Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)

1870-11-23 / 140. szám

­ A helyb­­első népzenekarnak lapunk múlt pénteki számában közzétett, a ,,hétválasztó fejedelem“ vendéglőse ellen in­tézett panaszára a nevezett vendéglős úr nyi­latkozatot küldött, be hozzánk, melyben az ellene intézett azon vádat, mintha ő a nála rendezett banquetteről az első zenekart ön­­kényüleg kiszorította volna, mint teljesen alaptalant, visszautasítja. A magán­érdekű nyilatkozat többi részét elhagyjuk, annál in­­kább, mert magunk is kinyilatkoztatjuk, ami utólag esett tudomásunkra , hogy tévedés for­gott fönn s a panaszlott D. ar a vendégek rovására történt önkényű eljárással legkevésbé sem vádolható.­­ Tűz ütött ki tegnap délelőtt a budai országúton, az iskola tőszomszédságá­ban. Egy féltetejű­ épület gyuladt ki , mely zsírolvasztó-műhelyül szolgált; ez le is égett anélkül, hogy a tűz tovább harapózott volna, ami ugyan a rendőri készületlenség miatt bátran megtörténhetik vala. Legnagyobb volt a panique az iskolásgyerekek közt; a sze­génykék rémült sikoltozások közt futottak szét, mint a csirkék, s itt egy könyv , amott egy föveg, stb. jelölék a gyors föloszlást. — Baj azonban nem történt. — Irodalom. Lauffer Vilmos szorgalmas könyvkiadónknál következő művek jelentek meg : 1. „A korteskedők." Elbeszé­lés, irta b. Uberman Aladár. Ára 1 írt. 2. „Athén harminc zsarnoka.“ Regény, irta Pálfy Iván,­­érdekes jegyzetekkel a mai Athén­ről. Ára 1 írt 80 kr. — 3. „A bolygó zsi­dó“, Sue Jenő regényének III. IV. és V-ik kötete. Fordították Szabó A. és Pleskott Hen­rik. Egy-egy kötet ára 80 kr. 4. „A véderő­ről, honvédségről és népfölkelésről“ szóló tör­vények és rendeletek gyűjteménye. III. füzet. Ára 40 kr.­­ 5. „A bölcsészeti tudományok rendszerének alapvonalai (encyclopaedia) “ 3. füzet, tartalma az „eszmetan“ (metaphysika.) Irta Varga János. — 6. „Polg. törvénykezési rendtartás“, az abban idézett utasításokkal s rendeletekkel kiegészítve. Egybeillesztő Sze­­niczei G. Második, az 1870. 14. és 16. t. c. szerint javított kiadás. — 7. „A magyar hon­véd , vagy Budavár bevétele 1849-ben.“ Pá­­lyanyertes színmű, irta Vahot Imre. Színház. (U a.) Csütörtökön, nov. 17-én, színpa­dunkon először adatott: „Egy elbukott nő és gyermeke.“ Irta Delavigne, fordította Csá­szár. A címhez van még bigyesztve az ízlés­telen „vagy“, „vagy a büvhődés nem marad el“, ami itt annál helytelenebb, mert e „vagy“ nem felel meg a darab meséjének. A darab a modern francia színművek azon divatossá lett válfajához tartozik, melynek már számos példányát ismerjük a „Gautier Margit“-ok, „Frou-Frouk“-ban, sat. hatásos jelenetekben bővelkedik, de compositio tekin­tetében hasonlít az oly épülethez, melynek imposans homlokzata kívülről monumentális épületet gyaníttat (első felvonás), míg belse­jébe hatolva, az eltörpült oszlopok , boltozat­­ívek­­s szobákban kellemetlen csalódással lát­juk, hogy az építő alkotó ereje belülrül el­gyengült. Az első fölvonás expositiója erős érde­ket és nagy várakozásokat kelt, mely azon­­ban a többi három fölvonásban csak igen cse­kély részben nyer kielégítést; a második fel­vonás meglehetős meddő; következik a 3-ik­­ban egy nagy hatású (de már százszor látott jelenet) Fabien és fölfedezett anyja közt, azu­tán az érdek folyvást lanyhul, a nagyszerű drámai fejleményt hiába várjuk — a darab­nak vége. Úgy érezzük magunkat, mint aki valami szépet álmodott, de a vége felé elmo­sódtak lelke előtt a kedvelt alakok, s föléb­redvén, a kedves álmot kedvetlen