Székely Hírmondó, 2011. augusztus (16. évfolyam, 147-168. szám)

2011-08-01 / 147. szám

SZÉKELY Hírmondó 2011. AUGUSZTUS 1HÉTFŐ Az elmebetegek Eldorádója E­lnézegetem, hallgatom (elég­gé fölösleges időpocsékolás!) ezt a Vadim Tudort, aki most már egyenesen a szellemi leépülés legaljára került, amióta az Európai Parlament tagja. Nem érzi ott jól magát, mert az egész ügyből nem ért semmit, nem is üvöltözhet ful­­mináns, átkozódó beszédeket, mert rövid úton az ülepére paran­csolják. Románia óriási dicsősége, hogy olyan„európarlamenterei" vannak mint Vadim Tudor, Gigi Be­­cali és - sajnos! - Adrian Severin, akit azért komolyabb embernek hittem annál, hogy befolyással üzérkedjen. Nos, Adrian Severin esetében csalódnom kellett (tény­leg sajnálom!), de a másik két vitéz tényleg hozza azt a formát, amit mindenki elvárt tőlük. Gigi nem is nagyon jár Brüsszel­be, érzi, hogy nincs ott mit keres­nie, hiszen nem beszélnek arrafelé a transzhumáns pásztorkodásról, a telekspekulációkról, de még a„vi­­lághíres"Steaua klubról sem ejte­nek szót. Vadim sem érzi igazán jól magát az európai közgyűlésben, mert amióta egyszer-kétszer meg­vonták tőle az uszító vartyogtatás lehetőségét, már meg sem szólal. Mit tehetne az árva, hát eljön haza, s itt rontja újra a levegőt, olyan for­gatókönyveket, látomásokat vizio­nálván, hogy az emberben tényleg megáll az ütő. Például egy Bases­­cu-Orbán-Tőkés tengelyről, mely Romániát szerteszét akarja szab­dalni, hogy hozzáférhessenek a szí­véhez, melyet a világ azért mind­közönségesen Székelyföldnek hív. Mire alapozza a „fővezér" az ő el­méletét? ! Hát arra, hogy az épülő autósztrádák (sajnos, soha nem fognak elkészülni!) kizárólag Erdély elcsatolását szolgálják, mert akár Nagyvárad, akár Arad irányából kö­zelítsenek az ország belsejéhez, mindenképpen egy Székelyország felé vezető korridort alakítanak ki, amelyen aztán háborítatlanul vo­nulhatnak a hun hadak. Érdekes gondolat, főleg azzal megtoldva, hogy Vadimunk még térképvázla­tokat is bemutat melléjük, melyek egyrészt Arad, Hunyad, Fehér vár­megyék megszállási tervét tartal­mazzák, minek folytán pontosan a Székelyföldig lehetne elérni, a má­sik ágon pedig Bihar, Kolozs, eset­leg Szilágy megye okkupációját, ami által ugyancsak Székelyföldig jutnának el a megszálló hadak. Még szerencse, hogy sem a szél­hámos Bechtel, sem Anca Boagiu közlekedési minisztériuma nem építi igazán eme stratégiai felvonu­lási utakat. Egyelőre elbukott a tanácsban az óvodák átszervezése Összevonás vagy megszüntetés? Nem sikerült elfogadnia csütörtöki soros ülésén Sepsiszentgyörgy városi ta­nácsának azokat a határo­zattervezeteket, amelyek révén három megyeszék­helyi óvodát adminisztra­tív szempontból összevon­tak volna más tanintéze­tekkel. A tulajdonképpeni szavazást elég komoly vita előzte meg, amelynek fő­szereplői elsősorban Antal Árpád András polgármes­ter, illetve Berecki Kinga MPP-s tanácsos voltak. Nagy Demeter István A három tanintézet: a Pinocchio, a Napsugár és az Árvácska óvo­dák esetében gyakorlatilag a tanügyi minisztérium döntései nyo­mán kell végrehajtani az átszervezést, ami kizárólag adminisztratív jellegű. A csütörtökön végül jóvá nem ha­gyott tervezetek értelmében a három óvoda vezetőtanácsai feloszlanak, il­letve elvesztik a tanintézetek székhe­lyeinek gondnokságát, amit a Pinoc­chio esetében a Nicolae Colan, az Ár­vácska esetében a Gödri Ferenc, míg a Napsugár esetében az Ady Endre M­­­III. osztályos iskolák vesznek át. Amint az a tanácsülésen kiderült, az óvodáknak nem kell költözniük, mindössze megszűnik az eddigi ügyvezetés, illetve a pénzügyek keze­lése, és az iskolák biztosítják a továb­biakban a jogi személyiséget szá­mukra. Amint azt Sztakics Éva alpol­gármester, illetve Antal Árpád is el­mondta, ráadásul sikerült úgy meg­oldani az átszervezést, hogy egyetlen személy sem veszíti el az állását. Be­recki Kinga ugyanakkor úgy véleke­dett, hogy elfogadhatatlan számára, hogy összevonják a három óvodát a fentebb már ismertetett iskolákkal. A Magyar Polgári Párt tanácsosa sze­rint ez tulajdonképpen az első lépés az intézmények felszámolása felé, és nem szabad elfelejteni, hogy magyar intézményekről van szó. A tanácsos felvetése nyomán elég heves vita alakult ki arról, hogy mit is jelent az összevonás. Antal Árpád több rendben