenleg mint igazgató, és Babarczy József ügyvéd úr mint titkár; mindketten az intézettel együtt ünnepelnénk annak 25 éves jubileumát. Az intézet fölvirágoztatásában legtöbb érdemet szerzett az előbbi; az ő érdeme, hogy ez intézet már egy évtizede óti a legelső bécsi pénzintézetekkel jött üzleti összeköttetésbe, hol jelentékeny hitelt eszközölt számára , valamint az is, hogy a kistizerű cég bilincseiből szabadulva, a takarék,cuzlar üzleteköre egész banküzletté terjesztetett ki. Az intézetnek fennállása óta volt 3 elnöke, 1 könyvvezetője (igazgató), 3 pénztárnoka , 1 könyvvezető-negédje, 2 gyakornoka s két szolgája. Jelenleg vezetik: Zsótér Andor mint elnök, Szivesy József mint igazgató, Szabó Imre mint pénztárnok, Rényi Gy. mint könyvvezető s Bavarczy József mint intézeti ügyvé és titkár. Adja isten, hogy e derék s legidősebb pénzintézetünk, mely e város lakosságának általános bizalmát nemcsak megnyerni, hanem megtartani is tudta, folyvást ez után haladjon s örökké éljen és virágozzék Szeged város jóllétének, közhasznú intézeteink gyarapitására s humanisztikus céljainak előmozdítására. Ezen határozat ama törhetetlen állapottól menti föl városunkat, melynél fogva nem lesznek kénytelenek leányaink jövőben egy tanteremben 6 évet keresztülülni a haladás rovására, mint az eddig történt egyosztályú (egy tanítóval ellátott) leánytanodáinkban. Az ez évben megnyitandó leányiskola ideiglenesen a szerb tanodaépület egy üresen álló tantermében rendeztetik be, a jövő tanév kezdetéig pedig mindkettő részére egy új épület fog állíttatni. Így tehát városunk két év alatt iskolái számát (értve a múlt évben rendszeresített 4 osztályt is) már 6-tal fogja szaporítni, és reményünk van , hogy a jövő tanév kezdetével felső nép,avagy polgári tanodánk is leend. Ezen intézkedésen: dlcára még sok a tennivalónk. A felső népoktatási intézeteken kívül máig nincs szervezve az ismétlőiskolázás, a szállásokon (ahol tanoda-épületek sincsenek) és Adorján fiókközségben legalább 5 tanosztály állítandó meg ; a körös-kültéri iskola oly épületben van elhelyezve, mely a város vagyoni állását tekintve, illő, hogy mielőbb alkalmas új helyiséggel cseréltessék föl; a kertészeti és tornászati gyakorlatokról még szó sincs; legalább egy hitoktató égetőleg szükséges volna; kisdedóvónk csupán egy van, holott a város igényeinek — kiterjedéséhez képest elhelyezve — legalább 3 felelhet meg ; tanodáink taneszközökkel szerelendők föl. Fölhozom még, mikép a város területén levő r. kath. felekezeti iskolák mindkét tanfolyamnak a fiuk és leányok részére külön, nevezetesen úgy a fiuknál, mint a leányoknál (ha ezek számára az uj két osztály megnyittatik) az 1. és 2. tanfolyamra — a város különböző részein — 3—3, a 3. és 4-re 1—1, az 5. és 6-ra szintén 1—1 tanterem szolgál, összesen 10 osztály. A szállásokon van 2, Adorján és Kis-Hegyes fiókközségekben 1—1 osztály. A szerbek és izraeliták szintén 1 osztálylyal bírnak, melyek a helyzet természetéből kifolyólag csak igen hiányos képzést nyújthatnak, minthogy a tanítási idő nagyrészét a 6 évi iskolázáshoz képest a tanulók magán foglalkozás mellett kénytelenek eltölteni. Végre tart a város egy női kézimunkatanítónőt s az iparos tanoncok részére egy osztályú vasárnap iskolát. A tanítók évi fizetése általában lakás- és tűzrevalón kívül 6ért. 400 írt, mi , tekintve az itteni állandó drágaságot, csekélynek mondható. Ennek tulajdonítandó, hogy egyik legügyesebb tanítónkat, Gyetvay Bélát, épen most veszítjük el, ki szebb hazába, Adára költözik. A tanodák a város közjövedelmeiből tartatnak fönn, és felekezeti iskolaszékek kormányzata alatt állanak, noha a