Szegedi Napló, 1911. június (34. évfolyam, 129-150. szám)

1911-06-01 / 129. szám

129. sz. Szeged, csütörtök SZEGEDI NAPLÓ, 1911. június 1. Wimmer Fülöp: "Sokkal sürgősebb a vá­rosban lévő ipari munkások részére lakásukat építeni. Szegeden nagy hiány van ipari mun­kásokban. Felhívja a tanács figyelmét, hogy ha már munkáslakásokról van szó, úgy az ipa­­ri munkásokat részesítsék előnyben. A tanács javaslatát elfogadják. Kovács Sándor és V­e­­­r­ó Barna Lőrinc a Pusztaszeri- és Lengyel-utcáknak még az idén való kikövezését kérik. A tanács javasolja a napirendről levételt, mert a kérdést csak a jövő évi kövezési program keretében oldhat­ják meg. Kiss Gyula hozzászólása után a tanács ja­vaslatát fogadják el. T­a­s­c­h­­­e­r Endre dr.­ Tóth Imre indít­ványozza, hogy a törvényhatósági tagok szá­mát 400-ra emeljék föl és a kerületi beosz­tást revideálják. Az ügyet a közgyűlés sürgősnek mondja ki s elhatározza, hogy kiadják a jogügyi és szer­vező bizottságoknak tárgyalás és a tanácsnak a szeptemberi közgyűlésre javaslattétel vég­­zett­. P­­­ut­­­c­h Kálmán a tanyai központok fej­lesztését indítványozta. A közgyűlés az indít­ványt kiadta a tanácsnak azzal, hogy e tárgy­ban javaslatát a júniusi közgyűlés elé ter­jessze be. Tudomásul veszi a közgyűlés Lukács Lászlói pénzügyminiszter azon leiratát, amelyben be­jelenti, hogy a kereskedelemügyi tárca veze­tését ideiglenesen átvette. Bejelenti a tanács a közgyűlésnek, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a mérnöki hivatal szervezetét és a várnagyi állás megszüntetését. A közgyűlés ezt tudomásul veszi. A városi hivatalok áthelyezése tárgyában terjeszti be ezután a tanács a Szegedi Napló által már részletesen ismertetett ja­vaslatát. Becsey Károly dr.: A hivatali helyiségek célirányosabb elhelyezését javasolja. Nem lesz tanácsos a hivatalokat most megbolygatni, mert a tárgysorozat következő pontja éppen az új városháza építése, ahol a hivatalokat elhelyezhetik. Nem fogadja el a tanács javas­latát és kéri a közgyűlést, hogy a tanács ja­vaslatához ne járuljon hozzá. Kormányos Benő dr.: Az új városháza kö­zeli felépítése szükségtelenné teszi a hivata­lok ideiglenes áthelyezését. Hozzájárul Becsey Károly indítványához. Kiss Gyula: Tiltakozik az ellen, hogy a bérszerződést 3 évre kössék meg a Kiss D.-féle ház tulajdonosával, ahova az árvaszéket át­helyezik. A közgyűlés többsége a tanács javaslatát fogadja el. Bokor Pál polgármesterhelyettes előter­jeszti a Szegedi Napló mai számában rész­letesen ismertetett, a második városháza fel­építésére vonatkozó tanácsi javaslatot. A vá­rosházát t. i. a Püspök-telek déli részén ter­vezik felépíteni. A Püspök-telket egy 14 méter széles utcával e célból két részre osztanák. Az építkezés­­költsége csak 7000 koronával ter­helné évenként a város költségvetését. A közgyűlést arra kéri, adja ki az ügyet ta­nulmányozásra a tanácsnak azzal, hogy tegyen részletes javaslatot az októberi közgyűlésnek. P­­­­t­­­c­h Kálmán szerint a Püspök-telket teljesen be kellene építeni a városházával. In­dítványozza továbbá, hogy a tervpályázaton ne csak szegediek, hanem idegenek is részt ve­hessenek. Dobay Gyula dr. ellenzi, hogy a tervpál­lyázatot mellőzzék és a terveket a tanács ké­szíttesse el. Indítványozza, hogy írjanak ki tervpályázatot, a város a második városházát a Püspök-telken építtesse föl. Elnök: A közgyűlést berekeszti s folyta­tására csütörtök délutáni négy órát tűzi ki. A második városháza ügyéhez csütörtökön még Becsey Károly dr. és D­b 141 h Lipót szólnak. Rósa Izsó dr, képviselőjelölt. A szegedi választások. A szegedi nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága ma délután hat órakor ülést tar­tott a Tisza szállodában lévő párthelyiségben. Az ülésen Jászai Géza elnökölt. A végrehajtó bizottság a mai ülésen határozott a szegedi első kerületi választás elé állítandó képviselő­jelölt személyét illetőleg. A végrehajtó bizott­ság ugyanis egyhangúlag, lelkesedéssel várhelyi Rósa Izsó dr. kir. tanácsos, szegedi ügyvédet jelölte képviselőnek. Amilyen nagy számban merültek fel az utóbbi napokban a munkapárt által jelölen­­dők nevei, és oly meglepetést keltett az ered­mény. A kombínác­óba vett és forgalomba került nevek között Rósa Izsó dr. neve éppen­séggel nem szerepelt. Bár kiderült, hogy az országos nemzeti munkapárt budapesti inté­­zőségének óhaja is az volt, hogy Rósa Izzót jelöljék, ő ezt az utolsó pillanatig titkolta s az országos párt intézőségének óhajtását még csak sejtetni sem engedte. Leghatározottabban emlegették ellenben Schwarcz Gusztáv dr. budapesti egyetemi ta­nár nevét, akinek jelöltetése a munkapárt végrehajtó bizottságának ülésén szóba is ke­rült, de egyáltalán nem találkozott rokon­­szenvvel. A párt tagjai szegedi embert kívántak. Olyan embert, aki ismeri ennek a városnak minden ügyét-baját és erős oszlopként állhat meg abban a nemes versengésben, amelyet a fejlődésben lévő nagyobb vidéki városok az utóbbi időben önfelvirágoztatásuk érdekében kifejtenek. Ezt az embert vélték megtalálni Rósa Izsóban, aki tündöklő közéleti múlttal, ragyogó, minden tekintetben megnyugtató képességekkel áll a szegedi társadalom egyik vezető helyén. Akiben összpontosítva látják a tehetséget, a képzettséget, a politikai szep­lőtlen múltat, a közéleti tisztaságot, az ener­giát és ami a fő: a Szeged iránti törhetetlen ragaszkodást, nagymérvű szeretetet. A szegedi munkapárt tagjai között bizonyára nem akad olyan, aki rokonszenvvel, sőt öröm­mel ne fogadná a párt végrehajtó bizottságá­nak döntését: Rósa Izsónak jelölését. Talán egyetlen kombinációba került névnek a zász­lóra írását sem fogadhatták volna azzal a tö­kéletes megnyugvással, mint éppen Rósa Izsóét. Benne föllelték azt az embert, akinek kezébe bizalommal tehetik le a szegedi első kerület és ezzel úgyszólván Szeged város po­litikai sorsát. Amikor olyan nevet írtak a választási lobo­­góra, mint a Rózsa Izsóé, ezzel el is dőlt a választás sorsa. Az ilyen ideális képviselője­lölttel szemben meddő munka lesz minden jelölt-állítás , megnyugtatólag kell hatni min­denkire annak, hogy Rósa Izsónak igaz múltja, az, amit már Szegedért tett, olyan biztosíték gyanánt szolgálhat, amely után két kézzel kell kapni. Rósa Izsó dr. nem az az ember, aki magát előtérbe igyekszik tolni s jelölésének elfogad­tatása nem kis munkájukba került azoknak, a­kik félretéve minden más vezető­ eszmét, egye­dül a város iránti szeretet tü­zétől lelkesítve, a jelöltség elfogadtatásán dolgoztak. A munkapárt végrehajtó bizottságának ülé­sén Perjétsy László indítványozta, hogy Rósa Izsó dr.