ásítás fe­jezi be. E véleményünket egyszerűen a darab me­séjének kivonatos előadásával igazolhatnánk, de erre nincs terünk. A fordítás, leszámítva nyelvezetének né­mely helyeken kissé dagályos részeit, eléggé szabatos. Ami az előadást illeti, az ellen alig le­het lényeges kifogást tenni; a szereplők va­lamennyien méltánylandó igyekezettel játszot­tak s a siker átalában véve kielégítő volt. Különösen kiemelendők: Eőry (Fabien), ki az első fölvonásban nehéz jelenését kitű­nően megjátszotta s mindvégig megállta he­lyét; továbbá: Lukácsyné (Winter Lujza), kinek a 3-ik fölvonásbani mélyérzelmü, hatá­sos játéka iránt, mely mind a fiával való ta­lálkozásban , mind az elbukott nő szégy­enér­zetének és múltja fölötti vigasztalanságának ábrázolásában egyformán sikerült volt, teljes elismerésünkkel adózunk; a 4-ik felvonásban azonban (Bernoinel), nem elég erősen szí­nezte a veszélyben forgó gyermekéért való nyugtalanságot és rettegést. — Kiár­né a fiatal agg és jólelkű Santane szépanyát szo­kott eredetiségével kitű­nőleg személy­essté; hasonlót mondhatunk Császárról Vaudier báró szerepében. — Várady Antonia ked­ves kis Jeanne volt. Csaby (Hector) is eléggé beletalálta magát szerepébe csakhogy moz­dulataiban most is , mint az efféle finomabb szerepekben többnyire, nélkülöztük a kellő fesztelenséget és salom­ai mozgást, aztán egy­­átalában nem öntött elég lelket szerepébe. Kovács (Bernd­) nagyon ízléstelenül volt maszkírozva és öltözve, ami különben nem helytelen játékához igen kellemetlen illusztrá­­tiót szolgáltatott. Meg kell még említenünk Megyeri Emmát, aki Julia (Bernd­ neje) jelentéktelen szerepében igen csinos jelenség volt. Szombaton november 19-én színre került „A kékszakállú herceg“ víg operette 4 felvonásban. Írta Meilbac és Halevy. Zené­jét Odenbach. Az előadás igen összevágó s a legsike­rültebbek egyike volt, minélfogva bátran ajánl­hatjuk ez operette mielőbbi ismétlését, mely előszörre zsúfolt házat csinált, s jövőben is méltán vonzani fog. Bényeinétől Boulotte szerepében ismert ügyességénél fogva, sokat vártunk, de még e várakozásunkat is sokkal fölülmúlta rendkívül kedves eleven játéka és szép kifejezésteljes éneke által; toilettesei is gyönyörűek voltak, egyszóval ma minden te­kintetben remekelt, s bízvást elmondhatjuk, hogy bármelyik magyar Boulette túl dicsősé­gesen kiállja a versenyt. De volt is taps és kihívás özönnel. Kápolnaitól, ki a címszerepet kielégí­tően adta, jövőre bátrabb mozgást, jóval több élénkséget a játékban és valamivel kevesebb hamisságot az énekben óhajtanánk látni és hallani; maszkírozása csinos volt, öltözékei pedig, miket az igazgató ízléssel állított ki, igen szépek és gazdagok voltak. Kovácsnénak ajánlanánk, hogy Her­­mia szerepét jövőre más modorban vegye, mert neki épen nem fekszik természetében az az ugrándozó elevenség, mit itt fordírozva igyekezett produkálni, ami ép a siker rová­sára történt. Lehet, sőt olykor szükséges egy­­egy szerepet a művész egyéniségéhez idomí­tani , Ilermiánál pedig ez igen könnyű lenne. Timár, tán mondanunk sem kell, igen mulattató Popoláni volt. Kovács (Bobeche) Kő­míves (Oscar) szintén megtették a ma­gukét, de mindamellett is kitűnt, hogy a ma­gyar embernek sehogy sincs vérében az a bo­hóckodás, mit e szerepekben a német sógo­roknál tapasztaltunk, kivált pedig Rathyn (Al­varez) látszott ez meg leginkább, ki — nem megrovásként mondjuk — a jól elő­adva igen mulattató udvaronc alakját semmivé tette. Hanem az is igaz, hogy az eféle sze­rep épen nem neki való; nem jobb lenne azt Ércynek osztani, csakhogy így meg Saphirt nem tudjuk, kivel lehetne betölteni. C s a b y u­é a kamis királyné szerepében jól megállotta he­lyét. A karok szintén jól mentek, mi Kiár derék karmester ernyedetlen szorgalmának köszönhető. Szóval az egész előadás annyira kielégítő volt, m­iszerént hisszük, hogy azt jó ideig a legnagyobb megelégedéssel fogja emlegetni a jelenvolt nagy­közönség. Vasárnap adatott Gaál József „Pe­­cskei nótáriusa“ e jó öreg darab, mely még bizonyára sokáig meg fogja magát tartani a repertorron mindenütt, még Pesten is, hol nem­régiben adatott és ismét készülnek elő­adására. Az előadásról, mely csak igen kö­zépszerű volt, nem sokat mondhatunk, csu­pán Kőmives játékára, ki a címszerepet adta, óhajtunk egy jóakaró megjegyzést tenni: ő­t, i. mint többnyire minden szerepét, úgy ezt is mindenáron komikummá igyekezett tenni, s ez téves fölfogás volt tőle, kinek egyátalán nagyon kár, hogy jobb sorsra méltó tehetsé­­­­gét nem a művészet magasztos régiójában igyekszik fejleszteni, hanem a karzat tetszé­sét hajhászó alantiságban pazarolja el és ve­zeti tévútra. A ház ismét zsúfolva volt jó hangulatú s igen jól mulató közönséggel. Vegyesek. ** Az udvarb­ól. A király 20-án reg­gel megérkezett a fővárosba. Az indóháznál miniszterek s a tesvérváros polgármesterei fogadták. Az egésznek egyszerű jellege volt, mellőzve minden fényt s ünnepélyt. A király most vagy két hétig fog időzni a magyar fővárosban, mint hírlik, a téli hónapokat föl­váltva itt s Bécsben fogja tölteni. — ő föl­­sége holnap kihallgatásokat fog adni. ** Rottenbiller Lipót, Pestváros 1848-iki és 1861-iki, sok érdemet szerzett polgármestere, 17-én meghalt. Áldás lebegjen az érdemekben gazdag polgár emlékén! ** Sh­eridan, a hírneves amerikai tá­bornok keletre utaztában két napot töltött Pesten. A porosz francia háború színhelyéről jött. Pesten több politikai kitűnőséget látoga­tott meg, így Pulszkynál is látogatóban volt. A képviselőhöz 17-iki ülését pedig a karzat­­­­ról végig hallgatta. I ** Mi trail­le­use-próba. E hó 15. ment végbe a simmeringi mezőn Bécs köze­lében az első próbalövöldözés a honvédsereg számára megrendelt Galling-mitrailleusökkel. Jelen voltak Albrecht főherceg, Andrássy mi­niszterelnök és egyéb polgári és katonai ne­vezetességek. A honvédhadseregből több pus­­kaművest küldenek Bécsbe a mitrailleusök szerkezetének tanulmányozására. A bécsi la­pok azt mondják , hogy a Gazliaglöveg elfo­gadott rendszer jó ugyan, de a Montignyi­­féle mitrailleuse jóval fölülmúlja. Ez utóbbi percenként 600 lövést tett, holott a Gatling csak 400-at és a lőbiztosságra nézve is fe­lülmúlta a Gatlingot. E kísérlet következté­ben a közös hadsereg számára a Montigny­­rendszert fogják elfogadni. Honvédségünk szá­mára eddigelé 83 darab golyószórónak alkat­részei már készek és a Siegl-féle gyárban mielőbb fel lesznek szerelve. ** Elek Gusztáv hon­véd kapi­tány egy gyalázatos tett által tette magát hírhedté. Ugyanis egy Király nevű lovas honvédet meg­vagdalt s majdnem agyonütő. Az „Ellenőr“ szerint ez az Elek volt az, ki Reviczky Sze­­vér fiatal írót hat év előtt párbajban meg­ölte. ** A magyar sorsjegyek 100,000 frtos főnyereményét a legutóbbi húzásnál Ep­stein bécsi bankár nyerte meg. **Csengery Antalhoz levél érke­zett a francia köztársasági kormány egyik tag­jától , melyben arra kérik fel, hogy tegyen valamit Franciaország megmentésére, mivel „Magyarország által ő sokat megtehet.“ ** Vándortanítók számára pályáza­tot nyitott a kormány. E tanítóknak felada­tuk lesz a felsőmagyarországi német- és tót­­ajkú lakosságnak oktatást adni az okszerű len- és kendertermelésben. Ezer frt fizetéssel s útiköltséggel fognak jutalmaztatni. **A Vértessy és Deutsch-féle kia­dói részvénytársulat közt fennforgó ügyben a felek által választott bíróság a képen döntött, hogy a részvénytársulat 800 frt kárpótlási díjt fizet Vértessynek a rövid felmondási idő­ért, ez pedig a szerkesztéstől visszalépni kö­teles. A „Magyarország s a nagyvilág"­ szer­kesztését Ágai Adolf vette át. Már a legkö­zelebbi szám, mely az új szerkesztő vezetése alatt lett összeállítva — tanúsítja, mily sokat nyert az olvasó közönség a szerkesztő-válto­­zás által. A díszes szépirodalmi lap techni­­kai szépségéhez méltó tartalommal jelent meg. Egyes rovatai rendben összeállítva, az előbbi pongyolaságot levetkezték. A tárcát Porzó vezetendi, kit már az előbbi időkből ismer a magyar olvasóvilág zamatos, szikrázó tolláról. Szóval a „Magyarország s a nagy világiba egészen uj életet lehelt a szellemdus­ágai. ** Trónvesztett fejedelmek. Ez idő szerint következő elűzött fejedelmek és fejedelmi családok élnek Európában: 1. Ottó, görög király özvegye (trónt vesztett 1862. oct. 24-én.) 2. Gróf Cu­ambord­es neje (1830 aug. 2.) — 3. A párisi gróf 34 család­taggal (1848. febr. 24.) 4. Izabella spanyol királynő 33 családtaggal­ (1868.) — 5. II. Ferenc, Nápoly királya, 31 családtaggal (1861. február 13.) — 6. Róbert, parmai herceg, 6 családtaggal (1859.) — 7. Károly, braun­­schweigi herceg (1830. sept. 7.) — 8. III. Napoleon, francia császár, 9 családtaggal (1870. szept. 2.) — 9. György, Hannovera királya 4 családtaggal (1866.) — 10. A fies­­seni választófejedelem 12 családtaggal (1866.) 11. Wasa Gusztáv, svéd herceg (1809.)­­— 12. Sarolta mexikói császárné (1867.) — 13. Adolf, nassaui herceg 5 családtaggal (1866.) 14. Ferdinand, toscanai nagyherceg, 12 csa­ládtaggal (1860.) — 15. Ferenc, m­odenai herceg (1860.) — 16. IX. Pius, római pápa (1870.) ** Moltke mint író. Érdekes tudni, hogy a hallgatag tervelő nemcsak a térképek­hez ért, hanem mint író, s kivált mint kato­nai szakíró is jelentékeny helyet vívott ki magának Európa nevezetes emberei közt. Első műve 1830-ban jelent meg, címe: „Holland és Belgium egymás közti viszonya 11. Fülöp alatt történt elváltásuktól I. Vilmos alatt történt egyesülésükig.“ Politikai irat, szerzője „Capitain von Moltke“ név alatt szerepel. 1841-ben kö­vetkező című műve jelent meg: „Levelek Tö­rökországi állapotokról és eseményekről 1835-től 1839-ig. 1863-ban „Olasz hadjárat 1859-ben“, 1865-ben: „Jegyzetek a javított lőfegyverek hatásáról a csatára“ című műveket bocsátá közre. Legnevezetesebb műve: „Az 1866-ki hadjárat.“ Ezen kívül számos kisebb eredeti és fordított politikai és hadászati mű jelent meg tőle. Az öreg úr tehát nem csak csi­nálja, de írja is a történelmet. ** Magyar művek idegen nyel­ven. Jókai Mór műveiből a következők je­lentek meg idegen nyelveken: „Egy magyar Nábob* megjelent angol, francia, orosz és német nyelven. Angolul megjelent ezenkívül több novella „Hungarien Sketches“ címmel, az „Új földesúr" (The news landlord) és „Bacsó Tamás­“ olasz nyelven megjelent a „Láb­at­­lan seb;“ román nyelven a „Janicsárok vég­napjai“ és az „Akt­ár­ fogoly;“ szerb nyelven a „Bojár leány;“ horvát nyelven a „Hali­ patrona.