Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)

1870-11-23 / 140. szám

A helybelső népzenekarnak lapunk múlt pénteki számában közzétett, a ,,hétválasztó fejedelem“ vendéglőse ellen intézett panaszára a nevezett vendéglős úr nyilatkozatot küldött, be hozzánk, melyben az ellene intézett azon vádat, mintha ő a nála rendezett banquetteről az első zenekart önkényüleg kiszorította volna, mint teljesen alaptalant, visszautasítja. A magánérdekű nyilatkozat többi részét elhagyjuk, annál inkább, mert magunk is kinyilatkoztatjuk, ami utólag esett tudomásunkra , hogy tévedés forgott fönn s a panaszlott D. ar a vendégek rovására történt önkényű eljárással legkevésbé sem vádolható. Tűz ütött ki tegnap délelőtt a budai országúton, az iskola tőszomszédságában. Egy féltetejű épület gyuladt ki , mely zsírolvasztó-műhelyül szolgált; ez le is égett anélkül, hogy a tűz tovább harapózott volna, ami ugyan a rendőri készületlenség miatt bátran megtörténhetik vala. Legnagyobb volt a panique az iskolásgyerekek közt; a szegénykék rémült sikoltozások közt futottak szét, mint a csirkék, s itt egy könyv , amott egy föveg, stb. jelölék a gyors föloszlást. — Baj azonban nem történt. — Irodalom. Lauffer Vilmos szorgalmas könyvkiadónknál következő művek jelentek meg : 1. „A korteskedők." Elbeszélés, irta b. Uberman Aladár. Ára 1 írt. 2. „Athén harminc zsarnoka.“ Regény, irta Pálfy Iván,érdekes jegyzetekkel a mai Athénről. Ára 1 írt 80 kr. — 3. „A bolygó zsidó“, Sue Jenő regényének III. IV. és V-ik kötete. Fordították Szabó A. és Pleskott Henrik. Egy-egy kötet ára 80 kr. 4. „A véderőről, honvédségről és népfölkelésről“ szóló törvények és rendeletek gyűjteménye. III. füzet. Ára 40 kr. 5. „A bölcsészeti tudományok rendszerének alapvonalai (encyclopaedia) “ 3. füzet, tartalma az „eszmetan“ (metaphysika.) Irta Varga János. — 6. „Polg. törvénykezési rendtartás“, az abban idézett utasításokkal s rendeletekkel kiegészítve. Egybeillesztő Szeniczei G. Második, az 1870. 14. és 16. t. c. szerint javított kiadás. — 7. „A magyar honvéd , vagy Budavár bevétele 1849-ben.“ Pályanyertes színmű, irta Vahot Imre. Színház. (U a.) Csütörtökön, nov. 17-én, színpadunkon először adatott: „Egy elbukott nő és gyermeke.“ Irta Delavigne, fordította Császár. A címhez van még bigyesztve az ízléstelen „vagy“, „vagy a büvhődés nem marad el“, ami itt annál helytelenebb, mert e „vagy“ nem felel meg a darab meséjének. A darab a modern francia színművek azon divatossá lett válfajához tartozik, melynek már számos példányát ismerjük a „Gautier Margit“-ok, „Frou-Frouk“-ban, sat. hatásos jelenetekben bővelkedik, de compositio tekintetében hasonlít az oly épülethez, melynek imposans homlokzata kívülről monumentális épületet gyaníttat (első felvonás), míg belsejébe hatolva, az eltörpült oszlopok , boltozatíveks szobákban kellemetlen csalódással látjuk, hogy az építő alkotó ereje belülrül elgyengült. Az első fölvonás expositiója erős érdeket és nagy várakozásokat kelt, mely azonban a többi három fölvonásban csak igen csekély részben nyer kielégítést; a második felvonás meglehetős meddő; következik a 3-ikban egy nagy hatású (de már százszor látott jelenet) Fabien és fölfedezett anyja közt, azután az érdek folyvást lanyhul, a nagyszerű drámai fejleményt hiába várjuk — a darabnak vége. Úgy érezzük magunkat, mint aki valami szépet álmodott, de a vége felé elmosódtak lelke előtt a kedvelt alakok, s fölébredvén, a kedves álmot kedvetlen