Szegedi Napló, 1895. november (18. évfolyam, 261-286. szám)

1895-11-30 / 286. szám

Szeged, Szombat Szpjedi Kaplo. Újdonságok. Szeged, november 29. Tájékoztató. November 30 A kereskedelmi és­­ iparkamara ülése d. u. 4 és fél órakor. November 30. Ügyvédi kamara választmányá­nak ülése d. u. 3 órakor. Deczember 15. A kereskedelmi és iparkamara iparos beltagjainak választása. Deczember 16. A kereskedelmi és iparkamara kereskedő beltagjainak választása. Deczember 22. Ügyvédi kamara tisztújító köz­gyűlése. November 30. A szegedi dalárda hangversenye a Tisza-szálló nagy termében. Deczember 1. A rókusi népkör Katalin-bálja Kopasz Ferencz vendéglőjében. Deczember 7. A kereskedő ifjak körének má­­sodik házi estélye saját egyleti helyiségében. — Az iskolaszék ülése. Dr. Lázár György elnöklete alatt ma délután tartotta meg rendes havi ülését az iskolaszék, me­lyen telen voltak : D­u­k­a Marczel, Fodor István, G­á­l Ferencz, K­r­e­y­b­i­g Károly, Kovács István, Kovács János, K­u-­­­i­n­y­i Zsigmond, Lichtenberg Mór, dr. Magyar János, O­b­l­á­t­h Lipót, Orbán Jáczint, P­o­r­c­z­n­e­r Jenő, dr. S­z­i­v­e­s­s­y László, Tóth Antal, Tóth Gyula, V­á­s­z­i­t­s Lajos 68 V­a­s­s Mátyás. Köszönettel vette tudomásul az iskolaszék mindama jelentéseket, melyek a hidegebb idő beálltával a szegény tanulók felsegé­­yezésére irányultak. A szegedi szegénysorsú tanulókat ruházattal segélyező egyesület 167, Andrássy Ferenczné 20 db. különféle ócska, de használható ruhát küldött az egyes iskolákhoz. Polgár László pén­zzel, Latinovics Pálné pedig naponkinti ebéddel lát el több szegény tanulót. T­r­a­u­b B. és társa 20 db. olvasókönyvet adomá­­mányozott, a magyar ál­amvasúti alkalma­zottak több rókusi szegény tanulót felruház­tak egészen. A városi tanács átiratilag ér­­tesíttettk a közoktatásügyi miniszter azon rendeletéről, mely szerint ezután az államilag segélyzett polgári iskolánál a magántanulók tandíjmentessége ügyében nem az iskola­fentartók, — tehát itt nálunk is nem a városi tanács, — hanem maga a miniszter határoz. Hosszasan igénybe vette az iskola­szék idejét a közoktatásügyi miniszter leg­újabb igen terjedelmes rendelete, melylyel az 1868-iki 3S. t.-czikknek különösen a rendes és pontos iskolába való járás és a szorgalomidő betartására vonatkozó részét legszigorúbban körülirja és pontos betartását szorgalmazza. A miniszter szigorúságában annyira megy, hogy elrendeli, miszerint a,"Ön mulasztó tanulók szülei, kik a reájuk kirótt büntetéspénzt megfizetni nem bírják, köz­mun­kában — napjai ötven krajczárban számítva — tartoznak ezt leszól­g­á­l­n­i. Ennek alkalmazása nálunk mégis fölösleges , az iskolaszék ezen utóbbi tör­­vénytelen rabszolgamunka alkalmaztatása ellenében megkeresést is intéz a közigazga­tási bizottság útján a miniszzterhez. Az alsóvárosi iskola udvarába egészen beszögelő ház és telek megvétele, esetleg kisajátítása ügyében a városi tanács mag­kerestetik. Végre a népiskolai felügyelő elő­­terjesztésére elhatároztatott, miszerint az alsó­tanyán Nagy István tájékán, a város tulaj­donába visszakerült bérleten egy alkalmas épületben még a tél folyamán egy ideiglenes iskola állíttassék fel, melyben a környéken levő tankötelesek azonnal elhe­lyezhetők lesznek. Szomory tudomásul vet­e az iskolaszék