Szegedi Uj Nemzedék, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1924-05-02 / 101. szám
Szeged, 1924 május 2., péntek. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken. Egy hónapra , 20.000 K Negyedévre, , 60.000 K Egyes szám ára 1000 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal . Szeged, Kálvária-ezsa 10. sz. Tsision, 153. Ára 1000 korona. A Vl-ik évfolyam, 101. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. a Baross-Szövetsig szegedi tikjának, a MANSz, a Magyar Nemzet! Szítetsig és a Tarán- Szigetsig hiatalos tagja. Megjelenik minden nap korán reggel. Scotus Viator alias, Seton Watson, a csehek és mindennemű egyéb szlávok lelkes barátja és Magyarország esküdt ellensége hónapok előtt bejárta az utódállamokat és „tanulmányozott.“ Utja eredményeit írásba foglalta s megállapitotta, hogy komoly bajok vannak a szomszéd államok belső konszolidációja körül. A csehek és tótok úgy szeretik, hogy majd megeszik egymást. A horvátoknak és szerbeknek hasonló az esetük. Bajok vannak tehát, az új államok körül. Ennyit a kitűnő skót maga is kénytelen elismerni. Az uj államalakítások tehát nem hoztak áldást a háborútól meggyötört emberiségnek. Csak az a baj, hogy Scotus ur megállapitásai kissé elkéstek. A bajok már a párisiak által megboldogitott népek nyakán vannak s elhárításukra nem,elég sem a bajok utólagos megállapitása, sem a meginduló krokodiluskönnyek özöne. A népek testén jelentkező mérges kelevényeket csak a politikai „belgyógyászat“ útján lehetne meggyógyítani. Vérkeringési zavarok ezek s gyökeres gyógyításuk még a jövő zenéje. Scotus úr békeidőben mint világpolitikai szaktekintély tündökölt a nemzetiségi agitátorok köreik előtt. Ilyen minőségben, mint bécsi szoc. dem kancellárral kötött kebelbarátságot. Ez beajánlotta Scotusnak Stefánek Antal pahszláv újságírót és félbenmaradt tanárt, aki a cseh államalakulás után a pozsonyi cseh minisztérium iskolaügyi osztályának lett a vezetője. Gyűlölettől elfogult, közepes műveltségű ember, aki semmi mást nem „alkotott“, mint hogy tönkretette a felvidéki magyar iskolákat. Ez az ember és közvetlen környezete voltak tót ügyekben Scotus úr informátorai. Oláh oldalról hasonló környezetben nevelődött Scotus Viator politikai szaktekintéllyé. A világháború lezajlásáig soha a leghalványabb jelét nem adta annak, hogy a magyarországi viszonyokról tárgyilagos képet akar magának szerezni. Csak most kezd benne felébredni ilyen irányban a lelkiismeret. Most, mikor a romok felett jár, az általa annyira szidott és elitélt monarchia romjai felett, melynek lelkiismeretlen és könnyelmű lerombolásához könyveivel, agitációjával és magyarellenes rágalmainak özönével maga is hozzájárult. Most, mikor a Felvidék elnyomott tót népe a végsőkig keseredve bojkottot hirdet a csehek ellen, kiket idegeneknek tart. Scotus urnak, úgy látszik, külön felfogása van a politikai és újságírói lelkiismeretességről. Ez a lelkiismeret és ez a morál pedig veszedelmesen egyezik azzal, amit ellenségeink tanúsítottak, akik hazugságokkal és rágalmakkal gáncsolták el a habsburgi monarchiát, kizárólag azért, hogy ők maguk jussanak uralomra. Céljukat elérték: 4 hónap alatt Csehországban éppen 22 panamát lepleztek le. Oláhországban, Szerbiában is erősen szaglik a „politikai helyzet,“ így nem lehet „kormányozni.“ És Scotus úrnak meg kell nyugodni teljes orrfintorgatással abban, hogy a madarat tolláról, őt pedig barátairól ismerjük meg. Is megérkezett a pénz&frifi főbiztos Budapest, május 1. Mr. Jerome Smith, a Népszövetség magyarországi főbiztosa Génfből ma reggel hat óra 40 perckor az Orient Expressen a nyugati pályaudvaron Budapestre érkezett. Kíséretében jött R. Taylor, a népszövetségi pénzügyi bizottság tagja, valamint titkára is. Ugyancsak ezzel a vonattal érkezett báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter is Párisból. A népszövetségi főbiztost Bárczy István és Ambrózy Lajos gróf üdvözölték, aki közvetlen melegséggel köszönte meg a fogadtatást. Majd Bárczy kíséretében autóba szállt és a Hungáriaszállóban elkészített lakosztályába hajtatott, tekintettel arra, hogy végleges lakására nézve még döntés nem történt. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a pályaudvaron a következő nyilatkozatot tette: — Jelenlegi párisi utam a szanálási akcióval és a külföldi kölcsönnel tulajdonképen nincs semmi összeköttetésben, mivel Párisba főleg azért mentem, hogy az ottani követségtől való távozásom alkalmával a szokásos búcsúlátogatásokat megtegyem. Nagyon örülök annak, hogy utazásom alatt alkalmam volt megismerkedni J. Smith népszövetségi fömegbizottal, akit igen jó akaratú és rokonszenves embernek ismertem meg és aki telve munkakedvvel és buzgalommal vállalta magyarországi tisztjét. Smith fömegbizott még Amerikában informáltatta magát Széchenyi László gróf ottani nagykövettel Magyarországról, útközben pedig Londonban a Népszövetség ott tartózkodó tisztviselőjével Henry Strakossal is beszélt, majd Párisban a jóvátételi bizottság és a Népszövetség tagjaival, innen Genfbe utazott, ahol ugyancsak informatív célokból igen rövid ideig tartózkodott. Jerome Smith a legszebb reményekkel jön hozzánk és szilárdan bízik a szanálási terv sikerében. J. Smithnek a Népszövetség által Magyarországra kiküldött pénzügyi főbiztosnak megérkezése alkalmával a hivatalos fogadtatás céljából megjelent notabilitásokon kívül rendkívül sok érdeklődő jelent meg a pályaudvaron. Kiváncsiak voltak arra a személyiségre, aki a magyar kormányt támogatni fogja a szanálás munkájában. A pénzügyi főbiztos középtermetnél valamivel magasabb, 50 év körüli borotvált arcú, öszeshajú úr, akinek meglepően megnyerő kifejezésű arca és egyénisége már az első pillanattól kezdve rokonszenves, foglalkozásra nézve ügyvéd. Legnagyobb szeretettel és lelkesedéssel indul munkájára. A Magyar Távirati Iroda az alábbiakban közli Smith Jeromias Magyarország főmegbizottjának életrajzát. J. Smith született Doverben (Amerika Egyesült Államok) 1870 ben, tanulmányait Amerika leghíresebb ősi egyetemén a Harbard egyetemen végezte, hol 1892-ben abszolvált s ugyanott 1895 ben jogi doktorátust tett. Mint ügyvivő, az Amerikai Egyesült Államok legfőbb törvényszéki birájának titkára volt 1895-től 1896-ig. A világháború után tagja volt a békeszerződés tárgyalására kiküldött amerikai bizottságnak, melyben mint az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának tanácsosa és pénzügyi tanácsadó működött. Ezenkívül tevékeny részt vett a kínai konzorcium megszervezésében és a mexikói államadóságok eredményes rendezésében. mennyi bérösszeget kell fizetni az üzleti helyiségek után A Szegedi Új Nemzedék tegnapi számában közöltük, hogy lakásul szolgáló helyiségek után Szegeden a májusi negyedre — május 15-éig — mennyi bért kell fizetni. Részletesen kimutattuk, hogy a tiszta lakbér, kincstári haszonrészesedés, közüzemi pótlék és házmesteri pénz címen összesen az 1917 novemberi negyedben fizetett lakbér 13,89 százalékát kell aranyban fizetni. Az üzleti helyiségek bérlői Szegeden fizetik aranykoronában az 1917. évi novemberi negyedre fizetett alapbér 18 százalékát tiszta bérben, 5 százalékát közüzemi pótlékban, továbbá a 18 százalékos tiszta bér 25 százalékát, mint kincstári haszonrészesedést és 2 százalékát mint házmesteri pénzt. Ha tehát valaki az 1917. évi novemberi negyedre 100 korona bért fizetett, az most fizet aranykoronában: 18®/a házbért................................18.00 5/o közüzemi pótdíjat . . . 5.00 a 18 korona 25®/o-át mint kincstári haszonrészesedést .... 4.50 és a 18 korona 2/o-át, mint házmesteri pénzt............................. 0.36 összesen 27.86 aranykoronát, amely 16.000 papír koronát véve 445.760 koronának felel meg. Tehát míg a lakások után az 1917. évi novemberi negyedre fizet lakbér 13,89 százalékát kell arányban fizetni, addig az üzleti helyiségek után a 27,86 százalékát. Ha valaki tehát az 1917. évi novemberi negyedre az üzleti helyiség után fizetett bérnek 27,86 százalékát 16 ezerszeresen veszi, megkapja a májusi negyedre fizetendő összeget. A lakások és egyéb helyiségek bérlői a háztulajdonostól (bérbeadótól) a bérelt helyiségben felmerülő olyan karbantartási és helyreállítási munkálatok teljesítését sem követelhetik, amelyek a helyiség használhatósága