Szegedi Napló, 1896. december (19. évfolyam, 288-311. szám)
1896-12-01 / 288. szám
Kedd, deczember 1.1896. Egyes számára 5 kr. XIX. évfolyam. 288. szám. SZEGEDI NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI AR: FELELŐS SZERKESZTŐ: HIRDETÉSEKET í1 frt — kr. 1 Negyedévre 3 frt 50 kr. 7 frt — kr. 1 Egy hóra . 1 frt 20 kr. KULINYI ZSIGMOND. és nyílttéri közleményeket a kiadóhivatal mérsékelt árjegyzék szerint számít. Egész évre Félévre . Nemzeti kívánalmak. Szeged, november SO. A magyar nemzetnek, mint a monarchia felének, a kiegyezés óta folyton vannak kielégítetlen nemzeti kívánalmai. Kívánja a magyar udvartartást, a királynak az országban való tartózkodását, a magyar zászló megbecsülését, a magyar nyelv használatát a hadseregben, a magyar tannyelvű katonai iskolát, a honvédség kiegészítését önállóan működhető hadsereggé. Kiván még sok egyebet, de soha sem többet, mint amennyit kívánni joga van s ennek daczára e kívánalmakból eddig nem lett semmi, ami pedig lett, mint a magyar „udvartartás“ az által, hogy a budai várba várkapitányt s egy magyar udvarnagyot neveztek ki, éppen csak mézes madzagnak mondható, ajándékul azoknak, akik ilyesmivel és ennyivel a maguk túllojalitásában beérik. A többi jogos kívánság pedig kielégítetlen. Az egyre másra következő kormányok mind ígérnek fűt-fát, azonban nem tesznek, mint a mostani sem tesz. A dolog sajnos, nagyon is érthető. Hogy hatalmi állásában a miniszter megmaradhasson, nem szabad olyant kívánnia, amely miatt megharagudnának reá Bécsben és ilyfoormán aztán nem is kíván, de még csak kérni sem mer semmit. A nagyhatalmú bécsi urak elébe hátgörbítéssel kell járulni, hogy meg ne haragudjanak, így aztán marad a gyáva és meghunyászkodó módszer következtében minden a régiben. Nézzünk csak széjjel. A hadseregben nem nyelv a mi nyelvünk, a hadsereghez mi csak az anyagot és a pénzt adjuk. A nyelv német, a zászló feketesárga s ezen zászló alatt megy harczba a magyar katona. Külföldi képviseletünk teljesen német. Nagykövet, kiskövet, főkonzul, alkonzul mind német, pecsétje a kétfejű sas és megesett, hogy egy magyart, aki németül nem tudott, kitaszítottak a konzuli hivatalból, ahova iratait láttamoztatni ment. Abból a hivatalból, amelynek fenntartásához a kvóta arányában mi adjuk a pénzt s amely hivatal nem Ausztriáé, hanem Ausztria és Magyarországé. De így jut ■sásból is kifejezésre az osztrák szellem. A honvédség és a csendőrség altisztjei feketesárga kardbojtot hordanak, a tisztek azonfelül a kétfejű sast is rajta. A honvéd szárnysegéd szálfeketesárga, ugyanilyen zászló van a tábornak sátrán a táborban. Magyar tannyelvű katonai iskolánk nincs. Boszniát és Herczegovinát magyar pénzen s a legnagyobb részt magyar véráldozattal foglalván el, németül kormányozzák. Német az egész udvartartás és a feketesárga zászló ott leng a budai magyar királyi várakon. Sok, sok ilyen panasz volna még. Köztük nem utolsó, hogy Dalmáczia voltaképpen a mienk, de azért Ausztria kormányoz benne és visszacsatolására soha semmiféle kísérletet nem tett egy kormány sem. Ezen betöltetlen, kielégítetlen nemzeti kívánalmak keserítik az országot. A magyar állam tekintélyét sértik e dolgok s különösen sértő, hogy a külföldön épp e miatt Magyarországot még ma is Ausztria tartományának tekintik és annak tudják. Most két nap előtt a trónbeszédben megjött aztán rájuk a korona, amivel e kedves dolgokat betetőzte a Bánffy-kormány. A trónbeszéd tudvalevőleg fontos nyilatkozatokat szokott tartalmazni s épp ez okból nemcsak az ország, hanem Európa is figyelemmel kiséri. A király ajkáról elhangzó beszéd egy sora több és biztosabb alapot nyújt a nemzetközi helyzet fölismeréséhez, mint ezer és ezer találgatás. Épp azért a trónbeszéd eddig mindig foglalkozott az