Szegedi Híradó, 1891. július-szeptember (33. évfolyam, 178-257. szám)
1891-07-01 / 178. szám
Jogya igyekezett oly hatalmakkal öszszeköttetésbe állani és szerződéseket kötni, amelyeknek hasonló eszmemenetük és analóg érdekeik vannak mint nekünk. Néhány év előtt eszmecsere folyt az Angolországgal való összeköttetés iránt, Fergusson ezen eszmecserét az angol parlamentben az igazságnak megfelelően adta elő. A két ország eltökélte, hogy a béke és a status quo érdekében közösen fognak eljárni. Szóló nem ismer oly kérdést, melyben Olaszország és Anglia fölfogása nem volna azonos. Ami a középeurópai hatalmakhoz való viszonyt illeti, régóta tudjuk, hogy az benső és hogy Olaszország barátsága Németországgal és Ausztria-Magyarországgal élénk és őszinte. Az aláírt szerződések erős és megbízható biztosítékát képezik a békének, szerződések lejárta közeledett. Tüzetes volt, hogy beállott egy idej a határozatlanságnak, amelynek zongtalansága a közvéleményt a békés külföldön nyugtalanította. Ennek következtében ő (Rudini) szerződésszerű kötelezettséget vállalt és biztosítja a szenátust, hogy még mielőtt a régi szerződések lejárnak, az újak már régóta hatályban lesznek. Az olasz miniszterelnöknek e nyilatkozata véget vet a hármas szövetség meghosszabbítása ellen irányuló minden fondorkodásnak. Nagyjelentőségű és az általános megnyugvást fokozó esemény, hogy e nyilatkozat által köztudomásra jutott az a tény, hogy a hármas szövetség meg van hosszabbítva. Az öröm hangos nyilvánulása, amely a képviselőházban nyert kifejezést, gyarapítani fogja a bizalmát azoknak, akik azt óhajtják, hogy megmaradjon a béke becses java és intelmül szolgál azoknak, akik rossz szándékkal viseltetnek a hármasszövetség iránt. A lapok egyértelműleg úgy fogják föl Rudini olasz miniszterelnök nyilatkozatát, mint a hármasszövetség már megtörtént meghosszabbításának közzétételét és őszinte örömmel üdvözlik az európai béke föntartásának állandó garancziáit. Mindenesetre nagy megnyugvásunkra szolgál a hármas egységtteke megujjítása, mert hatalmas erősség ez, melynek sánczai mögött a belső nemzeti és gazdasági kifejlődés háborítatlansága biztosítva van, annál is inkább, mert ezzel szemben az oroszfranczia háború-szövetkezés kísérletei fiaskót vallottak. III. Az egyik folyton sóhajtva, a másik gőgösen lépdegélve, odaértek egy nagy tóhoz, mely olyan kék, olyan tiszta s olyan átlátszó volt, mintha egy darab mennyország esett volna a földre. A herczegnőt ellankasztotta a hosszú séta s a nap heves Ormuz király lánya megpihent a vízpartján, a fövényen. Később a Trébizondi király, a kikosarazott kérő megtudva, hogy ezen a fövényen pihent a herczegleány, arany kosarakban elhordatá emlékül, hogy ezen pihent a herczeg kő fönséges szoknyája. Amint ott ült, az üde ,szép tavat nézegetve, kedve jött megfürödni. Mivel a tó az éghez hasonlított, méltó volt egy csillaghoz. Ah, milyen szép benne ez a csillag kibontott hajjal az Ur kék vizében-Csak az előtte álló apród jelenléte feszélyezte. Egy herczegnő csak nem vetkőzhetik le ilyen kicsi személy előtt s a milyen jól nevelt herczegkisasszony volt, hihetőleg senki előtt nem cselekedte volna meg. Elküldenie az apródot ? Erre is gondolt, de hogyan térjen akkor vissza a kastélyba kíséret nélkül ? Ennyire nem szabad megfeledkezni az ettiquetteről. Talán lemondott volna az egész fürfe. Nehéz volna leírni az apród kétségbeesését ott a sötét sziklafal mögött. Oly közel hozzá, hogy meghallhatja ruháinak suhogását, a herczegnő leleplezi karjait, vállait s hótestének egész pompáját; a szálló madár megláthatja keblét, sőt a pillangó talán reá is száll, azt hívén, üde rózsa pompázik ott. És ő, ki eddigelé csak azt a néhány kibomlott vöröses fürtöcskét s a szoknya alól kibukkanó piczi lábacskákat látta, ott kell, hogy álljon a sötét fal mögött, melyen még a napsugarak sem hatnak keresztül. A kis apród jól tudta, hogy nem az ő számára teremtették ezt a királyok és császárok által kért remek leányt. Soha nem is merte volna álmodni, hogy őt valaha megérintse, vagy ajkaira csókot