K­a­m­i­n­á­r János felsővárosi rendes tanító elhunytát, ki huszonegy évig szolgálta Szeged tanügyét. — A szegedi ügyvédi kamarából. A szegedi ügyvédi kamara választmánya folyó hó 30-án délután 3 órakor ülést tart. Fe­gyelmi ügyek is lesznek ott tárgyalva. A kamara elnöksége egyébként az évzáró és tisztújító közgyűlést is kitűzte már. Ez deczember 22-én tartatik meg. — Egy szegény asszonynak. Csúcs Já­­nosné részére ma újabban a következő ado­mányokat vettük : Kellner Márton úr gyűj­tése: Kellner M- 50 kr., Klein F. .20 kr., Buknitz István 50 kr., R­­senkrancz B --né 20 kr., Herczeg 30 kr., Sugár Miksané 50 kr., N N. 30 kr., N. N. 20 kr, Kohn 20 kr., Popper 20 kr., Murka Gáspár­­70 kr., össze­sen 3 frt 30 kr. Az összeget átadtuk Rainer főkapitánynak, a­ki azt rendeltetési helyé­e juttatja. — A szegedi dalárda hangversenye. Nagyérdekű estélye lesz szombaton a Tisza­­szálló dísztermében a szegedi dalárdának. Az estély legnagyobb vonzereje lesz a sze­gedi női énekkar, mely a nagy nyilvá­nosság előtt ezút­tal mutatkozik be e­őször. A változatos és becses műsor számai között túlnyomóan magyar zeneszerzemények do­minálnak. A hangverseny egyik kiváló szám­a a „Hortobágyi pusztán“ melodráma lesz. Hangverseny után táncz követk­zik. — Halálozás. Egyik régi tanügyi mun­kás, K­a­m­­­n­á­r János felsővárosi rendes tanitó hunyt el ma délután hosszas beteg­ség után. A boldogult három évi a kül­területen s mintegy tizennyolcz évig a vá­ros belterületén felsővároson volt alkalmazva s hivatásának egész elbetegedésüi­g a­bsz­ület­­tel megfelelt. — Temetése vasárnap dél­után lesz. — Megölte a széngőz. A felsővároson, a tápéi sor egyik házában megölt a széngőz az éjszaka egy embert. Puskás Ferencz 31 éves női gazdálkodó kis házat építtetett magának a soron, amely mostanában készült el, de az épülés alatt az tszt esőit ig­y nedvessé tették. Puskás pedig bele akart költözni s hogy azt tehesse, a szobák ki­szárítását határozta el. Szenet vitetett oda, le helyezte vasedényekben a szobába s azt este meggyujtotta. Ő maga is bent maradt a Szobában. A szerencsétlen valószínűleg nem tud­a, hogy a szán.Öz maga a halal, különben nem csukta volna magára az ajtót. A szoba ablaka nem záródott ugyan teljesen, de az a nyilas kevés volt arra, hogy az ártalmas gőz kimenjen rajta, így aztán megölte a széngőz Puszás Ferenczet.­­ Mikor ma reggel a sógora hozzáment, halva találta a szoba földjén az embert. Jelentést tett a rendőrségnek s abbeli gyanújának adott kifejezést, hogy Puskást nem a szén ölte meg, mert mikor ő bement a szobába, az ablakokat tárva-nyitva találta. És az utóbbi tény tágabb kombinácziókra adott alkalmat, mert ilyformán lehetségesnek tar­tották, hogy Puskás gyilkoss­ág áldozata, bár a testen külörőuzak nyomait sehol sem lehetett fölfedezni. A helyszíni vizsgálatnál kiderü­l aztán, hogy a rosszul záródó ablak abban a pillanatban, a időn a vele szemközt levő ajtót kinyitják, kinyílik a léghuzam kö­vetkeztébe­n s ez történt akkor is, midőn Puskás sógora a szobába lépett. Mégis a teljes bizonyosság megállapítása végett a halottat a kórházba vitték, ahol felbon­­czolják. Ünnepély a városi zeneiskolában. A városi zeneiskola tipári kara, S­z­ö­g­e­d­i Endre igazgató huszonötéves tanári műkö­dését hangversennyel ünnepelte meg ma délután. A hangversenyen csak intézeti nö­vendékek vettek részt. A tanári kar nevé­ben S­z­i­m­m­e­r Endre zeneiskolai tanár tartott alkalmi beszédet. A növendékek ré­széről R­ó­k­a Lajos üdvözölte Ssögadit. A hangverseny műsora a következő volt: Gosztonyi Irén, Székely „Magyar Ábrándjág­“ zongorázta, Ábránovic­s Borbála hegedűn Schuberth sonátát játszott. S­c­h­u­p­i­t­z­a Olga S­char­ge­n­k­a lengyel tánczát zongorázta. O­n­is­t­i­u Valér Schuberth „A vándor“ czímű dalát énekelte. D­a­r­i­d­a nagy trió­ját három hegedűn R­ó­s­a Lajos, Hu­s­z­k­a Ernő és K­r­a­u­s­z Mihály adták elő. A műsor utolsó száma gyanánt Orbán Irén, W­e­b­e­r Po­ccát zongorázta. — A renitens gázgyár. Az új közvilá­gítási társulattal már megint baja van a ha­tóságnak. Legutóbb, mikor az utczákon a Rand-stabereket elhelyezte, a téglajárókat nagy hiányosan állította helyre, vagy se­hogy sem. A városi mérnökség e munkálat rendes keresztülvitelére többször fölszólítota, de eredménytelenül. Most azt ajánlja a mér­nökség a tanácsnak, hívja föl a társulatot, hogy nyolc­ nap alatt állutsz helyre, ha pedig ezt nem tenné, a helyreállítást az ő költségü­kön eszközölje a hatóság. Ilyen erélyesebb formájú föllépés már régen elfért volna. — A lelkiismeret. Megható eset történt Szeged egyik parochiáján a napokban A lelkiismeret, mely az ember életét mozgatja, scenálta ezt az érdekes jelenetet, mely ritkítja a párját. Egy nyurga fiatal ember jelent meg a pap előtt. Szomorú volt na­gyon és­öse­ntén, megalázkodva beszélt. A külsőjáből stélve az iparos­ osztályhoz kellett tartoznia. A lelkek pásztora a bűnbánő le­gény nevét sem kérdezte. A szomorú le­gényt a lelkiismeret t űzte ide a pap elé, hogy a bűnét megenyhítse azzal a bizalom­mal, melynél jobb orvosságot sehol nem talál. Azt kérte a paptól, hogy kivételesen azonnal gyóntassa meg őt, mert nagyon érzi, hogy vétkezett. — Hát mit vétettél fiam ? kérdezte a lelkész. — Ittas voltam felette a legény, el­vesztettem az­­Szemet . . . A lelkész sietett szelíd szóval megnyug­tatni a r­tka példájú legényt, aki a részeg­séget bűnnek tartja. — De nemcsak abban volt . . . Aztán ki részeg vagyok, nem tudom mit csi­nálok . Lehajtotta a fejét és megtörve vallotta : — Megütöttem az anyámat. A lelkiatya megvigasztalta a bűn­bánó fiát. — Mikor készül el a szatymazi műut. A szatymazi müutat aligha veheti át a ha­­tóság a jövő hét végén, mivel a vállalko­zók még a kőmunkával sem készültek el, hátra volna még e kívül a homokozás és a hengerelés. A vashíd is olyan lassúságral készül, akár a L­icza-széke. Felsőtanyán pedig, mivel a fehértó medrében nemcsak bajos, de olykor veszélyes is a kocsi-közle­kedés, nagy az elkeseredés. — A kis herczeg. A­­napokban elegáns és finom modorú fiatalember járt-kelt Szege­den , mek kabátja feltűnt a korzón, bizony­talan színű czipőjét ámulattal és rajongással telten tanulmányozták saját külön helyi fene­gyerekeink Legnagyobb hatást mégis galamb­­szinü nadrágjával keltette­k csokoládé­szinü kabátjával. A fényes ruházata itr beczézett alakja lett a kávéházak és más mulatóhelyek személyzetének. Finom, a megszégyenlítésig előzékeny volt a modora és a borravalókkal elég köny­­nyelmüséggel dobálódzott. Bárkocsiban járt 1895. november 30 286. EZ.

Next