Szegedi Napló, 1911. július (34. évfolyam, 156-181. szám)

1911-07-26 / 177. szám

ö­tSzeged, szerda SZ£Q£D£ NAPLfó 1911. Julius 26 177. S2. Égő buzaasztagok. Lángokban a felsővárosi szérüskert, Huszonkétezer korona kár A felsővárosi szérüskertben ma délután, ke­véssel két óra előtt, eddig ismeretlen okból tűz támadt, amely hét gazdának semmisítette meg az évi termését. A lángok martaléka lett ezenkívül egy teljes cséplőgép készlet is. A legszomorúbb a dologban az, hogy az elégett dolgoknak csak egy kis része volt tűz ellen biztosítva. A károsult gazdák most könnyes szemmel állják körül a pusztító elemet és két­­ségbeesetten nézik verejtékes munkájuk ered­ményének pusztulását. A rendőrség a tűz keletkezésének okát ez­­ideig nem tudta megállapítani. A szérüskert­­nek ezen a részén a cséplőgép nem dolgozott még s az egész területen két ember tartózko­dott csak, akik a felügyelettel voltak meg­bízva. A kár az eddigi megállapítás szerint huszon­­kétezer korona. A tűzről az alábbi tudósításunk számol be: Tűz van! A felsővárosi szérüskertbe hordják össze a felsővárosi gazdák terméseiket és azután egy­üttesen fogadnak meg a cséplés foganatosítá­sára egy-két cséplőgéptulajdonost. Az úgynevezett tűzfogó-út környékén mint­egy negyven osztag búza van összera­kva, kö­rülbelül harminc embernek az évi termése. A múlt héten vontatták oda Szűcs József nyu­galmazott rendőrkapitánynak cséplőgépét, de a cséplést nem kezdhették el, mert a cséplő géptulajdonos nem kapott munkásokat. A szé­rüskert felügyeletét Széll János és Csérik Mi­hály munkásokra bízták. Teendőjük abból ál­lott, hogy a szérüskertben elhelyezett gabona­neműekre felügyeljenek. Ma délután egy óra után az egyik ember észrevette, hogy a szérüskert legnagyobb szalmakazalja mögül, amely özv. Ábrám Györgyné tulajdonát képezi, sötét, sűrü füst tör elő. A két ember odaszaladt, de amikorra odaért, már hatalmas lángnyelvek csaptak fel a szalmakazalból. A lángnyelvek hamarosan körülölelték a több öl hosszú szalmakazalt s onnan átcsap­tak a pár méternyire levő kazlakba és aszta­­gokba. A tűz kitörése és annak gyors terje­dése alig tartott egy-két percig. Amikor az értesített tűzoltóság megérkezett a város végén levő szérüskerthez, akkor már negyven kazal és asztag állott lángban. A tűzoltóság Papp Ferenc tűzoltóparancsnok ve­zetése mellett minden erejével arra töreke­dett, hogy a tűz tovaterjedését meggátolja. És a kisszámú tűzoltóság emberfeletti erő­vel küzdött a pusztító elemmel és sikerült is annak tovaterjedését fáradságos munká­jukkal megakadályozni. A tűzoltóság munkáját megkönnyítette az a körülmény egy kissé, hogy csendes, szélmen­tes idő volt. Ha egy kis szél kerekedik, ak­kor a sréruskertbe felhalmozott összes ter­mény, amelynek értéke meghaladja a száz­­ötvenezer koronát, feltétlenül a tű­z martalé­kává válik. A károsultak. A nagy tűz a következőknek pusztította el a terményét : özv. Ábrám Györgyné szalmakszalját 250 korona értékben, Szekeres György 330 kereszt búzáját és egy kazal szalmáját 3000 korona értékben, Széll Mihály 700 kereszt búzáját, heréjét, szénáját