lopjon. De miután erre igazán meg van az alkalom, miért nem láthatja, miért nem lehet ő is olyan boldog, mint a napsugár, a madarak, pillangók és a fuvalat, amelyek pedig épp oly kevéssé koronás fők, mint ő. Oh minő erős kisértés, hogy:' kilépjen az átláthatlan szírt mogul, hogy kinyújtsa nyakát, hogy egyetlen lépést tegyen. De ő nagyon becsületes szolga volt; megígérte hogy ott marad mozdulatlanul s beváltja szavát. Midőn meghallotta a 'dz locsanását, amely azt jelenté hogy a herczegnő most lépett a habok közé, a szegény fiú elkezdett sirni, keservesen sírni, az elszalasztott boldogság miatt. És íme mi történt. A nagy fekete tömb, mely tulajdonképpen kristály volt, elkezdett világosodni, világosodni s lassankint oly világos jön, mint a gyémánt s még áttetszőbb mint a tó vize. A szegény apródnak nem volt oka eldicsekedni kalandjával, mert rövid idő múlva meghalt a megpillantott kincs után való bánkódásban. De nem vitte-e magával szemhéja alatt azt a képet, mely örök álmát is gyönyörrel fogja eltölteni. SZEGEDI híradó. Szerda, 1891. Julius 1. A közönséghez. Julius 1-jével megnyitjuk az előfizetést a «Szegedi Híradó» harmincsharmadik évfolyamának második felére. Az a közönség, mely bizalmával eddig megtisztelt, tudja, hogy nem szoktunk olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk beváltani. Becsületes, odaadó munkássággal, lényeges anyagi áldozatokkal, nem dicsekvéskép említjük, sikerült odafejlesztenünk ezt a legrégibb vidéki magyar napilapot, hogy az immár sok helyütt teljesen pótolja a később érkező központi újságokat. Ez a munkásság és áldozatkészség fog bennünket továbbra is vezérelni, buzdítani azon becsvágyunk megvalósításában , hogy Szeged, a második magyar város, zsurnalisztika tekintetében is méltó legyen ezen előkelő rangjához. Voltunk, vagyunk és leszünk a nemzeti, liberális demokráczia szerény közkatonái, minden frázis és minden alku nélkül. désről, ha észre nem vesz nagy távolságban a sziklák közt, egy borostyán befutotta fekete tömböt. Egy eszméje támadt. — Kis apródom, mondá, kedvem jött megfürödni ebben a gyönyörű vízben. Te addig oda vonulsz ama fekete szírt mögé, méh' alkalmasint valami szén tömb lehet s ott maradsz mozdulatlanul. — Úgy lesz fölség ! Oda rejtőzött az átláthatlan feketeség mögé mig a királyleány kezdte leoldani sárgselyem szoknyáját, ékszereit, harisnyáit, melyek sehogy sem akartak engedelmeskedni, annyira beleszerettek a liliom és rózsákból alkotott lábacskákba. Törekszünk a közönséget helyesen tárgyilagosan tájékoztatni a politikai közélet minden fölmerülő kérdései felől ; adunk gyors, pontos, kimerítő riportot a nap minden eseményéről. Szemmel tartjuk a vármegye s a magyar alföld minden kulturális, politikai, társadalmi mozgalmát; minden alkalmat megragadunk, hogy Szeged központisága dokumentáltassék, megszilárduljon; (azt hisszük, fölösleges itt az események tanuságtételére hivatkoznunk) ; tekintettel azon lendületre, melyet Szeged forgalma máris vett, de még inkább venni fog a legközelebbi jövőben, nagy gondot fordítunk közgazdasági rovatunk megbízhatóságára, gyors értesülésére, teljességére, úgy, hogy a fővárosi lapokkal egyidejűleg, sőt azokat Szegeden s az Alföldön fél nappal megelőzve közöljük az összes tőzsdei táviratokat valamint minden egyéb a kereskedelem, ipar, gazdálkodásra vonatkozó híreket; valamint eddigelé, úgy ezentúl is törekszünk mulattató apró czikkek közlésével élénkíteni a lap egyéb komoly tartalmát; irodalmi színvonalon álló eredeti és fordított tárczákkal bőven el vagyunk látva. «Táblai értesítő» rovatunk eddig is kiválóan hasznos és becses szolgálatokat tett vidéki ügyvéd előfizetőinknek, akiknek figyelmét ezúttal is külön fölhívjuk azon körülményre, hogy egyszerű kérdezősködésükre mindjárt ms nap teljesen ingyen megkapják a pontos értesülést tudakolt ügyeik miként állására vonatkozólag . Ami regényeinket illeti, azoknak közlésében ezentúl is válogatósak leszünk . Így a most folyó kitűnő olasz regény befejeztével, már legközelebb megkezdjük a legnépszerűbb, legkedveltebb élő