bizalom a községi iskolák irányában mind-mind nagyobb mérvben nyilvánul. A községi és felekezeti iskolák kérdése fölött tüzes vita folyt a mai képviselő-gyűlésben is. Szerdahelyiántor úr kárhoztatta a községi iskolákat, mert azokban nem szabad imádkoztatni . Appel E. adorjáni pléháur, mert azok az önkormányzat, a szabadság ellenségei; ellenben mások pártolták azokat , azonban lanyhán s igy kevés szerencsével; a kérdés tehát eredménytelenül s úgy mosódott el, mintha az nem is akart volna egyéb lenni boszantásnál — bizonyos irányban. Mindenesetre kívánatos volna, hogy tanodáink jövője biztos kezekbe tétetnék le, nehogy végre is a személyes érdekekből fejlődő küzdelmek és gyűlölködések áldozatává legyenek. Az iskolaszék működéséről , melyet jövőben nagyobb figyelemmel kísérendünk, úgy egyebekről máskor fogunk szólani. A beiratások tanodáinkban e hó 7-én veszik kezdetüket a sürgős mezei munkálkodás miatt A dr. Bűnügyi tárgyalások. i. Leránti István, Meskó János és Gáspár Mihály rablógyilkossági pere. A rablógyilkossági bűntény, melyet a föntnevezettek 1849-ben két menekülő honvédtiszten elkövettek , lapunk múlt vasárnapi számában volt leírva; e leírást a vádlevél és vizsgálati iratok nyomán még következőkben egészítjük ki : A hullákat Samu Ádám nevű ezősz fedözte föl , s afelől a szegedi kapitányságnál jelentést tevén , a hullák Szegedre hozattak a kórházba s felboncolás után innen temettettek el. Az akkoriban tett nyomozódások alkalmával a halasi csendbiztosnak tudomására esett, hogy Gáspár Mihály kötönyi pusztaiész két menekült honvédtisztet szállított fuvarba, minélfogva azon gyanúra jött, hogy azok volak a meggyilkoltak. Ennek következtében be is fogta Gáspárt, de annak dacára, hogy ez neki, saját mostani állítása szerint, mindent bevallott, szabadon bocsátotta. Hogy miért történt ez, G. nem tudja okát adni, mert állítása szerint ő semmit sem adott a biztosnak. 1859-ben Gáspár újra befogatott, s az akkor szintén gyanúból befogott Lefánti és Czifra Zsemberi Istvánnal Félegyházán egy börtönbe került; de nehány heti vizsgálati fogság uán mindhárom szabadon bocsáttatott anélkül, hogy törvényszék elé állíttattak volna. Természetesen volt idejük és alkalmuk összebeszélni s mindent tagadni. Emlitésre méltó itt az is, hogy az ezen eljárásról és vizsgálatokról szóló iratok mind elvesztek. A bűntény csak 1869-ben derült napfényre Gáspár M. által, ki a kir. biztosság által egyéb bűntényekért befogatván, midőn látta, hogy úgy is úszik, fölébredt lelkiismerete, s e borzasztóbűnére nézve is töredelmes vallomást tett. Ennek folytán fogatott beó másik két élő tettes. Leránti István halasi születésű, 62 éves, r. kath., nős, 5 gyermek atyja. Előélete saját vallomása szerint: egyszer volt két tehénlopásért/* évi fogságra és 50 botra büntetve, melyet Félegyházán állott ki; kétszer volt gyanúból befogva, egyszer két ember meggyilkolásáért, másodszor 6 ökör ellopása miatt, de ő — úgymond — ez utóbbiakat nem követte el. E tagadásából azonban megtért, miután — mint maga töredelmesen vallja — meggyőződött, hogy bűnét hasztalan tagadja, mert „az úristen sem engedi, hogy ily nagy bűn büntetlenül maradjon.