és szalmakszalját összesen 5000 korona értékben, Tóth Kása András 120 kereszt búzáját, heréjét, szalmáját és pelyvá­ját 1000 korona értékben, Zsembery István szalmakazalját 200 korona értékben, Ádok örökösök búzáját 400 korona értékben, Szeke­res László 460 kereszt búzáját, heréjét, szal­máját 5000 korona értékben, Csáki Péter szalmáját és kukorícaszárját 100 korona ér­tékben. Elégett ezenkívül Szűcs József nyugalma­zott rendőrkapitány cséplőgépe, a mozdony is összeégett, értéke 6000 korona. E pusztította ezenkívül a tűz Landesberg Mór, Iritz Béla, Bach Jenő és Erdenson Paula által vásárolt szalmát. A tűz martalékává lett dolgok nagy része nem volt biztosítva. A cséplőgép sem volt biztosítva. Lángoló kazlak. Borzalmasan szép látvány volt ez a tűz. Az izzó szalmakazlak sötét felületükkel, ame­­lyen itt ott hatalmas repedés látszott s azon keresztül élesen világított ki a paráz­zsá vált szalma. A repedések néhol azután összecsukódtak, mert egy előtörő lángsugár nagyobb haladást csinált és ezzel összetolta a kisebbet. Az .áb­­rámné szalmakazaljából egyszer egy ne­gyedméter átmérőjű füstsugár tört fel s több mét°r magasba hatolt. A lángoló kazlak közül a tűzoltóknak több parasztember is segédkezett az oltás nehéz munkájában. Egy kissé távolabb síró asszo­nyok és pityergő gyerekek nézték a nagy pusztulást, amit nem tudni eddig, hogy mi­ként támadt. A rendőrség részéről Temesváry Géza dr. ügyeletes rendőr­­kapitány ment ki a helyszínére, nem sok idő után megjelent ott Szalay József dr. helyettes főkapitány és Gróf Dezső rendőrtisztviselő. Temesváry rendőrkapitány Gróf Dezsővel azonnal annak megállapításához fogott, hogy a tűz miként támadt és hogy nem-e bűnös kéz dobta a csóvát a kazlak közé. Több embert hallgattak ki, de azok egyike sem tudott felvilágosítást adni a tű­z keletke­zéséről. A rend fentartására nagyszámú rendőr­legénység lett kivezényelve és azonkívül meg­jelent a 46. gyalogerőd készültsége, tizenöt ember Heinrich hadnagy vezetésével. A tűzoltóság éjjelre is hagyott őrséget, hogy az esetleges veszedelemnek eleje vé­tessék. VÁROSI OGYEK. Halastavak. A polgármester bizottságot küldött ki a m­últ héten a daruvári, écskai és a nasici halastavak tanulmányozására, hogy a bizottság javaslata alapján tegye meg a ta­nács javaslatát a Fehértó hasznosítása tárgyá­ban. A bizottság a daruvári tavat már megte­kintette lé® most az écskai tavat nézi meg. A bizottságban Bokor Pál polgármesterhe­lyettes, Csernovic­s Agenor és Farka Já­nos vesz részt.­­ Új Iparvas ut. Az Alföldi gőzfürész és őr­lőmalom r.­t. iparvasutjának közigazgatási bejárása augusztus 3-án lesz. A közigazgatási bejáráson a közigazgatás részéről Thuróczy Mihály, Kruspér Pál és Obláth Lipót, a város részéről Koczor János, Szal­ay Jó­­zsef dr.