-t jelöljék képviselőnek. Ezután elő­ször Jászai Gé­za kisvárosi apátplébános állotta fel. Ecsetelte a munkapárt határozatlanságát, ingadozását a jelölés körül és a párthívek azon óhajtásának adott kifejezést, hogy vál­lalja el az első kerületben a jelöltséget Rósa Izsó dr. pártelnök. Rósa nem volt erre haj­landó. Ekkor fölállt Gaál Kálmán és hossza­san fejtegette azokat az okokat, amelyek a pártot Rósa Izsó jelölésére késztetik. Meg­győződéstől áthatott szavakkal ecsetelte Rósa Izsónak a város fejlesztése, nagygyá tétele körül kifejtett munkásságát, megbecsülhetetlen ér­demeit. Csak mikor az osztatlan lelkesedést, az eklatánsan megnyilvánuló általános bizalmat látta, akkor fogadta el Rósa Izsó a jelölést. A szegedi nemzeti munkapárt intéző bizott­ságának ma esti döntését, a jelölést a követ­kező táviratban közölték nyomban Khum- Héderváry Károly gróf miniszterelnökkel: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök urnak Budapest. Szeged szál. kir. város első választókerületé­­ben egyhangúlag, lelkesedéssel Rósa Izsó dr.-t jelöltük. A szegedi nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága nevében Jászai Géza, elnök. A Bánffy párt feloszlása. A szegedi Bánffy-párt elnöksége mai na­pon tartott ülésében azt határozta, hogy június 8-ára egybehívandó párt nagygyűlés elé azzal a javaslattal lép , tekintettel arra, hogy a párt Bánffy Dezső báró nagy nevéhez és személyéhez kötötte magát, ennek, minden magyar őszinte nagy fájdalmára és bánatára történt elhunyta folytán a párt mint ilyen megszű­nik és feloszlik azzal az elhatározással, hogy a felejthetetlen vezér nemes és nagy emlékét minden egyes párttag híven meg­őrzi és hogy azok a demokratikus és libe­rális elvek és eszmék, melyeket a boldo­gab­ban annyira tiszteltünk és szerettünk, irányadóul fognak szolgálni minden egyes jövőbeni magatartásánál. Az elnökségi ülés szerdán déli 12 órakor volt Végman Ferenc dr. elnök lakásán. Jelen­levők Végman Ferenc dr. elnök, Balogh Fe­renc, Bodnár Géza dr. Braus­wetter Ottó, Deési Béla, Dobay Gyula, Holter Aladár, Kárász József, Kerner Pál, Landesberg Mór, Lichtenegger Gyula, Lövész Antal, Oblath Lipót, Patai Pál, Priváry Pál és Szívessy Lehel dr. A szegedi nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága ma esti üléséből a Bánffy-pártnak ma hozott határozatára a következő választ küldte: Tekintetes Wogman Ferenc úrnak, az új­­párt nagyérdemű elnökének, Szegeden. Igen tisztelt Pártelnök Úr! A szegedi nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága 1910 május­­1 ikén tartott ülésén megnyugvással vette tudomásul a Bánffy-párt elnökségének ma tartott ülésén elfogadott azon javaslatot, hogy : „a Bánffy-párt, mint ilyen megszűnik és feloszlik.'’'’ A nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága is érzi azt az őszinte, nagy fájdalmat és bánatot, ame­lyet Bánffy Dezső báró elhanytával minden magyar ember érez és a tisztelt elnökség ha­tározati javaslatáról mégis azt kell monda­nunk, hogy az itt jóleső megnyugvást keltett. Ennek azt az értelmet méltóztassék tulajdo­nítani, hogy a szegedi munkapárt végrehajtó bizottsága reméli és talán méltán remélheti is, hogy a Bánffy párt feloszlása után Szege­den a 67 es érzelmű polgárok újból egy tá­borba sorakozhatnak és békés egyetértéssel munkálkodhatnak a liberális demokratikus iányelvek győzelmes megvalósulásáért.

Next