Szegedi Napló, 1921. szeptember (44. évfolyam, 393-441. szám)
1921-09-26 / 434. szám, Déli kiadás
XLIV. évf. 434. szám.’ ELŐFIZETÉSI ÁR egész évre 720.— Bél .sep.— Negyed „ 180— Egy hóra ev.— POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP Hétfő, 1921 szeptember 26 Megjelenik reggel és délben. Szerkeszt. és kiaddhív Dugonics-tér lrt. az Telefon- szerk. ,140 i»adóhlv. 94 nOMOKORA II TTT Ugyanerről a témáról a jóérzelműnek ismert Pesti Hírlapnak a következő véleménye van: — Hol jobbról, hol balról tör ránk az a fanatikus gyűlölködés, amelyik a lelkeket nem hagyja megnyugodni, pedig Magyarország jövője ezen múlik. A kormány kötelessége leszerelni a viharfelhőket sürítő demagógiát és a romboló halást gyakorló izgatást. De ezt a célt a kormány csak akkor érheti el, ha egyforma igazságot oszt jobbra is, balra is. Mert ha az egyik fél izgat a másik ellen, a másikban minden külön izgatás nélkül is fölgyülemlik a kirobbanás alkalmára várakozó keserűség. Mert jogrend csak egyféle tan a világon : az, amelyik senkitől sem tűr el semmiféle megsértést. Ha a jogrend gyenge az egyik oldal felé, erőszakos cselekedetekre izgatja a másik oldalon állókat is .. . Ha tűrjük, hogy akárki is játsszék a tűzzel, se vége, se hossza nem lesz a maihoz hasonló »egyéni akciókénak.* Rakovszky István mint politikus, nekünk nem emberünk, de sokáig ünnepelt vezére volt a kurzusnak s bizonyára nem ok nélkül tartják mai politikai életünk kimagasló alakjának, — mint a példa mufajó, még orgyilkos körökben is. És ez a Rakovszky István, mellény zsebében a térdén ellapult ólomgolyóval, többi közt a következőket mondja interpellációjában a cenzúráról és a cenzúra legfőbb igazgatójáról, a nagytehetségű és minden változásban rendíthetetlen Eckhardt Tiborról, akinek fényes karrierje Szegedről indylt ki a nemzeti kormány napjaiban : — Ez a fiatal úr terrorizálja a magyar közvéleményt, terrorizálja a gazdasági életet, terrorizálja ennek az országnak alkotmányos szabadságát és egy érdekszövetkezettel együtt válságba viszi az egész országot. (Huber János, a nyugatmagyarországi pap képviselő közbekiált: Bűnszövetkezet! Óriási zaj az Ismeretes, hogy Benes cseh külügyminiszter közvetítő javaslatot tett a nyugatmagyarországi kérdés megoldására. Eszerint Nyugatmagyarország kiürítése után Ausztria visszaadja Sopron várost és kerületét Magyarországnak. Ha Magyarország a kiürítést nem teljesíti, akkor az antant felhatalmazásával a cseh csapatok bevonulnak Nyugatmagyarországba; ha Ausztria nem adja át Sopront a kiürítés után, akkor a csehek esetleg Ausztria ellen vonulnak. Benes ajánlatát a tárgyalásra egész Házban.) Ennek véget kell vetni. Erőszakoskodással és furfanggal nyomják el a szabad vélemény nyilvánítását az újságoknál. Amelylapokat nem tudnak regcenzúrázni, azokat elsülyesztik, kidobálják a vonatokból... Az történik, hogy egy állami intézmény és annak élén álló állami alkalmazott, akit a polgárok adófilléreiből fizetnek, különbséget tesz állampolgár és állampolgár közt politikai fölfogása szerint. A Pesti Napló Rakovczky vádbeszédéről többi közt a következőket írja: — Az elfogult cenzúrának korlátlan ura és intézője másfél év óta Eckhart Tibor miniszteri osztálytanácsos, a miniszterelnökség sajtóirodájának főnöke... Rakovszky nem egy meggyőző bizonyítékkal igazolta, hogy a sajtófőnök önkénye következtében az ország süket és vak, nem hall és nem lát, mert a sajtót bilincsbe verték, mert csak bizonyos — a sajtófőnöknek és klikkjének tetsző — igazságok közlésére jogosítják föl. Ezért burjánzott el a pártos szenvedély, ezért juttat el a teljes izzásig a romboló gyűlölködés, ezért garázdálkodhatott felelőtlenül a rendbontás Magyarországon. A poliniszterelnökség sajtóosztálya lett a gyűjtőmedencéje a személyi torzsalkodásoknak, a politikai cselszövéseknek, a hát mögötti uszításoknak. Mindig a pillanatnyi érdek diktálta, mikor kell hallgatni, mikor lehet támadni, kit kell lejáratni, kit kell fölmagasztulni. Ami a nyilvánosság elé került Csonka- Magyarorszgon, az ennek a bikónak a rostáján ment keresztül Magyarországon s ennek a főnöknek képét viselte magán, így nőtt túl önönjelentősége szük körén egy szubordinált hivatalnok és vált az ország végzetévé. * Ebben pedig az a legérdekesebb, hogy a cenzúra főnöke ellen intézett kíméletlen támadást a cenzúra egy sor törlés nélkül keresztül eresztette. A Bach-korszaki cenzutalkalmas alapnak találta Bánffy külügyminiszter, mert, mint