Szegedi Napló, 1921. október (44. évfolyam, 444-494. szám)
1921-10-14 / 465. szám
Ara 2 korona« Pályaudvaron 2*50 korona. fL0fl2XTÉSI íAS tgiu im 720.— fii „ 360.— a*jzid „ 180.— 1*7 hír» GO.Péntek, 1921 október 14 • ILIV. óvf. 465. szám Megjelenik reggel ál délben. Szerkeszt, és kis Ji b. Dugonics-tér 1 a. sz. Telefon: szerk. 340 kiadásiv. 94 POLITIKAI« KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP Sopron és környékén népszavazás lesz . A csehek és a jugoszlávok olasz hegemóniától tartanak. A márki akciójának megbirkóznia kellett. A közvetítés során az olasz külügyminiszter semmiféle komoly támogatásban nem részesült szövetségesei részéről. Anglia megtagadta a Magyarországhoz intézett ultimátum határidejének meghosszabbítását és ezzel önmaga fosztotta meg magát egy olyan fegyvertől, amellyel Magyarországot más útra lehetne kényszeríteni. A kiürítés úgyis, csak formális volt, mert a fölkelő csapatok nem hagyták el Nyugatmagyarországot. A velencei értekezlet elé mindenA tegnap dali értekezlet során ! Az egyik olasz lap hasábjain Della Toretta márki újabb egy órás j Ferlonzi ismerteti azokat a nehézkülön értekezletet tartott Schoberségeket, amelyekkel Della Toretta kancellárral. Az osztrák kiküldöttek hajthatatlanoknak mutatkoztak és nem sok hajlandóságot mutattak a tárgyalás folyamán a kérdés sima elintézésére. A magyar kiküldöttek teljes mértékben méltányolták az olasz külügyminiszter céljait és a maguk részéről mindent megtettek, hogy a tárgyalások megegyezésre vezessenek. A megállapodás egyes részleteiről a következőket jelenti a MTI.: Nyolc nappal azután, hogy a szövetségközi tábornoki bizottság megállapította a lefegyverzés megtörténtét, Sopronban és környékén népszavazást tartanak a bizottság ellenőrzése mellett. Ami az Ausztriával szemben támasztott pénzügyi követeléseket illeti, ebben a kérdésben 15 nap múlva tárgyalások indulnak meg Bécsben. Ha azok újabb 15 napon belül nem vezetnek eredményre, akkor vegyes döntőbizottság dönt. Maga a megegyezés este 9 órakor jött létre. A jegyzőkönyvet a meghatalmazottak este 11 órakor írták alá. A Gazella Venezia csütörtöki száma hosszabb nyilatkozatot közöl Bethlen István grófról. A lap rokonszenves hangon ír rólunk és emlékezteti a külügyminisztert azokra az eseményekre, amelyek az olaszokat és magyarokat összefűzték. A Corriera della Sera Bánffy Miklós grófot szólaltatja meg. A lapok általában tárgyilagosan ismertetik azokat a politikai és gazdasági szempontokat, amelyek a magyar kormányt a nyugatmagyarországi kérdésben vezetik. Az értekezlet lefolyását a következőkép írják le: Della Toretta márki olasz külügyminiszter nagyjelentőségű beszédében említést tett mindkét küldöttségről. Kifejtette, hogy milyen súlyos válságot idéznének föl, hogyha az osztrákok makacsul ragaszkodnának a maguk fölfogásához és nem engednének követelésükből. Schober ennek ellenére hajthatatlannak mutatkozott. Kijelentette, hogy Ausztria nem elégedhet meg Nyugat- Magyarország formális átadásával, Bethlen gróf miniszterelnök és Bánffy Miklós gróf külügyminiszter teljes védelmére keltek a magyar érdekeknek és hangoztatták, hogy a magyar kormány csak akkor léphet föl a fölkelőkkel szemben, ha az osztrák kormány komoly engedményeket tesz. Hosszabb vita folyt arról, hogy a fölkelőket milyen módon lehetne