“ Meskó János vadkerti születésű, 59 éves, evangélikusnak vallotta magát, azonban börtönében magánbeszélgetés közben azt nyilvánító, hogy nazarénus. Előélete: 1843-ban 6 ökör és 3 ló lopásáért 3 évig volt bebörtönözve Pesten; 1851-ben elkövetett birkalopásért egy évig ült Kalocsán; 1856-tól pedig egész 1867-ig hamis bankócsinálásért Illaván volt bezárva , honnan csak kir. kegyelem folytán szabadult meg , miután élethervény, a közerkölcsiséget s az állam csendjét veszélyeztette. Pro secundo: A jelenlevő Stuhlrichter úr magas személye iránt tanúsított szemtelen magaviselete egész a bruderhaft-ivásig terjedvén , ez által a felsőbbségnek tartozott tiszteletet átlépte. Pro tertio: Az állam világos rendelete ellenére szűz dohányt szívni merészel. Pro quarto : A fönnálló bölcs rendszer ellen vakmerően kikelvén, a magas kormányon s ennek orgánumain súlyos sértést követett el. Pro quinto: A német fajt bibasznak nevezvén, vérlázitólag rágalmazta. Pro Siexto : A leveri népforradalom mellett mdegen nyilatkozott, annak előkolomposait magasztalta, sőt a föld legszörnyebb emberének, Kossuth Lajosnak egészségéért poharat ürített. Pro Septimo: Több kétes értelmű kifejezéseket hallatott; p. o. „Megvirrad még valaha !* — Amiből alaposan gyanítható, hogy valami titkos összeesküvésnek részese, sőt talán épen feje. Denquis: A jelenlevő Stubsriechter urnák kormány iránti hűségét próbaköre révén — fogytiglani börtönre volt ítélve. E sorozatba járul részessége az 1849-diki rablógyilkosságban. És ez az ember most, legalább a látszat szerint, a szegedi vár legjámborabb foglya: naphosszat imádkozik és bibliát olvas, mely nélkül percre sem található ; még a bíróság előtt is ott volt hóna alatt. Egyébiránt, dacára vádterhes életének, e látszat való is lehet, mert azt mondják, hogy mióta Illaváról hazakerült, azóta folyton példás életet élt a legkisebb kifogás sem merült föl magaviselete ellen, ő maga azt szokta mondogatni, hogy ő az illavai hosszú fogságában tért meg a jóra, saját szavai szerint, „ott tanulta meg az Isten móressét.* Gáspár Mihály szintén vadkerti szül., 50 éves, evang., nős, 7 gyermek atyja. Előélete társai közt legtisztább, mert csak egyszer volt birkalopásért 12 bottal fényitve. Ezek után még csak a vádlótt ügyésznek a büntetés kiszabására nézve tett kérelmét említjük föl: az előadottak alapján kéri az orrablógyilkosság bűntényét mind a háromra nézve megállapítani, s őket hazánk fönnálló törvényei, különösen az 1485. 51., 1492. 82., III. k. I. r. 15. stb. törvénycikkek értelmében , súlyosító körülményül véve vádlottak fölötte rovott előéletét, hóhér pallosa általi halálra ítéltetni s a meggyilkoltak fejenkénti 100—100 főt vérdijában , úgy az elrabolt 1200 pírt értéknek a hátramaradt rokonok részére leendő egyetemes megtérítésében elmarasztalni. Ez ügyben a végtárgyalás valószínűleg már hétfőn vagy kedden fog megtartatni. TANÜGYI ROVAT. Ó-Kanizsa, okt. 6. Az 1868. 38. t. c. kétségtelenül élénk részvétet keltett a népnevelés ügye iránt a hazának csaknem minden vidékén. Ily mozgalomnak voltunk legközelebb, folyó okt. 6-án, Ó-Kanizsán is tanúi, amidőn a Lépviselő-testület tanfelügyelőnk Frankl István úr sürgetésére két leányosztály rendszeresítését határozta el olyformán, hogy azok egyike 3. és 4. tanfolyammal még ezen, a másik pedig 5. és 6. tanfolyammal a következő tanév elején megnyittassék. Beamter- barátság. Humoreszk. ítélt Viacynthtól. (Vége.) Délután még javában nyujtózék Csipkés ur a parlagon, midőn megnyílik a szoba ajtaja s beállít tizenkét telivér példány ama lófarkas rémek közül, miket zsandár néven halhatlanított a história. Az őrvezető testületi udvariasságával fölszólita a háziurat, hogy a törvény és igazság nevében mars — előre ! A bámuló úriember eleget szabadék, magyarázgatván , hogy tévedésben van a vitézlő regiment; a csendőrség azonban nem tágított, határozotan állná, hogy épen ő rá van szükség ; sőt Csipkén Benedek, mint politikai fogoly , szolgabirói rendelet folytán vasra is vezetett. — De hát meg vannak önök tébolyod- V8 ? — fialta a türelmét vesztett férfiú. — Eh, marsch