“ Német nyelven megjelentek és pe­dig: „Törökvilág Magyarországon“, „A fejér Rózsa“, „Kárpáty Zoltán“, „A régi jó tábla­­birák“, „Dekameron“, „Szegény gazdagok“, az „Uj földesur“, „Politikai divatok“, A sze­relem bolondjai“, „A kőszívű ember fiai“, „Fekete gyémántok“, és több novella folyó­iratokban. A német nyelven megjelent művek száma 52 kötetre megy. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. — Az uj államvasútvonalak megnyitása. A bécs- gruszbachi és stadlau-m­archeggi vonalrészek, mind a sze­mély- mind teherszállításra nézve, 1. évi n­o­vember 24-én fognak a közforgalomnak átadatni. E vonalrészek megnyitásával egyide­jűleg a grussbach-brünni, g­r­u­s s■­bach-znaimi és brünn-rossitzi vo­nalakon uj menetrend fog életbe lépni. A fen­­tebbi megnyitások folytán a cs. k. szab. osztr. állam­vaspályatársulatnak minden vonala egy­mással összeköttetésbe hozatik. Egyenes össze­köttetések azonban, egyrészről a Boden­­bach-Prága-Brünni, másrészről a Mar­­chegg-báziási vonalon csak a Ferdi­nand északi pálya közvetítésével Gäuserndor­­fon át eszközöltetnek. Nyik­tér. Heller-féle zenélőművekről már annyiszor mondatott dicséret, hogy alig szükséges tovább is reá figyelmeztetni. De miután sok helyen más művek is mint Hel­­ler-fék-k áruitatnak, melyek pedig nem azok, úgy csak az van biztosítva, hogy ennek va­lódi művét kapja, ki közvetlen tőle rendel. Minden egyes mű , nevével van ellátva. Uj azonban, hogy Heller úr az idei té­len zenélőműveiből egy sorsolást rendez, mely­hez egyes sorsjegy 2 írt bankjegyben, 12 sors­­jegyé 20 frt, miáltal mindenkinek lehetséges, Kérésért egy ilyennek birtokába juthatni. Ki tehát a zenében örömét találja, az ne késsék, és kisértse meg Fortuna istennőt. Ezen sors­jegyek kis ajándékok gyanánt is legjobban illenek. A húzás április 1-én, hivatalos egyének jelenlétében fog történni, és a húzásjegyzékek minden résztvevőnek bérmentesen küldetnek meg. Egy a múlt évihez hasonló nyeremény­­osztás , 12.000 frank értékben, ugyanazon módon ismét, történet­d, úgy, hogy mindenki, ki e tél folyamában egy művet rendel, értéke arányában, egy vagy több számozott jegyet is kap, miáltal a nyereményhúzásban részt veend. Prospectusok és árjegyzékek, mindenkinek bérmentesen küldetnek.­­ A „Zrínyi“ vendéglőben múlt szombaton tartott táncvigalom alkalmával a ruhatárból valaki egy téli brudát vitt el, mely nem az övé volt; az a valaki fölkéretik tehát, hogy a más jószágát legyen szive. Kovács Mihály ruhatárnoknak mielőbb vissza szolgáltatni, a cserében otthagyott tulajdonát pedig elvinni Alulírottnál (hazatér, Pálfy­­ -féle házban) k­é­t jó házból való fi­u egész ellátásra fölvé­tetik a lehető legkedvezőbb feltételek melett. Weitzenfeld Zs. Ferenc-csatornai vízállás. November 20-án. A kiömlő csatorna torkolatában, Bács Földvárnál 10' 1" 1­'". B.-Földvártól Szent-Tamásig 5' 4" 3"'. November 17-én. Szent-Tamástól Verbászig 6' 8' 6"'. Verbásztól Kis-Sztapárig 5' 3" 0'". November 14-én. Kis Sztapártól Bezdánig 7' 4' 9'". November 11-én A csatorna beömlő torkolatában, Bezdánnál 17' 10 ' 3'". Az esővizek folytán a csatorna vize túlszapo­rodván, folyvást lecsapoltatik Bécsi pétszámolyain nov. 22-én. Hitelintéz. részv. London . . . Ezüst . . . . Arany . . . 247.50 124.50 123.­ 5.95­ 5"/0 metalliques Nemzeti kö­csőn 1860-kí sorsjegy Ban­k rész­vény­en 55 85 65.10 91 30 725- vitán á­t. Nov.23 Szeged . . . 18' 1“6“ 0 fölött 19 Tokajban . .18' 0"0'“ 0n 9» 19 Szolnokon . . 15' ll" 0'“ 0 fi 19N.­Becskereken 3' 1"0'“ 0­­• fi 18Sziszeken . . 21' 11“0“' 0 » 18 Verbászon . .. 5' 4“0'“ 0 fi 18 Zimonyban . . 17' 1“0"' 0 f 1 18Mi­tro­vicán . . 17' 8"0'“ 0 fi Felelős szerkesztő: Sándor.

Next