Szegedi Híradó, 1877. július-december (19. évfolyam, 78-155. szám)
1877-08-08 / 94. szám
gává tehetik a törököknek a döntő győzelmet, de ha nem, akkor az oroszok a tönkrevezetést s a legcsúfosabb kudarcot ki nem kerülhetik. A valószínűség eddig az utóbbi mellett szól , sőt egy magánhír szerint, melyet a „N. Fr Pratt közöl harctéri tudósítójától , a döntő akció már megkezdődött s pedig a törökök újabb fényes diadalával. E sürgöny szerint, mely Bukarestből jött, e hó 5-én Bjelából érkezett tisztek azt jelentik, hogy M©hemed Ali és Ozmán basa egyesültek, és Tirnova mellett véres ütközetet vívtak, mely alkalommal az oroszok 15,000 halottat és sebesültet vesztettek. Ugyanes jelentés szerint Sándor cár már elhurcolkodott Bulgáriából és Fratestiben pihenő babérain. Ez örvendetes hir megerősítését azonban még be kell várnunk, s ha valónak bizonyul, akkor — jó éjszakát az orosz hódításnak, oláh és szerb függetlenségnek, görög akciónak s több efféle szép ábrándnak. Hanem az már különös, hogy éppen most bizonyosnak és küszöbönállónak hirlelik Szerbia akcióba lépését. — Az ember azt hitte volna, hogy Biszticséknek lesz annyi esze, hogy ily körülmények közt összehúzzák magukat, mint bizonyos állatka a var alatt, és ime... Hanem hát mi mégis azt gondoljuk , hogy az utolsó percben meggondolják magukat és nem kérnek a maguk tavalyi babérjából s a mostani muszka dicsőségből. Ha nem , akkor, reméljük, egy kis osztrák-magyar szurony majd visz-szarántja őket a gödörtől, amelynek bolondul neki akarnak menni. A legújabb harctéri táviratokat itt közöljük : Konstantinápoly, aug. 5. (Hivatalos.) A Jeni-Zára melletti ütközetben az oroszok teljesen megverettek s rendetlen futásnak eredtek. A török csapatok Haii-Bogazig űzték az ellenséget. Szulejman pasa elfoglalta a havi-bogazi szorost. Az oroszok veszteségei tetemesek. Két ágyús nagymennyiségű hadiszer esett a császári hadsereg kezeibe. Bukarest, aug. 5. A főhadiszállás visszavonulása után sietve intézkednek a balkáni pozíciók elhagyására is. Gurko tábornok, miután Kazan üköt kiürítette, visszahivatott. (Csak az a kérdés, ereszti-e a török? Szerk.) Ivirszki tábornokért elküldték Ciubrovából. Bécs, aug. 6. A „P. C.“-nek távirják 5-ről Zárából . Tegnap a fölkelők és a törökök között két óráig tartó heves ütközet folyt, melynél a fölkelők megverettek. Bespotovics, az összes bosnyák lázadók fővezére, és 300 fölkelő átlépte az osztrák határt, hol lefegyvereztettek és belebbiztettek. (Tehát megint lesznek újabb kosztosaink , de már ez nem szép a törököktől, hogy így a nyakunkba kergetik őket! Szerk.) Helybeli újdonságok. — Klapka tábornokot Szegeden időzése alatt a polgárság általános, rajongó lelkesedése kisérte. A Wagner fogadó előtt, hol a kedves vendég szállva volt, folyton nagy csoportokban álldogált a nép, benn pedig alig győzte fogadni az ősz bajnok a város notabilitásainak tisztelgő látogatásait. A tisztelgők sorában első volt az 1848/9-iki szegedi honvédek küldöttsége, amely sietett leróni a tisztelet és hála adóját a hős vezér iránt. Szombaton este a Jandó-féle vendéglő udvarkertjében rendezett vacsora alkalmával zsúfolásig megtelt a tév és helyiség s a hangulat kitűnő volt , a tábornokot megjelenésekor és távozásakor a vendégsereg fölállva, riadó „éljen“-ekkel üdvözölte. A vacsora alatt Fiuk Ferenc és Csermelényi Iván köszöntötték föl általános lelkesedés közepette. A vasárnapi népgyűlés után, melyen az ősz bajnok nagyszerű ovációk tárgya volt, megtekinté a széképület nevezetességeit, a közgyűlési termet becses ereklyéivel, a lobogókkal s arcképekkel ; aztán a levéltárt, ahol sokáig időzött s nagy érdekeltséggel szemlélte a régi korbeli okmányokat. E szemle alkalmával a kiváló vendéget a főispán úr, a polgármester s az egész városi tanács kisérte. Déli 12 órakor az államvaspálya indóházához kisérték ki a vendégeket a népgyűlési bizottság vezértagjai, a főispán, polgármester, főkapitány, főjegyző, Fiuk Ferenc, stb. Az indóház vendéglőjében dús lakoma várta a vendégeket, melyen lelkes fölköszöntések mondattak. A távozó vendégeknek gyöngéd, kezek virágcsokrokat nyújtottak át. Az induló vonat a pályaudvarról lelkes éljenzések közt robogott tova. Klapka Budapestre utazott, honnan Miskolczra a népgyűlésre, aztán Bécsbe fog utazni és rövid idő múlva visszatér Konstantinápolyba. Áldás és dicsőség kisérje útjában az ősz szabadharcost. Hymen. Lapunknak egyik szépképzettségü s jeles-tolt munkatársa, Schmidt Sándor földink, f. aug. hó 15-én tartja esküvőjét — Szuhogyon, Borsodmegyében — Szalay Matid kisasszonynyal, Szalay László felső-telekesi birtokos bájos leányával. Szivünkből kívánunk szerencsét és boldogságot a derék ifjú pár szép frigyére. — Megjelent és hozzánk beküldetett „A babonák könyve.“ A magyar orvosok és természetvizsgálók által 300 frt díjjal jutalmazott pályamű. Irta Varga János. Arad, 1877. A szerző tulajdona. A 203 lapra terjedő könyv bolti ára 1 frt 20 kr. — Ez érdekes és közhasznú művet jövő számunk tárcarovatában bővebben ismertetjük; addig is fölhívjuk reá különösen városunk közönségének figyelmét, amelyre nézve e ma mindenkire nézve egyenlő belbecsén kívül még kettős érdekkel bir; az egyik az, hogy szerzője földünk, a másik, hogy a könyv anyaga jórészt Szeged és vidéke köznépének babonáiból van merítve. A szabadkai gazdasági és gépkiállítás vasárnap nyittatott meg nagy közönség jelenlétében, amelynek jórészét a vidék s nevezetesen városunk is szolgáltatta. Ha tekintetbe veszszük egyfelől Szabadka és Bácsmegye gazdagságát s nagy, értelmes birtokos osztályát, másfelől pedig azt, hogy a vidéki kiállítások útja már évek óta meg van törve, úgy e kiállítást kisszerűnek kell mondanunk. Ettől eltekintve azonban a gazdasági gép és állatkiállítás elég gazdag, s amennyiben a gépkiállítással a rendezőknek az volt a céljuk, hogy az azon vidékbeli földmivelőket a gazdagépek hasznosságával megismertessék, ez a cél eléggé sikerült, amit bizonyítanak a történt vásárlások. Az alsóvárosi havi búcsú — mely az idén összeesett a rókusi vasas-sz.-péteri búcsúval — ezúttal is jól megnépesítő és zajossá tévé városunkat, habár úgy láttuk, hogy a búcsúsok száma távol maradt közvetlen előzőitől, s nagyobbára asszonynépségből állott. Ennek oka az, hogy az idén , hál’ isten , a munkabíró népnek más dolga is van , mint búcsúra járni. A búcsú egyébként jó rendben folyt le, s népünk dicséretére följegyezzük, hogy a búcsúval járó mulatságokban egyetlen fejbeverés sem történt. Hanyatlik az nemzet ősi virtussában! — mondaná Mokány Berci. — A csongrád megyei tanítótestületek évi rendsz. közgyűlése hétfőn és kedden tartatott meg a helybeli és vidéki tagok tömeges