hinausz ! Himmeltausend sakkermeut ! — S Csipkét ur úgy ki jön lódítva , hogy csak a kocsin volt ideje magát összeszedni. — Már ez mégis csak pluquam perfectum ! így bánni a becsületes emberrel — indignálódék a csendőrszuronyok közé kvártélyozott fogoly, ártatlanságának teljes tudatában. Kemény fedezet alatt a szolgabirói hivatal székhelyére lön szállítva. — No hiszen megadjatok csak — elmélkedék magában Csipkés urnépeit jó helyre visztek, majd ad nektek Seszták Vencel, az én jó bruderkám. Alig várta, hogy panaszt emeljen a méltatlan bánásmód miatt az ő kedves cimborájánál. A kedves cimbora pedig bősz Achillesként, összeráncolt homlokkal fogadá az érkezőt s bevezetésül elnevezte őt cudarnak, rablónak, gazembernek stb. Azután egy hosszú stemplis papirosról fölolvasá a vádlevelet, melyben Crpkés ur szörnyű vétkeinek summája foglalatódik. Tagadásról , mentségről szó sem lehet, miután a felolvasottaknak maga a Stutbrichter ur volt szem- és fültanuja. A vádlottat terhelő gaztettek sorozata — amint azt Seszták úr felolvasó — im itt következik : Pro primo. Házánál aljas tivornyát ven Hazai ügyek. — Kincstári utalványok. E nagyjelentőségű pénzügyi műveletet a magyar általános hitelbank elvállalván, az összes vidéki pénzintézetekhez a következő körlevelet küldte szét: A magyar kir. pénzügyminister az 1870 XI. törvénycikk 4-ik §. által felhatalmaztatok a bélyegek és illetékek hátralékaiból származó, s nagyobb részint jelzálogilag is biztosítottkövetelései alapján, kamatozó kincstári utalványokat kibocsátani. A pénzügyminiszter úr az említett törvényben foglalt kibocsátást legközelebb megindítja és intézetünket bizalmával megtisztelvén, a kincstári utalványok kezelését reánk bízza. A nagyfontosságú művelet, mely által a magyar állam a pénzügy terén önállóságának újabb jelét adja, hazafias köteleséggé teszi, a magyar pénzügyminisztert céljának elérésében minden erőnkben lévő módon segíteni, s ezáltal a közérdeket előmozdítani. E nézetből indulva, a Magyar általános hitelbank díjmentesen vállalta magára a magyar kincstári utalványok kezelését és forgalomba hozását, úgy hogy az ezek kezelését terhelő postabéren kívül mit sem követel a magyar kincsártól. Azonban a kincstári utalványok forgalomba bocsátásának sikere attól függ, hogy a közérdekre irányzott törekvésünkben az országban létező szilárd pénzintézetek támogatásában részesüljünk. Nem kétkedünk , hogy midőn egy az országra nézve nagy horderejű és az ország pénzügyeinek előmozdítására irányzott művelet létesítése forog szóban —a támogatására számíthatunk, hogy mindezen irtózatosságot fel ne jelentse, őt borral gyalázatosan megvesztegetni iparkodott. (S valóban ott állt a sarokban a lepecsételt hordó, mint corpus delicti; azonban — köztünk legyen mondva — a rendületlen hűségű beamter jónak találta saját hűséges torka öntözgetése céljából belőle a jófajta villányit kiszivattyúzni s ahelyett bicskanyitó karcossal teletölteni.) Az elősorolt pontoknál fogva Csipkés Benedek, mint csend- és rendzavaró , mint forradalmár, mint a magas kormánynak és a fönnálló rendszernek nyílt és veszélyes ellensége, példás megfenyités végett a kerületi főnökséghez kísértetik. Csipkés úr egyik bámulatból a másikba esett, amint a fennebbieket felolvasták előtte. Azonban csakhamar felocsúdott, tisztán állván előtte a magát behizelgett Stuhlrichter mesteri ravaszsága. Nem is volt semmi különös megjegyezni valója az egész dologra, azonban amint a magyar barátságot mérlegbe veté a bemteli erényekkel , sehogysem fojthatá magába e rövid tanulságos megjegyzést: „Hiába, csak igaz marad az, hogy kutyából sohase leszen szalonna!"