lefegyverezni. A lapok annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy a megegyezés sikere elsősorban azon fordul meg, hogy milyen eszközökkel tudja biztosítani a magyar kormány a megállapodások végrehajtását. féle akadályokat iparkodtak gördíteni a csehek és a jugoszlávok, akik Középeurópában olasz hegemóniától tartanak. A soproni népszavazás egyformán fog vonatkozni Sopron városára és környékére, beleértve Ágfalvát és Brennburgot is és nyolc nappal azután fog bekövetkezni, hogy a soproni szövetségközi tábornoki bizottság megállapította a lefegyverzés megtörténtét. Ami az átadás következtében Ausztriával szemben támasztott pénzügyi követeléseket illeti, ebben a kérdésben 15 nap múlva újabb tárgyalások indulnak meg Bécsben. Ha ezek a tárgyalások újabb 15 napon belül nem vezetnének eredményre, akkor vegyes döntőbizottság fog a kérdésben határozni. Debrecen akarja a vegykisérleti állomást• Holtpontra jutottak az eddigi tárgyalások. — Szeged elveszíti az intézményt, ha nem lesz résen. — Az elkedvetlenedett intézeti igazgató. Az egyetem elnyerésének régi harca emlékezetes még Szeged és Debrecen között. A vetélykedés még a kolozsvári egyetem elhelyezésénél is folytatódott, legújabban pedig ismét fölvetődött egy másik, nem kevésbé fontos intézet elhelyezése kapcsán. A mezőgazdasági vegykisérleti állomás, amelynek székhelyévé Szegedet jelölte ki a földmivelésügyi miniszter, az ismeretes pénzügyi és gazdasági akadályok miatt nem valósítható meg hamarosan. Az állomást a város és az állam között már létrejött szerződések szerint a vegyvizsgáló állomással kötik össze, helyéül az újszegedi kenderakadémiát jelölték ki, mintegy negyven , hold területet is felajánlott megfelelő bérösszeg ellenében a város, most már az egészében kidolgozott program megvalósítására került volna a sor. A földmivelésügyi miniszter a létesülő intézmény igazgatójává ki is nevezte Juhász Árpádot, aki több ízben járt is Szegeden, hogy megkezdje a szervezés munkáját azonban semmit sem szervezhetett. Elsősorban azért, mert nem kaphatott lakást, a lakáshivatalhoz több ízben benyújtott igényeit visszautasították és azt felelték neki, hogy elégedjék meg egyelőre ideiglenes szállodai lakással, mert ma minden lakást az egyetem professzorainak és tisztviselőinek tartanak fönn. Ez a körülmény méltán elkedvetlenítette az igazgatót, akinek nincs módjában családjától távol szállodai szobában megkezdeni a szervezés nagy munkáját. Elutazott Szegedről és elutazásával természetesen szünetelnek is a megvalósítás munkálatai. Míg az ügyek így fordultak Szegeden, addig a rivális Debrecen, amelynek szintén rendkívüli nagy érdeke a fontos vegykisérleti állomás elhelyezése, régen van és mindent előkészít, hogy a megfeneklett szegedi próbálkozások után, tekintélyes anyagi megajánlások árán, lehetőleg azonnal elhelyezze az állami intézetet. Jól értesült debreceni szakférfiak már befejezett ügynek tekintik az állomás helyének miniszteri megváltoztatását, arról is szó van, hogy a debreceni egyetem az állomás létesítésével azonnal fölállítaná az ott is óhajtott mezőgazdasági fakultást, amely közös érdeke mindkét városnak és mindkét egyetemnek. Bár a tervek keresztülvitelére nem sok reménye lehet a debrecenieknek, hiszen Szegedre nézve kötelező erejű szerződések szólanak ez ellen, jellemző mégis a testvérváros általános közhangulatára az a lelkes megajánlás és a kultúrérdekeket szolgáló költséges, de végtelenül hasznos intézmény pártolása. Az egyetemavató ünnepségek lázában a jól megérdemelt pihenésnek nem szabad addig tartani, amíg a rendkívül szükséges intézetet kirántják a lábunk alól; legkevésbé sem borulhatnak föl a tervek egyetlen lakás kiutalásán. *« * ^ V* '< * ^1 V * ^ V* '» * ^1 ” V* A város üzemi részvénytársasága. Az igazgatóság élére csak belső ember kerülhet. — Ha a főszámvevőt bízzák meg — meg kell válnia eddigi munkakörétől. Megírta a Szegedi Kapló, hogy a város üzemeinek gazdaságos kihasználása érdekében tervezetet dolgoztatott ki a tanács, mikép lehetne az eddig különálló üzemeket egységes kezelés alá vonni és mégis kivenni a nehézkes közigazgatási ügykezelésből ? Scultéty Sándor főszámvevő a tervezetet kidolgozta és a tanács elé terjesztette. Részleteit ismertettük már, lényege az, hogy részvénytársasági mintára igazgatóság vezetné a nagyjában két csoportra, műszaki és gazdasági csoportokra osztott üzemeket. (Közvágóhíd, vízmű, téglagyár, gőzfürdő. — Húsüzem, kenyérüzem, köztisztasági, bodomi és halgazdaságok.) A tanács természetesen közgyűlés elé fogja vinni a jelentős pénzügyi újítást és ezt megelőzőleg még e héten letárgyaltatja a tervezetet a pénzügyi és jogügyi bizottságokkal Megkérdeztük Scultéty Sándor főszámvevőt a tervek megvalósításából eredő személyzeti változásokról. — Tulajdonkénen nem is nevezhető az új szervezet részvénytársaságnak, mondotta a főszámvevő, csak a szerkezete egyezik meg vele. Az üzemek élén a jelenlegi vezetők maradnának ugyanazzal a feltételekkel, mint eddig, de az elszámolás és az ellenőrzés átmenne az igazgatóság kezébe, amelynek élén egy vezérigazgató állana. Hogy ennek föltétlenül belső városi embernek kell lenni, az kétségtelen, viszont az illető kénytelen lesz megválni eddigi beosztásától, mert az igazgatói teendők ellátása egész munkásságot kíván. Mindez természetesen végső döntésre a közgyűlés elé tartozik, az eredményes városi gazdálkodás pedig ettől a döntéstől függ, amely után remény van arra, hogy végetérnek a híres üzemi ráfizetések. Kilátás van ezzel kapcsolatban arra is, hogy a város egyes üzemeinek élére rendelt vezetők az arányos fizetési feltételeket nyerjék el és megszűnjenek a háromnegyedmilliós évi jutalékok, valamint a havi ezerkoronás üzemi segélyek is. A kisgazdapárti határozat hatása csak Bethlen hazaérkezése után mutatkozik Tomcsányi megint nem mond le. A kisgazdapárti értekezlet hatása akkor tisztázódik csak, ha Bethlen István gróf külügyminiszter a velencei konferenciáról hazaérkezik. Akkor dől el, hogy a kisgazdapárt Rubinek—Schandl csoportja, amely mint a déli kiadásunkban közölt tudósításból ismeretes, az elfogadott tíz pont ellen szavazott, — kilép-e a pártból és a kereszténypárttal s a disszidensekkel lép-e benső szövetségre. Ezek a képviselők egyébként csütörtökön értekezletet tartottak, amelyen már megtárgyalták a kérdést. Meg kell jegyezni, hogy a nemmel szavazók között olyanok is vannak, akik már most kijelentették, hogy továbbra is a kisgazdapártban maradnak, mert ők csupán a módosítások tárgyalása mellett voltak, anélkül, hogy a tíz pontot egészében elvetni akarnák, pont Sokat beszélnek különösen a fiú másodikának elfogadásáról, • HH-rm I'