részvéte mellett. A közgyűlés folyamáról ezúttal csak azt jelezzük, hogy oly zajos volt, mint ezelőtt még egyetlen alkalommal sem. Jövőre többet. A rosz kakasok. A mi népgyűlésünk, mint előre is tudtuk, példás rendben ment végbe, annak dacára, hogy legalább is tízezer főnyi roppant tömeg volt egybezsúfolva s nem hiányoztak a Verhovay-féle szellemtől (vagy a pálinkaszesztől?) áthatott kiabálók, akik „fegyverrel“, „fegyvert a népnek“ s t. e. fölkiáltásokkal zavarták a beszédeket. Hanem ezeket — akik különben legföljebb öten—hatan lehettek — csúful lefőzte Bakay N. a gyűlést bezáró igen tapintatos beszédében. A „fegyvert“ kiáltozókra célozva ugyanis azt mondá, hogy ennek még nincs itt az ideje, s hogy aki most ezt kiabálja, az „olyan, mint a rosz kakas, amely idő előtt kukorékol.“ E szerencsés népies ötlet jobban hatott, mint bármely erőteljes frázis , mert a szájaskodókat a higgadt nagy tömeg kinevette; akit pedig kinevetnek, az veszve van. Nem is hallottunk aztán több Verhovay-kurjantást. — „A babonák könyvé“-nek helybeli t. előfizetőit fölkérjük, hogy példányaikat szerkesztőségünkben átvenni szíveskedjenek. — Jegyzéke az 1877. évi aug. hó 12-én s esetleg folytatólag tartandó rendszerinti közgyűlésen elintézendő tárgyaknak. 1. Polgármesteri havi jelentés. 2. A közigazgatási bizottság félévi jelentése. 3. A székhalmi út melletti földek eladása tárgyában miniszteri leirat. 4. Belügyminiszteri körrendelet a gyámsági ügyekről szóló törvénynek a jövő évi január elsejével való hatályba lépéséről. 5. Előterjesztés a Marostő használati idejének meghosszabbítása iránt tett kérelemre. 6. Az alföldivasút-társulat nyilatkozata körtöltés építése tárgyában tett megkeresésére. 7. Az alsó-tiszavölgyi érdekeltség fölterjesztése a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztériumhoz. 8. Jelentés a Krallerhegy melletti szőlők birtokviszonyáról. 9. Kisszéksósi 260l/tooo hold föld örök eladása iránt előterjesztés. 10. Jelentés a torontáli társulat által elhasznált védszerek iránt kötött egyezségről. 11. Sárosmegye körirata a megyei házi pénztár tárgyában. 12. Az 1868. évi árvapénztári számadások átvizsgálásáról jelentés. 13. Az ecsedi köz feltöltése tárgyában jelentés. 14. Adóigazgatói jelentés az illetékek kezelése körül szükséges személyszaporitás engedélyezéséről. 15. A közigazgatási bizottság értesítése a közmunka múlt s ez évi fölhasználásáról. Költ. (Pósa Lajos.) — Az 1861-iki cs. kir. katonai törvényszékek idejéből. Visszaemlékezés. (B. V.) — Egy boldogtalan története. (Jack.) Regény. Daudet Alfonz. (XXX. folyt.) — Képek az orosz-török háborúból. — Tárcalevél. Kirándulás fürdőre. (Junius Brutus.) — Kirándulás az Alpesekbe. — A vörösbegy. Természetrajzi csevegés. (Enderes Aglaja.) — Különfélék. — Sakkföladvány. — Képrejtvény. — Szerk. tízen. — Rajzok: Rudolf trónörökös. — Képek az orosz-török háborúból. Az oroszok dunai hid-állomása Szisztov és Zimnicza közt. Ghazi Mehemed. — Kirándulás az Alpesekbe : Vizi tündérek. Az útszóróéban. I — A „Vasárnapi Újság“ augusztus 5-iki száma a következő tartalommal jelent meg: Klapka György (arcképpel). — „Erdei kaland.