ásítás fejezi be. E véleményünket egyszerűen a darab meséjének kivonatos előadásával igazolhatnánk, de erre nincs terünk. A fordítás, leszámítva nyelvezetének némely helyeken kissé dagályos részeit, eléggé szabatos. Ami az előadást illeti, az ellen alig lehet lényeges kifogást tenni; a szereplők valamennyien méltánylandó igyekezettel játszottak s a siker átalában véve kielégítő volt. Különösen kiemelendők: Eőry (Fabien), ki az első fölvonásban nehéz jelenését kitűnően megjátszotta s mindvégig megállta helyét; továbbá: Lukácsyné (Winter Lujza), kinek a 3-ik fölvonásbani mélyérzelmü, hatásos játéka iránt, mely mind a fiával való találkozásban , mind az elbukott nő szégyenérzetének és múltja fölötti vigasztalanságának ábrázolásában egyformán sikerült volt, teljes elismerésünkkel adózunk; a 4-ik felvonásban azonban (Bernoinel), nem elég erősen színezte a veszélyben forgó gyermekéért való nyugtalanságot és rettegést. — Kiárné a fiatal agg és jólelkű Santane szépanyát szokott eredetiségével kitűnőleg személyessté; hasonlót mondhatunk Császárról Vaudier báró szerepében. — Várady Antonia kedves kis Jeanne volt. Csaby (Hector) is eléggé beletalálta magát szerepébe csakhogy mozdulataiban most is , mint az efféle finomabb szerepekben többnyire, nélkülöztük a kellő fesztelenséget és salomai mozgást, aztán egyátalában nem öntött elég lelket szerepébe. Kovács (Bernd) nagyon ízléstelenül volt maszkírozva és öltözve, ami különben nem helytelen játékához igen kellemetlen illusztrátiót szolgáltatott. Meg kell még említenünk Megyeri Emmát, aki Julia (Bernd neje) jelentéktelen szerepében igen csinos jelenség volt. Szombaton november 19-én színre került „A kékszakállú herceg“ víg operette 4 felvonásban. Írta Meilbac és Halevy. Zenéjét Odenbach. Az előadás igen összevágó s a legsikerültebbek egyike volt, minélfogva bátran ajánlhatjuk ez operette mielőbbi ismétlését, mely előszörre zsúfolt házat csinált, s jövőben is méltán vonzani fog. Bényeinétől Boulotte szerepében ismert ügyességénél fogva, sokat vártunk, de még e várakozásunkat is sokkal fölülmúlta rendkívül kedves eleven játéka és szép kifejezésteljes éneke által; toilettesei is gyönyörűek voltak, egyszóval ma minden tekintetben remekelt, s bízvást elmondhatjuk, hogy bármelyik magyar Boulette túl dicsőségesen kiállja a versenyt. De volt is taps és kihívás özönnel. Kápolnaitól, ki a címszerepet kielégítően adta, jövőre bátrabb mozgást, jóval több élénkséget a játékban és valamivel kevesebb hamisságot az énekben óhajtanánk látni és hallani; maszkírozása csinos volt, öltözékei pedig, miket az igazgató ízléssel állított ki, igen szépek és gazdagok voltak. Kovácsnénak ajánlanánk, hogy Hermia szerepét jövőre más modorban vegye, mert neki épen nem fekszik természetében az az ugrándozó elevenség, mit itt fordírozva igyekezett produkálni, ami ép a siker rovására történt. Lehet, sőt olykor szükséges egyegy szerepet a művész egyéniségéhez idomítani , Ilermiánál pedig ez igen könnyű lenne. Timár, tán mondanunk sem kell, igen mulattató Popoláni volt. Kovács (Bobeche) Kőmíves (Oscar) szintén megtették a magukét, de mindamellett is kitűnt, hogy a magyar embernek sehogy sincs vérében az a bohóckodás, mit e szerepekben a német sógoroknál tapasztaltunk, kivált pedig Rathyn (Alvarez) látszott ez meg leginkább, ki — nem megrovásként mondjuk — a jól előadva igen mulattató udvaronc alakját semmivé tette. Hanem az is igaz, hogy az eféle szerep épen nem neki