Szegedi Napló, 1921. október (44. évfolyam, 444-494. szám)
1921-10-28 / 488. szám
Ara 2 korona. Pályaudvaron 2*50 korona. ILOIIZRÉSI AB: Ik4m *m 720.— IM „ 360.— n 180.— Péntek, 1921 október 28 • ILIV. évf. 489. szám 17 hón 60.—SZEGEDI NAPLÓ POLItIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP Megjelenik reggel ía délben. Szerkeszt.és kii JcL. Dugonics-tér 1 A* 8S» Telefon: szerk. 340 Madehiv. 94 Helyzetkép. az MTI jelenti. Oly helyről, ahol legutóbbi napok történelmi eseményeit hivatalosan ismerik, a következőket mondják: Abban a pillanatban, amikor a király a lábát Magyarország földjére tette, az ország számára nem volt meg többé a lehetősége, hogy az új helyzet módozatai között szabadon választhasson. A végzetes lépés következményei nyomban megnyilvánultak. A kisantánt világosan casus bellinek nyilvánitotta a király visszatértét. A nagyantánt budapesti képviselői pedig kijelentették a magyar kormánynak, hogy a restaurációt semmi szin alatt meg nem tűrik. Ilyen körülmények között ha az ország végveszedelmét elkerülni óhajtotta, a kormány számára nem volt más ut, mint amilyenre szilárd elhatározással rálépett s amelyen habozás nélkül kitartva, az országot megmentette. Azóta az események a kormányt föltétlenül igazolták. A kisantant több állam a hadseregét mozgósította, az országot jól fölszerelt ellenséges hadseregek gyűrűje veszi körül, amelyek készek rá, hogy minden pillanatban ránk törjenek. De a király visszatérésével a fölidézett helyzetnek más vészes következményei is mutatkoznak, amelyek elhárítása ebben a pillanatban a legsúlyosabb gondokat okozza az ország vezető férfiainak. A kisantant követeli az ország lefegyverezését, saját mozgósítási költségeinek megtérítését és a velencei megállapodások semmisnek nyilvánítását. Nosem fér kétség ahhoz sem, hogy a legutóbbi hét eseményei az ország bel- és külpolitikai konszolidálását súlyosan visszavetették. Ebben a végtelen nehéz helyzetben — mondja tovább a félhivatalos jelentés — a kormány oly álláspontot foglal el, amely az ország méltóságával számol, de számol egyúttal a lehetőségekkel is. Magyarország belügyeibe idegen beavatkozást nem fogunk megtűrni, de a kormány saját elhatározásából úgy fog eljárni, hogy a jövőben az ország békéjét ne veszélyeztessék és az állandó rázkódtatások lehetőségének véget vessenek. Azokban a fegyverszüneti föltételekben, amelyeket néhány nappal ezelőtt a kormány megszabott, világosan meghatározza a maga álláspontját. Ha azokat a föltételeket akkor a másik oldalon nem is fogadták el, a kormány azok teljesítéséhez továbbra is ragaszkodik. E pillanatban az ország vezető férfiainak egész figyelmét leköti az, hogy a király hazatérésével beállott súlyos helyzet rettenetes következményeit, a nemzetről elhárítsák. Túlzott optimizmus volna azt állítani, hogy a múlt heti események aktái súlyos következmények nélkül ma már lezárhatók. A nagyantánt feleslegesnek tartja a fegyveres fellépést Bécs, október 27. (MTI.) A lieue Freie Presse-nek jelentik Belgrádból: De Lance francia ügyvivő meglátogatta a miniszterelnök helyettesét Trifkovics minisztert és közölte vele a nagyköveti konferencia határozatát. Közlésével kapcsolatban kijelentette, hogy Franciaország azt hiszi, hogy bármilyen fegyveres intervenció fölösleges annál is inkább, mert Maggyarországon Horthy kormánya a helyzet ura és mert Habsburg Károlyt