a MTI jelenti, vasárnap Bécsbe utazott, hogy Benes cseh külügyminiszterrel találkozzék. Prágából jelentik a MTI-nak: Benes dr cseh külügyminiszter találkozása Bánffy Miklós gróf magyar külügyminiszterrek ma, hétfőn délelőtt lesz Brünnben. Bécs, szeptember 26. Hivatalosan jelentik, hogy a határszakaszokon szombatról vasárnapra virradó éjje semmiféle incidens nem fordult elő,rával szemben ezt az egyet igazán a mai rendszer javára kell írni. * Tartozunk az igazságnak annak a konstatálásával, hogy a Magyar Távirati Iroda megcáfolja Rakovszkyt. Rakovszky állítása szerint a maikor Prónay (akinek most foglárfogságban kellene ülnie, amint a parlamentben valaki közbekiáltotta) Nyugatmagyarországon letartóztatta a kormány megbízásából ott megjelent Lehár ezredest, ezt a Távirati Iroda úgy adta le a magyar lapoknak, hogy ,egy gráci lap értesülése szerint Prónay állítólagos karlista üzelmek miatt tartóztatta le Lehárt“. A Távirati Iroda most kijelenti, hogy erről semmi hirt nem adott a pesti lapoknak. Ez bizonyosan igy is van s különben is könnyen bizonyítható. A mi tudomásunk szerint a hir abban a formában került a lapokba, hogy Lehár ezredest — az osztrákok tartóztatták le, de hamarosan szabadon bocsátották. Az csak a Rakovszky beszédéből derült ki, hogy mégse osztrákok voltak lesz azok.* Az Az Est — a budapesti cenzúra engedélyével — foglalja össze a »kurzus“ főeredményeit. — Amihez hozzányúlnak, az menten elsorvad. A gondolat szabadságát megfojtották és a gondolatközlés nyíltságának mértékét a különböző sajtóorgánumok között szembeszökő igazságtalansággal állapították meg. Rátették kezüket a mozikra és most ezen a területen együtt burjánzik a friss üzlet a régi székbérletekkel... Amerre tekintünk, mindenfelé csak tomboló kezük nyomát látjuk; amerre még gazdasági élet, kultúra virágzik, mindenütt a régi kor alkotásainak maradványaival találkozunk. Annak idején azt rebesgették, hogy az Az Est a kolportázsjoga visszaadása ellenében támogatni fogja akurzusát. Hát ez bizony a legaljasabb rágalom volt. Sok minden oka lehetett a meglegyelmezésnek,— szerintünk csupán a törvény iránt való tisztelet volt — de ez az egy bizonyosan nem volt 0.85 a korona Zürichben. Bánffy külügyminiszter Benessel tárgyal. Rokkantak tájékoztatása a földügyben. Tájékoztató gyűlést hívott össze a torony alá Kecskés István, a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák országos szövetségének főtitkára, amelyen a vezetőség a rokkantak földügyéről adott felvilágosítást az összegyűlteknek és a házhelyeket igénylőket vette számon. Földet az idén valószínűleg csak a belterületi rokkantak kaphatnak — ez volt a lényege a tájékoztatásnak, — mert a tanyaiakról még nincsen statisztika. Azonfölül az ősszel csak egy olyan darab föld — 8—900 hold a Hattyas— Ballagi tóban — szabadul föl a bérlet alól, amelyet a város a rokkantaknak szánt. Be kell várni a tanács döntését mindezeket illetőleg, mert a város hatósága többek között még arról sem döntött, milyen címen adja át a földeket: örökbérletként, bérletként, vagy örökáron , és végül, hogy mennyit egynek egynek ? A tájékoztatást a hadiözvegyek elíva, a rokkantak pedig indulatos közbeszólásokkal fogadták. Kifogásolták a lassúságot, araellol ügyük halad, azt, hogy az őszi munkát már nem tudják elvégezni az idén. Egyes fölszólalók kifakadtak a bodomi árverés, a 200-as küldöttség, a „kisparaszt“ ellen, aki meggazdagodott a mi bőrünkön, aki a Bodomban most egyre-másra veri föl a föld árát és majd, ha bejön a piacra, azt mondja, hogyennyit fizetek a földért, ne várjátok, hogy olcsón adjam a terményeket.“ Azt is zokon vették, hogy jobbmódú gazdák és bérlők is kivettek földet és azt rögtön kiadták albérletbe. Kérték többen, hogy tekintsenek el attól, ha valakinek kis darab örökföldje van, egyesek pedig azt kérték, hogy ki-ki ott kapjon földet, ahol lakik: a szentmihálytelekiek például Bodomban. Ezzel szemben az 1920: XXXVI. törvénycikk 2. §-a azt mondja, hogy: „A földbirtok helyesebb megosztása közérdek lévén, egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga arra, hogy neki földet juttassanak.“ Belvárosi-10021 Hétfő, kedd és szerda. Az amerikai filmgyártás remeke. Nemó kapitány (20000 mérföld a tenger alatt) Verne híres regénye 7 felvonásban. Azonkívül: Gregg a hős kitűnő burleszk vígjáték. „D‘S az udvarias amerikai burleszk vígjáték 1 felv. Előadások köznapon 5, 7 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor.