Szegedi Napló, 1922. június (45. évfolyam, 124-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

i^ra 3 korona. Pályaudvaron 3.50 korona. Szombat, 1922 Jontus 24 * ILV. évf. 141 szám KLÜiií ST££t AB. Egéé?, trrs 900— tü 480.— ■N^jíU „ 240.— SSZ biSra 8a— NAPLÓ POLITIKA I, KOZGAZDASAGI ES IRODALMI NAPILAP Megjelenik reggel. Szerkesztés kiadóhlv. Tisza Lajos­ körut 71 Telefon: szerk. 340 kiaddhiv. 102 A magyar korona. Nem kérem, nem a királykér­­désről esik itten szó a nem fejte­­getünk nehéz közjogi kérdéseket. Nem. Csak a magyar koronáról emlékezünk meg, a mi elszegénye­­dett, megcsúfolt és lenézett a valu­tánkról, amelynek legutóbbi árhul­lámzása milliárdos károkat okozott az országnak. A héten 0 60 ról 0,5- re zuhant a koronánk, aztán megint emelkedett, hogy megint essen. Ez a folytonos hullámzás maga után vonta az árdrágulás legszélsőbb méreteit, amelynek következményeképpen a kereske­delemben és a valutapiacon igen sokan estek áldozatul. Adókincstár és az általános pénz­viszonyok szempontjából tehát nem lehet közönyös, ha egyik hétről a másikra a korona elkerülhető ár­hullámzása miatt milliók vesznek el. Hiszen ezzel még jobban emel­kedik a tőkehiány és a tőkeszük­séglet és a leszegényedési folya­mat még erősebb iramban halad tovább. Mi azt hisszük, hogy vannak még biztos és célravezető eszközök, amelyeknek igénybevételével meg lehetne menteni a korona katasztró-­ fális zuhanását s meg lehetne men-­­ teni az országot attól a veszede-­ lemtől, amely­­ Ausztriának jutott osztályrészül. A pénzügyi kormánynak nem lehet fontosabb teendője, mint a magyar korona árfolyamának stabi­­lizálása. Gyorsan és okosan kell segíteni ezen és végrehajtani azo­kat­ a módozatokat, amelyekkel még lehet valamit menteni A tegnap benyújtott költségvetési javaslatból már látjuk, hogy megint kilátás van óriási hitelek igénybevételére , szükség esetén a bankóprésre is. Mi lesz ennek a következménye ? Olyan drágaság és emellett­­ olyan értéktelen pénzbőség, amelybe sirni fog az ország s amelyből aligha ki tudunk majd jutni. A pénzpiacnak meg kell adni a­­ biztonság érzetét, hogy a közönsé­­­­get egyik hétről a másikra ne érje a meglepetés. Biztos és okos talajt­­ kell szerezni a magyar valutának,­ de ne a Hegedűs-féle expozék or­­­­szágrémítő metódusával. Értéket kell­­ adni a pénzünknek, de ezzel szem­ben drákói törvényeket kell hozni az árdrágítók ellen. Fel kell füg­geszteni a kiviteli engedélyeket,­­ meg kell adóztatni a nagytőkét s­­ rá kell venni a gazdákat, hogy az­­ eldugott pénzt hozzák forgalomba.­­ Ha ez megtörténik, akkor nem­­ Zürich lesz az ország irányadó je­­­lentése, hanem a magyar bölcseség­­ és józan jövőbalátás. | I­ A­t* Haas pénteki ülése* A pén­zügy­iiiiiniszter beterjeszti az lin­k­militást. Bizottság;­ tagválasiítási. — Dróxdyt kibuktatták. — Szo­­cialista lett az e­gyik jegyző. — Mitit tartalmaz az indem­nitási javaslat ? Pontban 10 órakor nyitotta meg Gaal Gaszton elnök a nemzetgyű­lés tegnapi ülését. A képviselők azonban kevés érdeklődést mutat­tak a tegnapi ülés iránt, mert alig 18—20-an jelentek csak meg. Az elnök bejelenti, hogy öttevé­­nyi Szabó István kér sürgős inter­pellációjára engedélyt, a vidéken elharapódzó veszettség tárgyában. Az interpellációra a napirend le­­tárgyalása után tér a Ház. Az elnök ezután megejti a képviselők­­nek a tanácskozási osztályokba való sorsolását. Közben lassan szállingóznak a képviselők a terembe s mire a sorsolás véget ér, már imitt-amott meglelnek a padsorok. Az elnök ekkor bejelenti, hogy áttérnek a két jegyző és a bizottságok megválasztá­sára. A szavazásra öt percre fölfüg­gesztik az ülést, melynek ismételt megnyitásakor megkezdődik a név­szerinti szavazás. Perlaky György olvassa a képvi­selők névsorát, majd Petrovich György hívja föl szavazásra azokat, akik az első névsorolvasáskor tá­vol voltak. A szavazás után, a házszabályoknak megfelelően, nyílt ülésen számolják össze a jegyzőkre leadott szavazatokat. Az össze­­számlálás után Gaal Gaszton beje­lenti, hogy összesen leadtak 104 szavazatot, ebből Csik Józsefre 97, Bébek­ Edére pedig 95 szavazat esik, a Ház tehát őket választotta meg a két jegyzői tisztre. Az elnök ezután a bizottsági tagságokra leadott szavazatok ösz­­szeszámlálásának idejére felfüg­geszti az ülést. Bizottsági tagságok meg­választása. Féltizenegy órakor hirdette ki az elnök az eredményt, mely sze­rint bejelenti, hogy összesen 104 szavazatot adtak le. Az összes tag­ságokra azokat választották meg, akik a pártközi megegyezés alap­ján létrejött nyomtatott listán sze­repeltek. Ezek közül csak Drózdy Győző bukott ki a földmivelésügyi bizottság jelöltjeinek sorából. Az összeférhetetlenségi állandó bizott­ság elnöke Széchenyi Viktor gróf lett, helyettese Ernszt Sándor. A választás eredményeinek a ki­hirdetése után az elnök bejelenti, hogy a pénzügyminiszter kíván szólani A pénzügyminiszter beterjeszti az indemnitást. Kállay Tibor pénzügyminiszter: Beterjesztem az 1922—23. költség­­veteli év első hat hónapjának köz­terheiről és közkiadásáról szóló törvényjavaslatot és kéri, hogy a javaslatot az osztályok mellőzésé­vel a bizottságokhoz utasítsák. Gaál Gaszton kijelenti, hogy a törvényjavaslat az osztályok mellő­zésével a bizottságokhoz kerül. Miután a most megválasztott bi­zottságok rövidesen meg kell, hogy kezdjék működésüket, szükséges­nek látja, hogy mielőbb megala­kuljanak. Kéri tehát a bizottságo­kat, hogy a részükre megjelölt helyen azonnal alakuljanának meg és megalakulásukról lehetőleg még az ülés­ folyamán tegyenek jelen­tést. Ezután a bizottságok és osztá­lyok megalakulásának idejére az elnök tíz percre felfüggesztette az ülést. Mit tartalmaz az új költségvetés? ! A pénzügyminiszter által benyúj­­­tott költségvetés a következő főbb pontokat foglalja magában: " Az 1. § ben a kormány felhatal-l mazást kér, hogy­­ az adókra és állami jövedelmekre­­ vonatkozó törvényeket az 1922— * 23 -iki költségvetési év első hat hónapjában­ érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásoka­t a meghatározott módon fedezhesse. A 2. §-ban a kiadásokra nézve az 1921—22. költségvetési év elő­irányzatának keretei az irányadók. A §. alapján a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az Országos Pénzügyi Tanács által esetről-esetre feltétlenül szükségesnek talált ösz­­szeg erejéig az állami jegyintézet hitelét vehesse igénybe, megfelelő állami kötvények ellenében. A 6. § ban jóváhagyatnak a kor­mány ama rendeletei, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeül. A­ 7. §. kimondja, hogy a háború esetére szóló kivételes hatalom a jelen