való; nem jobb lenne azt Ércynek osztani, csakhogy így meg Saphirt nem tudjuk, kivel lehetne betölteni. C s a b y ué a kamis királyné szerepében jól megállotta helyét. A karok szintén jól mentek, mi Kiár derék karmester ernyedetlen szorgalmának köszönhető. Szóval az egész előadás annyira kielégítő volt, miszerént hisszük, hogy azt jó ideig a legnagyobb megelégedéssel fogja emlegetni a jelenvolt nagyközönség. Vasárnap adatott Gaál József „Pecskei nótáriusa“ e jó öreg darab, mely még bizonyára sokáig meg fogja magát tartani a repertorron mindenütt, még Pesten is, hol nemrégiben adatott és ismét készülnek előadására. Az előadásról, mely csak igen középszerű volt, nem sokat mondhatunk, csupán Kőmives játékára, ki a címszerepet adta, óhajtunk egy jóakaró megjegyzést tenni: őt, i. mint többnyire minden szerepét, úgy ezt is mindenáron komikummá igyekezett tenni, s ez téves fölfogás volt tőle, kinek egyátalán nagyon kár, hogy jobb sorsra méltó tehetségét nem a művészet magasztos régiójában igyekszik fejleszteni, hanem a karzat tetszését hajhászó alantiságban pazarolja el és vezeti tévútra. A ház ismét zsúfolva volt jó hangulatú s igen jól mulató közönséggel. Vegyesek. ** Az udvarból. A király 20-án reggel megérkezett a fővárosba. Az indóháznál miniszterek s a tesvérváros polgármesterei fogadták. Az egésznek egyszerű jellege volt, mellőzve minden fényt s ünnepélyt. A király most vagy két hétig fog időzni a magyar fővárosban, mint hírlik, a téli hónapokat fölváltva itt s Bécsben fogja tölteni. — ő fölsége holnap kihallgatásokat fog adni. ** Rottenbiller Lipót, Pestváros 1848-iki és 1861-iki, sok érdemet szerzett polgármestere, 17-én meghalt. Áldás lebegjen az érdemekben gazdag polgár emlékén! ** Sheridan, a hírneves amerikai tábornok keletre utaztában két napot töltött Pesten. A porosz francia háború színhelyéről jött. Pesten több politikai kitűnőséget látogatott meg, így Pulszkynál is látogatóban volt. A képviselőhöz 17-iki ülését pedig a karzatról végig hallgatta. I ** Mi trailleuse-próba. E hó 15. ment végbe a simmeringi mezőn Bécs közelében az első próbalövöldözés a honvédsereg számára megrendelt Galling-mitrailleusökkel. Jelen voltak Albrecht főherceg, Andrássy miniszterelnök és egyéb polgári és katonai nevezetességek. A honvédhadseregből több puskaművest küldenek Bécsbe a mitrailleusök szerkezetének tanulmányozására. A bécsi lapok azt mondják , hogy a Gazliaglöveg elfogadott rendszer jó ugyan, de a Montignyiféle mitrailleuse jóval fölülmúlja. Ez utóbbi percenként 600 lövést tett, holott a Gatling csak 400-at és a lőbiztosságra nézve is felülmúlta a Gatlingot. E kísérlet következtében a közös hadsereg számára a Montignyrendszert fogják elfogadni. Honvédségünk számára eddigelé 83 darab golyószórónak alkatrészei már készek és a Siegl-féle gyárban mielőbb fel lesznek szerelve. ** Elek Gusztáv honvéd kapitány egy gyalázatos tett által tette magát hírhedté. Ugyanis egy Király nevű lovas honvédet megvagdalt s majdnem agyonütő. Az „Ellenőr“ szerint ez az Elek volt az, ki Reviczky Szevér fiatal írót hat év előtt párbajban megölte. ** A magyar sorsjegyek 100,000 frtos főnyereményét a legutóbbi húzásnál Epstein bécsi bankár nyerte meg. **Csengery Antalhoz levél érkezett a francia köztársasági kormány egyik tagjától , melyben arra kérik fel, hogy tegyen valamit Franciaország megmentésére, mivel „Magyarország által ő sokat megtehet.“ ** Vándortanítók számára pályázatot nyitott a kormány. E tanítóknak feladatuk lesz a felsőmagyarországi német- és tótajkú lakosságnak oktatást adni az okszerű len- és kendertermelésben. Ezer frt fizetéssel s útiköltséggel fognak jutalmaztatni. **A Vértessy és Deutsch-féle kiadói részvénytársulat közt fennforgó ügyben a felek által választott bíróság a képen döntött, hogy a részvénytársulat 800 frt kárpótlási díjt fizet Vértessynek a rövid felmondási időért, ez pedig a szerkesztéstől visszalépni köteles. A „Magyarország s a nagyvilág" szerkesztését Ágai Adolf vette át. Már a legközelebbi szám, mely az új szerkesztő vezetése alatt lett összeállítva — tanúsítja, mily sokat nyert az olvasó közönség a szerkesztő-változás által. A díszes szépirodalmi lap technikai szépségéhez méltó tartalommal jelent meg. Egyes rovatai rendben összeállítva, az előbbi pongyolaságot levetkezték. A tárcát Porzó vezetendi, kit már az előbbi időkből ismer a magyar olvasóvilág zamatos, szikrázó tolláról. Szóval a „Magyarország s a nagy világiba egészen uj életet lehelt a szellemduságai. ** Trónvesztett fejedelmek. Ez idő szerint következő elűzött fejedelmek és fejedelmi családok élnek Európában: 1. Ottó, görög király özvegye (trónt vesztett 1862. oct. 24-én.) 2. Gróf Cuambordes neje (1830 aug. 2.) — 3. A párisi gróf 34 családtaggal (1848. febr. 24.) 4. Izabella spanyol királynő 33 családtaggal (1868.) — 5. II. Ferenc, Nápoly királya, 31 családtaggal (1861. február 13.) — 6. Róbert, parmai herceg, 6 családtaggal (1859.) — 7. Károly, braunschweigi herceg (1830. sept. 7.) — 8. III. Napoleon, francia császár, 9 családtaggal (1870. szept. 2.) — 9. György, Hannovera királya 4 családtaggal (1866.) — 10. A fiesseni választófejedelem 12 családtaggal (1866.) 11. Wasa Gusztáv, svéd herceg (1809.)— 12. Sarolta mexikói császárné (1867.) — 13. Adolf, nassaui herceg 5 családtaggal (1866.) 14. Ferdinand, toscanai nagyherceg, 12 családtaggal (1860.) — 15. Ferenc, modenai herceg (1860.) — 16. IX. Pius, római pápa (1870.) ** Moltke mint író. Érdekes tudni, hogy a hallgatag tervelő nemcsak a térképekhez ért, hanem mint író, s kivált mint katonai szakíró is jelentékeny helyet vívott ki magának Európa nevezetes emberei közt. Első műve 1830-ban jelent meg, címe: „Holland és Belgium egymás közti viszonya 11. Fülöp alatt történt elváltásuktól I. Vilmos alatt történt egyesülésükig.“ Politikai irat, szerzője „Capitain von Moltke“ név alatt szerepel. 1841-ben következő című műve jelent meg: „Levelek Törökországi állapotokról és eseményekről 1835-től 1839-ig. 1863-ban „Olasz hadjárat 1859-ben“, 1865-ben: „Jegyzetek a javított lőfegyverek hatásáról a csatára“ című műveket bocsátá közre. Legnevezetesebb műve: „Az 1866-ki hadjárat.“ Ezen kívül számos kisebb eredeti és fordított politikai és hadászati mű jelent meg tőle. Az öreg úr tehát nem csak csinálja, de írja is a történelmet. ** Magyar művek idegen nyelven. Jókai Mór műveiből a következők jelentek meg idegen nyelveken: „Egy magyar Nábob* megjelent angol, francia, orosz és német nyelven. Angolul megjelent ezenkívül több novella „Hungarien Sketches“ címmel, az „Új földesúr" (The news landlord) és „Bacsó Tamás“ olasz nyelven megjelent a „Lábatlan seb;“ román nyelven a „Janicsárok végnapjai“ és az „Aktár fogoly;“ szerb nyelven a „Bojár leány;“ horvát nyelven a „Hali patrona.“ Német nyelven megjelentek és pedig: „Törökvilág Magyarországon“, „A fejér Rózsa“, „Kárpáty Zoltán“, „A régi jó táblabirák“, „Dekameron“, „Szegény gazdagok“, az „Uj földesur“, „Politikai divatok“, A szerelem bolondjai“, „A kőszívű ember fiai“, „Fekete gyémántok“, és több novella folyóiratokban. A német nyelven megjelent művek száma 52 kötetre megy. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. — Az uj államvasútvonalak megnyitása. A bécs- gruszbachi és stadlau-marcheggi vonalrészek, mind a személy- mind teherszállításra nézve, 1. évi november 24-én fognak a közforgalomnak átadatni. E vonalrészek megnyitásával egyidejűleg a grussbach-brünni, grus s■bach-znaimi és brünn-rossitzi vonalakon uj menetrend fog életbe lépni. A fentebbi megnyitások folytán a cs. k. szab. osztr. államvaspályatársulatnak minden vonala egymással összeköttetésbe hozatik. Egyenes összeköttetések azonban, egyrészről a Bodenbach-Prága-Brünni, másrészről a Marchegg-báziási vonalon csak a Ferdinand északi pálya közvetítésével Gäuserndorfon át eszközöltetnek. Nyiktér. Heller-féle zenélőművekről már annyiszor mondatott dicséret, hogy alig szükséges tovább is reá figyelmeztetni. De miután sok helyen más művek is mint Heller-fék-k áruitatnak, melyek pedig nem azok, úgy csak az van biztosítva, hogy ennek valódi művét kapja, ki közvetlen tőle rendel. Minden egyes mű , nevével van ellátva. Uj azonban, hogy Heller úr az idei télen zenélőműveiből egy sorsolást rendez, melyhez egyes sorsjegy 2 írt bankjegyben, 12 sorsjegyé 20 frt, miáltal mindenkinek lehetséges, Kérésért egy ilyennek birtokába juthatni. Ki tehát a zenében örömét találja, az ne késsék, és kisértse meg Fortuna istennőt. Ezen sorsjegyek kis ajándékok gyanánt is legjobban illenek. A húzás április 1-én, hivatalos egyének jelenlétében fog történni, és a húzásjegyzékek minden résztvevőnek bérmentesen küldetnek meg. Egy a múlt évihez hasonló nyereményosztás , 12.000 frank értékben, ugyanazon módon ismét, történetd, úgy, hogy mindenki, ki e tél folyamában egy művet rendel, értéke arányában, egy vagy több számozott jegyet is kap, miáltal a nyereményhúzásban részt veend. Prospectusok és árjegyzékek, mindenkinek bérmentesen küldetnek. A „Zrínyi“ vendéglőben múlt szombaton tartott táncvigalom alkalmával a ruhatárból valaki egy téli brudát vitt el, mely nem az övé volt; az a valaki fölkéretik tehát, hogy a más jószágát legyen szive. Kovács Mihály ruhatárnoknak mielőbb vissza szolgáltatni, a cserében otthagyott tulajdonát pedig elvinni Alulírottnál (hazatér, Pálfy -féle házban) két jó házból való fiu egész ellátásra fölvétetik a lehető legkedvezőbb feltételek melett. Weitzenfeld Zs. Ferenc-csatornai vízállás. November 20-án. A kiömlő csatorna torkolatában, Bács Földvárnál 10' 1" 1'". B.-Földvártól Szent-Tamásig 5' 4" 3"'. November 17-én. Szent-Tamástól Verbászig 6' 8' 6"'. Verbásztól Kis-Sztapárig 5' 3" 0'". November 14-én. Kis Sztapártól Bezdánig 7' 4' 9'". November 11-én A csatorna beömlő torkolatában, Bezdánnál 17' 10 ' 3'". Az esővizek folytán a csatorna vize túlszaporodván, folyvást lecsapoltatik Bécsi pétszámolyain nov. 22-én. Hitelintéz. részv. London . . . Ezüst . . . . Arany . . . 247.50 124.50 123. 5.95 5"/0 metalliques Nemzeti köcsőn 1860-kí sorsjegy Bank részvényen 55 85 65.10 91 30 725- vitán át. Nov.23 Szeged . . . 18' 1“6“ 0 fölött 19 Tokajban . .18' 0"0'“ 0n 9» 19 Szolnokon . . 15' ll" 0'“ 0 fi 19N.Becskereken 3' 1"0'“ 0• fi 18Sziszeken . . 21' 11“0“' 0 » 18 Verbászon . .. 5' 4“0'“ 0 fi 18 Zimonyban . . 17' 1“0"' 0 f 1 18Mitrovicán . . 17' 8"0'“ 0 fi Felelős szerkesztő: Sándor.