elfogták. A francia ügyvivő az előtte megjelent hirlapíróknak kijelentette, hogy közlését nemcsak a francia kormány megbízásából, hanem Anglia és Olaszország nevében is tette és felteszi, hogy Anglia és Olaszország képviselői megkapják majd hasonló utasításaikat s szintén meg fognak jelenni a szerb kormánynál. Trifkovics tudomásulvétel végett közölte kollégáival a francia kormány nézetét. A kisantánt állásfoglalásán azonban mit sem változtat ez a lépés. A kisantánt kész arra, hogy egész erejével elhárítsa azon további veszedelmeket, melyek államainak nemzeti önállóságát fenyegetik. A velencei egyesség biztosítása. Prága, október 27. (MTI) Ordonova, az itteni olasz követ kijelentette a Prager Presse tudósítója előtt, hogy ha bebizonyosodik, hogy Magyarország az antantköveteléseket komolyan teljesíti, akkor nincsen ok arra, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben hozott egyezményt megsemmisítsék, elsősorban Ausztria föltéve, ha ezzel és a nagyhatalmak egyetértenek. A leszerelés kérdésében Olszország a trianoni szerződés álláspontján áll és határozott szándékkal őrködik az abban foglalt határozatok végrehajtása fölött. Római távirat szerint az Idea Molonese tiltakozik sitás folytatása ellen, a cseh mozgómint amelyből arra lehet következtetni, hogy a csehek Jugoszláviával közösen terveznek valamit. A cseh mozgósítást ellenezte a prágai szenátusban a német szociáldemokraták nevében Wiesner szenátor is. Követeli ellenben a kormánytól, hogy a legégi^őkig békés ezközökkel törekedjék arra, hogy a monarchista puccsok meg ne ismétlődjenek. A német szociáldemokraták a leghatározottabban szembeszállnak azzal a kísérlettel, hogy a mostani konfliktusból új célokat tűzzenek ki Csehországnak, mint esetleg kártérítés megszerzését Magyarországtól. Bécsi ántánt-körök igen nagy figyelemmel kisérik a csehországi és jugoszláviai eseményeket. Ez a két ország mozgósított burgok restaurálásának és a Habsimnár elmúltnak tekinthető veszedelme ellenére ezt a költséges rendszabályt nem függesztette föl. Az ántánt-körök a velencei megállapodás tekintetében utalnak arra, hogy ezeket della körette már ki az egész ántánt megbízásából ma alá, azokon tehát változtatni nem szabad. Egyébként már a legközelebbi napokra várják az ántant-követek értekezletének hozzájárulását a velencei jegyzőkönyhöz, amivel az ügy teljesen kikerül a kisantánt befolyása alól. A Temps a külügyi problémákról írt cikkében felhívja a figyelmet, hogy a nagykövetek tanácsa ma tárgyal Magyarországról. Károly megismételt kísérletei nem lehetnek ok arra, hogy a priori visszavessék a velencei egyezmény érvényét. Helyesen járnak el, ha felülvizsgálják a velencei jegyzőkönyvet, de ezt a vizsgálatot nem szabad kapcsolatba hozni a legutóbbi puccskísérlettel, mert a magyar kormány lojálisan viselkedett s megakadályozta, hogy a puccs sikert arathasson. IV. Károly sohasem mond le az osztrák trónról. A Virradat írja: IV. Károly Hartensteinből levelet intézett egy igen magas állású személyiséghez, amelyben a leghatározottabban kijelentette, hogy politikai érdekből ha el is fogadja a békeszerződéseket, valójában szó sem lehet arról, hogy az osztrák császári trónról valaha is leköszönjön. Levelében ez a rész így hangzik: — iVefft mondtam le és sohasem fogok lemondani az osztrák császári trónról, Windischgraetz cikke. A Virradat írja : A karlista