­­és Tóth Mihály vesznek rész­t. Államsegély. Zichy János gróf kultusz­­miniszter értesítette a várost, hogy a főgimná­zium részére 8000 korona államsegélyt utal­ványozott s az összeg­­szabályszerü nyugta elle­nében felvehető az állampénztártól. Mi hit más városokban ? Szentesi lapok Írják: Szentesnek, Cson­­grád vármegye s­zékhelyének legalább is ak­kora jussa lenne a törvényszékhez, mint Ma­kónak, de nincs senki sem, aki Szentes vá­ros ezen jogos érdekének keresztülvitelében eljárna. A mi vezetőink­­csak olyan ajándékokat hoznak vagy akarnak hozni, ami végeredmé­nyében nem Szentesi javára volna, hanem a kormány érdeke. Makónak és népének még a testét-lelkét sem kellett eladni — még mun­kapártivá sem kellett lenni, hogy jogos igénye kielégíttessék. Szentesen »mindent Szentesért« is csak a választás előtt hangoztatták, hogy azután annál keve­s­ebbet törődjenek a városi­sal és annak érdekével. Ezért ugyan érde­mes volt munkapártivá vedleni. ÚJDONSÁGOK. Tájékoztató. Vired­ an­zeia. Nyitva vidékiek vámára hétköz­­naponként délelőtt 10—1, a szegedi közönségnek va­­sárnap délelőtt. A „SZEGEDI NAPLÓ“ Budapestea la kaphati aiyev­íztaikban 10 fillérért a Teréz-körat 54., (Podmaalazky­­■taa aarok) Breuer füvérek dohánytőzsdéséban. — Kossuth Ferenc állapota. Niauheimből je­lentik, hogy Kossuth Ferenc egészségi állapo­tában az örvendetes javulás egyre tart. A be­teg pártvezérre a kúra rendkívül jó hatással van. Naponta hosszabb sétát tesz a beteg a fürdő hatalmas parkjában és szigorúan bé­tán ja­sz orvosok által rendelt nyugalmat. Titkárja, Jakab Sándor naponta értesítésít tu­d a parlamenti eseményekről, amelyeket Kossuth Ferenc érdeklődéssél kisér. — József főherceg Temes megyében. József főherceg augusztus hónap folyamán Temes­­vármegyébe jön és Nagy­károlyfalva vidékén fürjvadászaton vesz részt. — Petőfi emlékezetű, Székelyudvarhelyről jelentik. Minthogy az idén Petőfi halálának évfordulója, július 31-ike hétfői napra esik, a székely­udvarhelyi Székely Dalegyesület és a segesvári Magyar Polgári Kar egyértelműen azt határozta, hogy a Petőfi halálának nap­ján nem tartja meg a szokásos kegyeletes ünnepséget, hanem azt a következő vasárna­pon, augusztus 6 án rendezi a fejéregyházi honvédoí­nál és a segesvári Petőfi-szobornál. Eddig már több mint ötszáz résztvevő jelent­kezett és valószínű, hogy ez a szám a kitű­zött napig jelentékenyen megszaporodik. Augusztus 6 án a fej­éregyházi sírnál délelőtt kilenc órakor, a Petőfi-szobornál délelőtt tizen­egy órakor lesz az ünnepély. Mindkét helyen a székelyudvarhelyi polgárságon kívül a Ma­gyar Védőegyesület, a Petőfi­ Társaság, az Egyetemi Kör, a Segesvári Magyar Kör és még több más egyesület is koszorút helyez az emlékjelekre. Az évforduló jelentőségét méltató ünnepi beszédet dr Vasentsik Ferenc, Székelyudvarhely város függetlenségi képvi­selője a Petőfi szobornál fogja tartani. Este nyolc órakor a segesvári városháza díszter­mében lesz tánccal egybekötött műsoros est, melyen alkalmi költeményen, zongorával kísért melodrámán, monológon, páros daljátékon kívül a Székely Dalkör három számot énekel: a „Régi nóta“, „Fehér az én rózsám háza“ című Lányi-féle műdalokat s az „Ernám­“ címü operából a „Banditák bordala" című részletet. Délben Segesváron a ,Transylvánia“­­szállóban díszebéd lesz. A kászonjakabfalvi fürdő közönsége is augusztus 6 án tartja ez évben szokásos Petőfi-ünnepségét.

Next