törvény életbelépé­sével megszűnik. Azokat a rendelkezéseket azon­ban, amelyek fentartásának szük­ségessége időközben megszűnt, a kormány azonnal hatályon kívül he­lyezi A 8. §. felhatalmazza a kormányt, ho­gy a tisztviselők és egyéb alkal­mazottak nyugdíjának, az özvegyek és árvák ellátására vonatkozó tör­vény szakaszainak hatályát az 1923 ik évi június hó végéig meg­hosszabbíthassa és hogy a közal­kalmazottak, valamint a katonai nyugdíjas havidíjasok, nyugdíjas továbbszolgáló altisztek, az özve­gyek és árvák részére a felemelt rendkívüli segélyeket folyó évi július hó 1-től kezdve további rendelkezésig folytatólago­san engedélyezhesse és kifizethesse, továbbá, hogy ezeket a rendkívüli segélyeket az 1922. évi május hó 1-től kezdődő hatállyal a kormány által ideiglenesen három hónap tartamára engedélyezett átmeneti segélyek havi összegével felemel­hesse. Upanez a­z intézkedik a bírák, ügyészek é­s bírósági segédszemély­zet rendkívüli működési pótlékairól, továbbá az államvasúti tisztviselők felemelt lakbér­pótlékairól, az ál­lami nyugdíjasok és nyugbéresek özvegyei részére engedélyezett fel­emelt lakbér- és nyugdíjpótlékokról, továbbá a honvédség, folyamőrség, csend­­őrség, vámőrség és államrendőrség felemelt átszervezési, karhatalmi és készenléti pótdíjairól. A 14. § szerint az őrlési és forgalmi adóról szóló 1921. évi XXXIX. törvénycikk első fejezetének rendelkezései a tör­vényhozás további intézkedéséig érvényben maradnak. Schandl helyére Valkót­­ jelölték. Schandl Károly lemon-­ dása folytán — akit Csongrádon is­ megválasztottak — üresen maradt­­ dorozsmai kerület képviselőjelölt­­ jéül a dorozsmai választópolgárok­­ Valkó Lajos kereskedelemügyi mi-­­ nisztert ajánlották. A kereskedelmi miniszter az árumintavásáron. Budapest, julim 23. A MTI, jelenti: Valkó Lajos kereskedelmi miniszter, a kereskedelmi és iparkamara el­nökségének meghívására tegnap dél­előtt megtekintette az áruminta­­vásárt. A kereskedelmi minisztert, ki fél 12 órakor érkezett meg, az árumintavásár elnökségi tanácsa és rendelő tanácsa fogadta és a keres­kedelmi és iparkamara elnöksége nevében Belatiny Arthur üdvözölte. A kereskedelmi miniszter meg­köszönte az üdvözlést. Nagyon ör­vendetes — mondotta —, hogy si­került nekünk Magyaroszágon na­­gyobb jelentőségű árumintavásárt rendezni. Örvendetes azért, mert megvan a lehetősége annak, hogy a külföldnek megmutassuk a hazai­­ áruk és termékek minőségét és azért, mert ezzel m­egvan a lehe­tősége annak, hogy olyan össze­­köttetéseket, melyeket a múltban a külfölddel fentartottunk, újból létre­hozhassunk. A kereskedelmi minisz­ter ezután az árumintavásár két al­­elnökének kalauzolása mellett a vásár megtekintésére indult. A vörösök demonstrál­nak a lulzáron­. Flottagyakorlatok ijesztésül: Berlin, június 23. Londonból je­lentik . A Times arról értesül, hogy az orosz vörös hadsereg a legköze­lebbi hetekben Szmolenszk és Kiev környékén nagyszabású hadgyakor­latot tart. A szovjet pénzügyi bizott­sága a terv ellen nyilatkozott és nem helyeselte Trockijnak azt a tervét sem, hogy Ukrajnában tarta­nak hadgyakorlatot a nyár folyamán, ezzel egyidőben pedig flottagyakor­latot a Balti-tengeren. A Times szerint a tanácsk­öztársaság kor­mánya elhatározta, hogy a vörös hadsereg létszámát felére csökkenti.

Next