végett szükségesek, kivéve mindazokat a javítási munkálatokat, amelyek földben vagy falban elhelyezett vízvezetéki, csatornázási vagy egyéb berendezések szerkezetében, vagy az épület állagában a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. A lakások 1927 május 1-ére, az üzleti helyiségek pedig azok nagysága szerint 1926 augusztus 1-ére, illetve november 1-ére szabad rendelkezés alá kerülnek. Az üzleti helyiségek után is az üzemi pótlékot az egyéb vidéki városokban és községekben az alapbér olyan százalékában kell megállapítani, amint azt a lakásokra nézve tegnapi számunkban közöltük. Feszültség a franciák és a törökök között London, május 1. A Times konstantinápolyi jelentése szerint Chiassin basa tábornok elrendelte, hogy a francia—olasz léghajózási társaság szüntesse be a kísérleti repüléseket és a repülőknek el kell hagyniuk Törökországot. Ennek a fellépésnek oka a szíriai határon beállott feszültségre vezethető vissza. Török bandák kijelentették, hogy támadásaikat mindaddig nem szüntetik meg, amíg a déli határt meg nem tisztítják a francia haderőktől. A Daily Expressnek jelentik Jeruzsálemből: Szíriában előretörő francia csapatok a török irreguláris csapatokat megverték. a politika hírei Hatalmi kérdéssé fajult a nyomdászsztrájk — Bíznak a Nemzeti Bank agrár jellegében — A nemzetgyűlést újból elnapolják A nemzetgyűlés összehívására vonatkozó intézkedés a képviselők legnagyobb részét vidéki otthonukban és kerületeikben találta. Tekintettel arra, hogy a kormánypárti képviselők többsége már a mai nap folyamán megérkezik a fővárosba, a kormánypárt ma estére pártvacsorát hívott egybe, amelyen bőséges alkalmuk lesz a képviselőknek az újabb eseményekről is informálódni. A nemzeti alapon álló pártok köreiben számolnak azzal, hogy a szociáldemokraták a pénteki ülésen zajos jeleneteket fognak előidézni, mert hiszen a nemzetgyűlés összehívásának nem volt más célja, minthogy a pénzügyi főbiztost már az első napon figyelmeztessék a magyar kisebbség elnyomására. A kormánypárt klubbjában élénk pártélet van. A képviselő tagok közül mintegy 30—40 en jöttek össze, a kormány részéről jelen voltak: Daruváry Géza külügyminiszter, báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Rakovszky Iván belügyminiszter, Pesthy Pál igazságügyminiszter, Szabó István földmivelésügyi miniszter. Úgy a társalgóban, mint később a vacsora alatt a beszélgetés általában az aktuális kérdések felől folyt, így különösen a jegybank részvényeinek jegyzése és a nyomdászsztrájk körül fejlődött ki élénk vita. A nyomdászsztrájk kérdésében az a vélemény alakult ki, hogy a tekintetben nem annyira bérkérdésről, mint inkább hatalmi kérdésről van szó. Nagy megelégedéssel regisztrálták a kormánynak azt az intézkedését, amely lehetetlenné tette, hogy a főbizalmi testület irányítsa azt, hogy mely lapok jelenhessenek meg és melyek nem. Ilyen körülmények közt teljes megnyugvásul szolgál a belügyminiszternek az a rendelete, amely a sajtószabadság védelmében megakadályozza azt, hogy egy kis csoport tetszésétől függjön, hogy mely lapok jelenhessenek meg. A jegybank részvényeinek jegyzésére vonatkozólag a vidékről feljött képviselők általában azt az örvendetes hírt hozták, hogy a gazdatársadalom széles rétegei már az első napokban is nagy érdeklődést tanúsítottak a részvények jegyzése iránt. Annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a gazdatársadalom a jegybank részvénytőkéjében oly nagy mértékben képviselteti magát, amely ennek az intézménynek agrár jellegét megfelelően ki fogja domborítani. A parlament összehívására vonatkozólag általában az a vélemény, hogy ez nem egyéb pártpolitikai taktikánál, amelyet az ország helyzete és az általános hangulat semmikép sem indokol. Az eddigi jelek szerint a nemzetgyűlés a holnapi ülésen újra el fogja napolni magát. Károlyi József gróf nem utazik Lequeitióba. Károlyi József gróf, a székesfehérvári kerület nemzetgyűlési képviselője a fehérvári lapokban nyilatkozatot tett közzé, amelyben megcáfolja azt a több helyről kolportált hírt, hogy ő, Cziráky gróf és Hunyadi gróf Lequeldóba utaznának Zita királynéhoz.