“ Költemény ifj. Ábrányi Kornéltól. — Déryné naplójából: A kolozsvári nagy színtársulat; egy ismeretlen darab Bánk bán szerzőjétől; Helmeczi; a rondella és a pesti magyar színtársulat utolsó napjai; elbucsuzás Pestről. — Ghazi Mehmed, Samyl fia (arcképpel.) — Ruscsuk bombázása (3 képpel). — A Bashtanok Dél-Oroszországban. — A coloradói burgonya-rovar (képekkel). — Servadac Hektor kalandos vándorlása a naprendszeren át. Verne regénye (képpel). — Bulgária. (Eredeti levél.) — Vázlatok Oroszországról. — A török fővárosból. (Eredeti levél.) Erődi Bélától. — Karcolatok. — Irodalom és művészet stb. rendes rovatok. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságok“-kal együtt 3 frt, — a „Háború-Krónika“ negyedévre a „Képes Néplap“-pal 1 frt, a „Vasárnapi Ujság“-gal 2 frt 50 kr, a „Politikai Újdonságok‘-kal 2 frt. — A „Magyarország és Nagyviág“ m. vasárnapi számának tartalma : Szöveg: Rudolf trónörökös. — Sz... . Gyulához. Vegyes. * A nyolmuszka verekedés. Yoko- Hamából írják a következő esetet: Május 27-én itt egy kis verekedésre került a dolog angol és muszka matrózok között. Körülbelül 12 muszka lehetett egy vendéglő termében , midőn néhány angol hajós belépett. A társalgás a muszkatörök háborúról folyt és eredménye az jön, hogy egy muszka egy angol fejéhez poharat vágott, mire a túlnyomó erőben lévő muszkák az angolokat az ajtón kidobva, a verekedést az utcán folytatták. Az angolok erélyesen védték magukat és midőn a harci zajra még néhány angol jelent meg a csatatéren , a muszkák visszavonultak a házba és az angolok is elszéledtek különféle korcsmákba. Szerencsétlenségére egy részeg angol matróz éppen a ház előtt ment el, melyben a muszkák mulattak és okkal vagy a nélkül, a részeg angolt 5—6 tengerészeti kozák megtámadta. Az angolnak nehány pajtása segélyére lővén, elkeseredett harc fejlődött ki a két ellenfél között — Ismét egy kis szünet állott be s a szomszédban lakók már azt hitték, hogy végre nyugodtan alhatnak, de csalatkoztak, mert rövid idő múlva mintegy 40, botokkal és kövekkel fölfegyverkezett muszka jelent meg a helyszínen. — A muszkák egy nyugodtan hazaballagó angol matrózt támadtak meg. Az angol, jól megtermett, szálas legény, jól védte magát, és rövid fegyverével néhány muszkát le is terített, de végre a túlnyomó erő őt is földre temte. A verekedés most általánoson, mert a muszkák minden átmenőt megtámadtak. Három franciát, kik az Univers kávéház előtt állottak, levertek, több polgárt botokkal és kövekkel bántalmaztak. Időközben két rendőr jelent meg a helyszínen, de ezeket is bántalmazták a muszkák. Egy polgár, ki átment a csatatéren, látván, hogy egy kozák egy angolt furkós botjával meg akar ütni, a botot ki akarta ragadni kezéből, de a muszka őtet ütötte le. Egy muszka késsel rohant egy angolnak és már-már szivébe mártja, ha egy másik polgár ügyes ökölcsapással földre nem teríti. Végre a muszkák húzták a rövidebbet és az angoloktól üldöztetve csónakaikhoz jutottak. — A muszkák itt ismét ellent akartak állani, de tisztjeik által a hajóba tereltettek. A verekedés roppant izgatottságot keltett a városban és a konzulok azonnal a helyszínére siettek. Az angolok kevésbé szenvedtek, de a muszkák közül többen súlyosan megsérültek. * Csatár Zsigmond országgyűlési képviselő ellen a budapesti fenyítőtörvényszéknél többrendbeli följelentések tétettek, melyek folytán a képviselőház annak mentelmi jogát fölfüggesztette volt. A vizsgálat most befejeztetvén, a törvényszék, Bogosich elnöklete alatt, a királyi ügyészség indítványára a további eljárást tényálladék hiányában beszüntette. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A bortermelés Magyarhonban. Irta Alfred Julia, államtitkár a francia igazságügyminisztériumban. (Megjelent a „Journal Officiel de la république frangaise“ f. évi julius 18- és 19-iki számaiban.) (Folytatás.) A szőllőmivelés és bortermelés oly munkásait, akik csupán a gazdálkodás ezen nemének szentelik fáradságukat, csakis azon vidékeken lehet találni, hol a bortermelés kellő hasznot hajt. Az ilyen vidékeken nemcsak a talaj vagy az égalj minősége , hanem a birtokosok versenyzése is emeli a borok minőségét. A szőllőmivelés jövedelmeit az eladott borok s a szőllő és gyümölcs ára képezi. Nem lehet azon körülményt sem tekinteten kívül hagyni, hogy a magyar királyság az osztrák császársággal oly politikai rendszer által van összekapcsolva, mely a maga nemében egyetlen a történelemben s amelynek neve : dualizmus. — Mindkét nemzet egészen önálló szerepet visz és önhatalmából rendelkezik minden fölött, ami határozottan közös ügynek deklarálva nincsen. — Közös ügyek pedig: a külügy, a hadügy és a pénzügy. A közös pénzügyminiszter ugyan csakis a vámok kezelésével foglalkozik, minthogy a vámok közös ügyet képeznek : ennek következtében lehetetlen pontosan megállapítani, mennyi magyarországi bor megy a külföldre, minthogy csupán az osztrákmagyar borok vannak a vámlajstromokba bevezetve , de hogy mennyi esik ebből Magyarországra s mennyi Ausztriára, azt pontosan meghatározni nem lehet. A vasutak kimutatásaiból is csak nagyon hiányos adatokat lehetne összeállítani, annál is inkább, mert az északi részen még kiépítve sincsenek. Mindazonáltal annyi bizonyos , hogy a magyar borok kivitele határozottan emelkedik. E tekintetben egy Londonban letelepedett magyar kereskedő, Greger Miksa úr, elvitathatlan érdemeket vívott ki magának, mert az ő kezdeményezése folytán Angolország megszerette a magyar borokat. — Németország is mindinkább keresi, és Amerika is megszerette a magyar borokat az utóbbi időkben s azok még Indiába is szállíttatnak. A közlekedési utak hiányossága nagy hátrányára van a borkivitelnek és a Duna, amely kelet felé tereli a kereskedelmet, nem nagy hasznot hoz e tekintetben , mivel a kelet nem sok bort fogyaszt. Másrészről azon hegység, mely a Duna völgyét elválasztja az adriai tengertől, megnehezíti a közlekedést, amely minden kereskedésnek a lelke. Még egy másik igen fontos faktor hiányzik a magyar borkereskedés körül, és ez a kereskedelmi utazók, a nemzetközi kereskedelem ezen közvetítőinek hiányai, pedig az nem áll , hogy a magyar nem volna elég ügyes szószaporító. Hogy e tekintetben meggyőződést szerezzen magának az ember, elegendő csak egypár napot is Budapesten tölteni, ahol tapasztalható, hogy a Duna vize ép oly hatással bír az emberi szervezetre, mint akár a Garonne, de végre is a nagyérdemű Gandissart nem nevelt meg a pusztában növendékeket. Európában azon előítélet van, hogy Magyarországban a közbiztonság nem jólábon áll, és azon képzelődnek , hogy ez országban nem is lehet utazni anélkül, hogy rablók által ki ne fosztassék. Annyi igaz, hogy egy időben virágzottak a rablóbandák az alföldön. A rablóbandák először is a Bakonyban kezdtek szerepelni és e vidék rövid idő alatt oly hírnévre vergődött, mint akár a mi