mozgalomra jellemző dokumentum került elő. Windisgraetz Lajos hercegnek egy nyilatkozata, amely néhány héttel ezelőtt a Wiener Allgemeine Zeitung című bécsi újságban jelent meg. Ebben a herceg nyíltan hangoztatja, hogy a magyar karlistáknak az a céljuk, hogy igenis visszahívják a királyt és hogy ez a nagy esemény be fog következni. Többek között a cikk ezeket tartalmazza: — A Habsburg-kérdés a nagyántámot egyáltalában nem érdekli. A nagyántámtnak egészen mindegy, hogy Károly uralkodik-e vagy más valaki. Itt pusztán a kisantántról van szó, de télire megváltozik a helyzet, akkor aztán eljön az idő, hogy visszahívhatjuk a királyunkat. Zavar nélkül fogja elfoglalni trónját. Nekünk van időnk és mi várhatunk, nekünk nem kell izgulni. Tihany—Szent Ilona. (MTI.) Balatonfüredről táviratozzák . A király és a királyné szerdán délben 1 óra 25 perckor érkeztek meg Tihanyba, négy kocsiból álló különvonaton. Kíséretükben volt Rakovszky István, Andrássy Gyula gróf és Gratz Gusztáv is. A királyt és a királynét a főapát lakosztályába szállásolták el, míg a három politikust a Hevessyféle villában vették őrizetbe. Az egész tihanyi félszigetet kordon zárja el, a Balatonon katonai folytonos őrjáratok cirkálnak. Az Associated Press jelenti, hogy az angol hajóraj megindult a Dunán fölfelé. Az angol kormány kész átvenni a felelősséget azért, hogy Károly és Zita a szövetségesek döntéséig valamely hajó fedélzetén nyerjenek elhelyezést. Londoni forrásból származó jelentések szerint az angol kormánynak az a szándéka, hogy maga vegye kezébe Károly király őrzésének ügyét és azt, hogy Károly királyt Európa békéjére nézve veszélytenné tegye. Internáló helyül azonban angol gyarmatot emlegetnek, köztük Szent Ilona szigetét is. A Neue Freie Presse értesülése szerint a szövetséges kormányok már kicserélték a nézeteiket afelől, hova internálják Károly királyt, Franciaország és Olaszország kereken visszautasították a vállalását. A szövetségeseket feladat arról is értesítették, hogy Károly király amerikai internálásáról nem lehet szó. Anglia azután Máltát indítványozta azzal a megjegyzéssel, hogy ez sziget egyes kiváló török személyiségek internálása idején könnyen őrizhetőnek bizonyult. A letartóztatott politikusok. Rakovszky, Andrássy, Gratz Tihanyban vannak, ahonnan még csütörtök délelőtt nem érkeztek Budapestre. A Magyar Hírlap értesülése szerint elhelyezésük iránt minden intézkedés megtörtént. A letartóztatott politikusokat az ügyészség lázadással és felségsértéssel vádolja és a törvény értelmében a nyomozást is az ügyészség végzi. Rabszolgák, bilinccsel a kézen... Prága, október 27. A német nemzeti párt szenátorainak és képviselőinek klubja ívet bocsátott ki: — Állás nyal szemben foglaltunk a kormányés tiltakozott az uj háború fölidézése ellen, nem hallgattak bennünket. Sem meg sem az nem áll módunkban, hogy megvédjük honfitársainkat attól, hogy a cseh hadseregbe kényszerítsék őket. Tudja meg azonban az európai közvélemény, hogy nem mini szabad emberek, hanem mint rabszolgák megyünk harcba, bilinccsel a kezünkön. A francia köztársasági elnöknek nem sürgős. Berlini jelentés szerint a nagykövetek értekezletének csütörtökön kellett volna döntenie Károly király sorsáról, de a gyűlést péntek délre halasztották, mert Millerand a diplomáciai testület tiszteletére Rambouilleban vadászatot rendez. ■" nn ninchiíT^iiniír”“