általános európai helyzettel is, a legkedvezőbb alkalom lévén ez arra, hogy a többi államokkal való viszonyunkról a király révén értesüljön az ország. Ezért volt ez mindig fontos dolog s a külföld, amely egyáltalán nem kíváncsi arra, hogy mi lesz a magyar országgyűlés munkaprogrammja, ezért várta érdeklődéssel, mint fontos politikai enuncziácziót. De még talán nekünk is volna erre szükségünk. Talán az országnak van joga ahhoz, hogy megtudja, minő viszonyban áll a szomszéd államokkal, hogy mit csinálnak a veszekedő apró szerbek s a csendben készülődő nagy muszkák. A mostani trónbeszéd erről egy szavat sem szólt. Benne van az árterek befásítása, de nincs benne az, amit mindenki várt és keresett: megnyugtatást vagy útbaigazítást az európai horizont felhőiről. Az pedig tudvalevő, hogy a trónbeszéd alakját és súlyát a kormány adja meg és az csinája az egészet. Most tehát, mert Bánffy Dezső olyan beszédet csinált, amely határozottan sértő Magyarország közjogi helyzetére, ismét leszállította az országot és megkisebbítette a külföld előtt. Ebben a beszédben az ország nincs arra sem méltatva, amit minden országban tudtul adnak az ilyen beszédek a lakosságnak : az európai helyzet föltárására, a szomszédokkal való viszony megvilágítására- És ki tette ? Bánffy, aki a nemzeti jogok ilyen elcsenevészítésével erősítgeti a maga hatalmi pozíczióját. Aki előtt az ország kívánalmai semmisek és aki mindenféle módot megpróbál, hogy csak minél jobban kellesse magát Bécsnek. Ott bizonyára tetszik is a szereplése. Hanem az ország, ha az igaz és független meggyőződését engednék egyszer érvényre jutni és nem nyomnák el vesztegetéssel és zsandárszuronynyal, bizonynyal készségesen és egy akarattal lelökné arról a polczról, amelyre fölmászott. Czimadományozás. A király dr. Cherven Flórián budapesti VII. kerületi főgymnásiumi igazgatónak, a tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül, a főigazgatói czimet adományozta. Kinevezés. A király Ratkowsky Pál szatmáregyházmegyei áldozárt és a szatmári kir. kath. főgymnasiumnak az igazgatói teendőkkel megbízott rendes tanárát, ugyanezen iskola rendes igazgatójává a Vill. fizetési osztály 2 fokozatába kinevezte. Nyugdíjazás. A király Binder Vilmos főerdésznek, saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából sok évi hit és buzgó szolgálata elismeréséül, az erdőmesteri czimet adományozta. Országgyűlés: A képviselőház ülése. (Távirati tudósítás.) Budapest, november 30. Elnök: Janicsáry Sándor korelnök. Jegyzők: A körjegyzők. A képviselőház mai ülésén az osztályok beterjesztették a megalakulásukról és a mandátumok megvizsgálásáról szóló jelentéseiket. Az első osztály megválasztotta elnökének Jabiny Teofilt, jegyzőjének és előadójának Molnár Antalt, a kilenczedik osztályba tartozó összes képviselők megbízó leveleit kifogástalannak találta Gajári Ödöné kivételével, amelyet a kérvénynyel megtámadottak jegyzékébe igtatott. — A második osztály (elnök Hegedűs Sándor, jegyző és előadó Szűcs Pál) az első osztálybeli képviselők megbízó levelei közül a Mezőssy Béláét és Tibád Antalét a kérvénynyel megtámadottak jegyzékébe igtatta, a többit kifogástalannak találta. A harmadik osztály (elnök Pulszky Ágost, jegyző és előadó Földváry Miklós) a második osztályú mandátumok közül Hock János és Wolfner Tivadar megbízó levelét a kérvénynyel megtámadottaknak, Juries Mihályét a kifogásoltaknak és kérvénynyel megtámadottaknak jegyzékébe igtatta, a többit kifogástalannak találta. A negyedik osztályúelnök Tisza Kálmán, jegyző és előadó Kammerer Ernő) a harmadik osztálybeli megbízó levelek közül a Holló Lajosét és Szentiványi Gyuláét a kifogásoltak és kérvénynyel megtámadottak jegyzékébe igtatta, a többit kifogástalannak találta. Az ötödik osztály (elnök