Bondy-erdőnk. De ennek az állapotnak véglegesen véget vetett Ráday gróf expedíciója, aki a „szegény legényeket“ — mint a nép őket nevezte — a szegedi váracs kazamatáiban engedi gondolkozni afölött, hogy ezen a földön nem háladatos dolog a Fra Diavolo szerepét játszani. Az ember most nyugodalmasan utazhatik bárhol Magyarországon , és igen könnyű kereskedelmi viszonyokat bárkivel létrehozni. A maga piacán vett bor előnyösebb üzlet mindenesetre, mint a kereskedésben. Az utolsó 12 év alatt a bornak középára 25 frank volt hektoliterjével, Erdélyben 24 frank, Horvát- és Szlavonországokban 29 frank 50 c. — Fiuméban, hol nagyon kevés bor terem, 55 frank. — Ezek az árak persze csak a közönséges borokra vonatkoznak. — Ugyanez időszak alatt a likőrborok 172 frank 40 c.s 241 frank 20 c. közt változott. A szabott árak mindig a vidék és a talaj minőségétől függnek ; a Duna jobbpartján 12 év alatt 6-szor volt a jobb bor ára 883 fl. 75 c. hectoliterjével számítva. A szőllőfürtökkel való kereskedés egy idő óta szintén nagy kiterjedést nyert. A fürtök nemcsak Ausztriába, hanem Németország sok részébe, így Berlinbe és Hamburgba is élénk kivitel tárgyát képezik. — A Duna mentén sok szőllőkert-tulajdonos — különösen a Nagy-Marosiak Hont vármegyében — eladja egész szőlőtermését. Ily módon megkímélik magukat a szüretelés költsége és fáradalmaitól. Az eladott szőllőfürtök összege évenként 9.458,350 kilogrammot, s kilogrammját 20 centimmel számítva, 1.890.000 franknyi készpénz-bevételt teszen. Nem lesz érdektelen azon költségek megemlítése, melyeket a szellemivelés szükséges. Ezen költségek háromfélék : a mivelés költségei, a szüreti és végül az adózási költségek. Hectárját véve a mivelési költségek általában 154 fr. 95 c., a szüret költségei pedig 29 fr. 70 c., összesen 184 fr. 65 c. igényelnek. Ezen összegekbe a pinceműveletek nincsenek beleértve. Ezt átlag 3 fr. 30 c.-ra lehet hectáronként számítani , de ezt a számot csakis a nagyon jó karban tartottakra lehet alkalmazni, amelyek nem képezik a többséget. Hogy mekkora az adó menynyisége, azt határozottan nem tudtam meg. — A bortermelők nagy része 1868-ig nem volt a tizednek alávetve. E korszak végével az adó átváltozást szenvedett s két területre különfélekép alkalmaztatott, és pedig egyrészt Magyar- és Erdélyország-, másrészt a horvát-szlavón tartományokra. A földadón kívül még a nyitott városok tetszés szerint alkalmazható jogát képezi a borkereskedés különleges megadóztatása, és nemcsak a korcsmárosokra, hanem a szőlőbirtokosokra is kiterjed. Ily körülmények közt könynyen belátható, hogy ezek a nyomasztó intézkedések többet ártanak a bortermelésnek, mint az annyira rettegett phylloxera vastatrix, amely Magyarországot Ausztria határainál fenyegeti. — Ez utóbbi baj nem oly nagy, mint képzelik, mert kénvirággal segíteni lehet rajta és magától is eltűnik. Ford.: Cz. J. (Folyt, követk.) * Több, mint elég. C. J. Nyikttér. Nyilvános köszönet. Azon kiváló figyelemért és nagy részvétért, melyet a Kanizsa város érdemes elöljárósága, valamint a nagyszámú ismerős és jóbarát hold, férjem, Eisenstädter Vilmos végtisztessége alkalmával tanusitottak, fogadják mindnyájan a magam és gyermekeim nevében kifejezett legmélyebb köszöneteiket. Ó-Kanizsán, 1877. aug. 6. Özv. Eisenstädter Vilmosné. Felelős szerkesztő: Fiagy Nándor.