is igyekezett bizonyí­tani, hogy egy országos előírás helyi alkalmazásáról van szó. A terveze­tekben egyébként fel is van sorolva, hogy melyek azok a jogszabályok, többek között a megyei tanfelügye­lőség rendeletei, amelyek alapján az átalakítást véghez kell vinni, de en­nek ellenére sem sikerült meggyőzni a tanácsost, hogy támogassa a kezde­ményezést, sőt a szavazásnál kiderült, hogy érvei végül a saját frakciójának tagjaira is hatással volt. Mivel a tervezetek ingatlanokról is rendelkeztek, az előírások értelmé­ben a megszavazásukhoz 2/3-os többségre volt szükség. A Magyar Polgári Párt tanácsosai végül vagy a tartózkodás, vagy az ellenvoks mel­lett döntöttek, és mivel összesen hat RMDSZ-es tanácstag volt jelen, illet­ve négyen a román frakció részéről, így mindhárom kezdeményezés el­bukott. Az ülésen elhangzott, hogy várhatóan a mai rendkívüli tanács­ülésen újból napirendre kerülhetnek a tervezeteket, bár a megvitatjak kö­zött nem szerepelnek.« Nem a költségvetés-kiigazításra Mégis van színe a pénznek A pénznek nincs színe, derült ki a baróti városi tanács júliusi so­ros ülésén, amelyen a polgár­­mester egy egyszerű magyará­zattal próbálta a költségvetés­módosítás szükségességét alátá­masztani: a város közös „kosa­rában” levő pénzek nincsenek zöldre vagy pirosra festve, hogy előre lehessen tudni, mire költik el őket, a szükségekre év közben derül(het) fény, a fekete lyuka­kat pedig ezen igények szerint kellene betömni. Böjte Ferenc Annyi biztos: a városnak egyre kevesebb a pénze, hiszen több in­tézményhez is felszólító levél ér­kezett a gáz-és villanyszámlák ha­ladéktalan rendezésére, de már az iskolák, óvodák más jellegű anya­gi költségeit sem tudja az önkor­mányzat fedezni. Ahhoz pedig, hogy egyiknek adjanak, a másik­tól kell elvenni, így például a fel­­sőrákosi községi útnak szánt 50 ezer lejt a polgármester részben a vízszolgáltatóhoz (pályázati ön­rész biztosítására), részben a vá­rosi mentőállomás számára szük­séges előtanulmány elkészítésére irányította volna. Csakhogy az egész határozattervezet elbukott egy módosító javaslaton: az RMDSZ- frakció kérte a polgár­­mestert, nevezze meg, honnan vesz el 80 ezer lejt a miklósvári kultúrotthon számára, és miután ez nem derült ki egyértelműen, kérték, hagyják ki ezt a tételt. Végül sem a módosító javasla­tot, sem a költségvetés módosí­tását célzó tejes határozatterve­zetet nem fogadták el a városa­tyák, úgyszintén nemet mondtak a városhoz tartozó falvakban a 30 lejes adó kivetésére, mellyel az őrség megszervezését akarta Nagy István biztosítani. Ellenben - szintén már sokadszori napi­rendre tűzés után - megszavaz­ták a házasságok anyakönyvi hi­vatalnál történő felbontásának 500 lejes illetékét.« AKTUÁLIS 2 A terepbicikliseket lefejezik, ugye? Életveszélyes kábelek A megyeszékhelyi Jaxtrem Sport­egyesület elnöke, a 32 éves Bálint Gyula (Jackó) szerint a háromszéki terepbiciklizés, az erdei bringázás az emberi hanyagság miatt egyene­sen életveszélyes elfoglaltságnak számít, a fő veszélyforrást a juhász­kutyák és a Romtelecom jelentik. Tinea Teddy Amikor Jackó a háromszéki terep­biciklizés mostoha körülményeit tag­lalta, először a vadállatok jelentette veszélyre gondoltunk. Hamar kide­rült, hogy ennél rosszabb a helyzet.­­1999 óta terepbiciklizők. Az er­dei utak az agresszív fakitermelésnek, az ATV-knek, a romák által széthor­dott szemétnek köszönhetően egyre csak romlanak A Sugásfürdő felé ve­zető aszfaltúton tavaly nyakbotok nélküli pásztorkutyák kerítettek kör­be, az mentett meg, hogy eszeve­szetten elkezdtem ugatni rájuk. A legsúlyosabbnak mégis a Teleg­­ráfnál (a Sugásfürdő felé vezető régi útnál) ítéli a helyzetet, ahol a Romte­lecom hanyagsága miatt - már a tavaly óta! - a viharok által kidöntött villa­nyoszlopokról lelógó huzalok akár le is „fejezhetik” a bringásokat. A sport­ember már tavaly értesítette a polgár­­mesteri hivatalt, ám nem született semmilyen megoldás, miközben töb­ben is megsebesültek a néhol fejma­gasságban kifeszülő drótok miatt. Ugyanakkor a szolgáltatónál is iktatta panaszát, ám választ azóta sem kapott. A Romtelecom részéről lapzártáig, többszöri próbálkozás után sem sike­rült elérnünk senki illetékest.« Jackó terepbi­ciklizés köz­ben. A lelógó telefonhuzalok állandó életve­szélyt jelente­nek számára

Next