Székely Hírmondó, 2014. július (19. évfolyam, 124-146. szám)

2014-07-01 / 124. szám

SZÉKEIA Hírmondó 2014. JÚLIUS 1., KEDD Egy terrorista emlékezete Az első világháborút elindító szarajevói merénylet századik évfordulóján még mindig van­nak, akik ama kor anarchistáit és terroristáit nemzeti hősök­nek, a szabadság bajnokainak látják és láttatják. Gavrilo Prin­cip boszniai szerb gyilkos így le­het a nagyszerb egységtörekvé­sek jelképe, kinek - lám-lám! - száz esztendők múltán éppen Szarajevó külvárosában állítot­tak szobrot csodálói, kik volta­képpen olyan háborús bűnösök cimborái és követői, mint Rado­van Karadzsics, Ratko Mladics, Seselj vajda és Milosevics. Gav­rilo Princip is háborús bűnös volt valójában, bár akkor nem volt használatos ez a jogi termi­nus, ami ma is kétes értékű, hi­szen nem csupán a bűnösök számonkérése okán használják, hanem ködösítésre, sőt ártatla­nok üldözésére, bemocskolásá­­ra is. Persze, a győztesnek mindig igaza van, s ezen az alapon le­het a bárányból farkast, a far­kasból bárányt fabrikálni. De Gavrilo Principből és félőrült pajtásaiból nemzeti hőst fabri­kálni azért mégis gusztustalan és elítélendő, még akkor is, ha nagyon jól tudjuk, nem az ő ter­rorista merényletük váltotta ki igazán a mintegy tizenötmillió halottat„előállító­"első világhá­borút, hiszen ahhoz régóta elő volt készítve minden, s a féleszű Princip pisztolylövései csak ürü­gyet szolgáltattak a gépezet el­indítására. De akkor is háborús bűnös volt, eltaposandó pond­­re a hagymázas álmoktól meg­­kergült tüdőbajos szerb diák, s szobrot állítani neki pontosan Szarajevóban - tízszeresen gusztustalanság. Mi, magyarok Gavrilo Prin­­cipről és hitvány cimboráiról igazán semmi jót nem mondha­tunk el, bár áldozatáról, Ferenc Ferdinánd trónörökösről sem. A magyarság az első világháború­ba - akárcsak a másodikba is! - úgy került bele, mint a légy a tejbe, semmiféle nemzeti érdek és törekvés nem indokolta a részvételt, de annál inkább ki­kényszerítették birodalmi érde­kek. Először a Monarchiáé, má­sodszor a Harmadik Birodalo­mé, s ezt nagyon jól tudták a kor felelős politikusai is, Tisza István és Teleki Pál miniszterel­nökök. Gavrilo Princip lövései számunkra egy máig tartó Gol­gota-járás kezdetét jelentették, mely még folytatódik, és folyta­tódni fog mindaddig, amíg a vi­lág, Európa rendjét nem a mél­tányosság, az igazságérzet és a szabadság valódi eszményei igazítják. Ahhoz, hogy így legyen, min­denféle Princip-szobrokat le kellene dönteni. Egyetemben a hitvány diktátorokéval és az ál­­nok„békecsinálókéval". Magyari Lajos Rókák dézsmálják a sárfalvi gazdaságokat Van, aki veszettségtől tart A közigazgatásilag Kézdi­­vásárhelyhez tartozó Sár­falván évek óta rókák ke­serítik meg a lakók életét. A ravaszdiak idén olyan nagyméretű pusztítást végeztek a majorságok­ban, hogy több kárvallott is úgy döntött, az illetékes vadásztársasághoz for­dul segítségért. Nagy Sz. Attila V­argyasi Tibor, az egyik kár­vallott szerint már öt éve, hogy borsot törnek az egyre csak szaporodó rókák a sárfalviak orra alá. - A veteménye sem olyan, mint egy mészárszék, tele van az elraga­dott tyúkok tollával­­ vezetett ben­nünket az otthona mögötti kertbe Vargyasi, majd azt is megmutatta, hogy szerinte hol vertek tanyát a tyúktolvajok.­­ A szomszédos porta tulajdo­nosa Dániában tartózkodik, így nem lehet semmit sem csinálni, pe­dig oda fészkelték be magukat a ró­kák. Onnan indulnak portyázni, a kertek mögött osonva fosztogatják a falut. Legutóbb öt rókafiókát le­hetett látni, amint épp az elhagyott telek udvarán játszottak - magya­rázta a panaszos, hozzátéve, nem is annyira a szárnyasai miatt aggódik, mert kutyái vannak, igaz, egy ka­kasát így is elvitték, hanem a csa­ládja egészsége miatt tartja fontos­nak megszüntetni ezt az állapotot. •­­ Nem tudni, milyen betegséget terjesztenek, veszettek is lehetnek, hisz olyan bátran kóricálnak az ud­varokon. A veteményesben össze­vissza taposták a zöldségeket, le is vizelik azokat, emiatt már le sem merjük szedni. Gyerek is van a ház­nál, isten őrizz, hogy megharapja egy róka - adott hangot aggodal­mának Vargyasi. Vele ellentétben Balázs Vilmos már nem volt ennyire szerencsés, 15 szárnyasát ölték meg a ravaszdi­ak, hármat pedig el is vittek Nála szabad a préda, hiszen nincs házőr­zője. - Nem csak nálam jártak a ró­kák, térjenek egyet a faluban, s nem győzik lejegyezni a panaszokat - mondta a férfi. - Olyan esetről is tudok, hogy a tojásokra ültetett kotlót ragadták el, egy másik eset­ben pedig a galambokat ölték meg. Kisebb utánajárással sikerül „ki­nyomozni”, hogy Sárfalva vadásza­tiig a brassói székhelyű, Tara Bir­sei nevű halász-vadász egyesület hatáskörébe tartozik Az egylet el­nöke, Sebastian Schiopu lapunktól értesült a történtekről, majd köz­benjárásunkra felvette a kapcsola­tot a kárvallottakkal. Vargyasi Tibor bizakodva újsá­golta, hogy a vadászegylet elnöke gyors intézkedést ígért, arról bizto­sította, hogy még aznap helyszínre küld két vadászt, lőjék ki a faluba beköltözött fosztogatókat, erre a törvény is lehetőséget ad. A gyors intézkedés egyelőre csak szóban történt meg, lapzár­tánkig a sárfalviak híre-hamvát sem látták a vadászoknak . Orgonát javíttatna az egyházközség Segítségre szorulnak Feljavíttatná a magyarhermányi református templom orgonáját a helyi egyházközség, ám a javítás­hoz szükséges összegnek csupán fele áll rendelkezésükre. A helyi presbitérium felhívással fordult azokhoz, akik anyagi hozzájáru­lásukkal segíteni szeretnék a szándékot. Böjte Ferenc „Templomunknak egyik nagy ér­tékű berendezési tárgya a hosszú múltra visszanyúló orgona. Már rég megfogalmazódott bennünk, hogy jó lenne feljavíttatni, de erre az idő most érkezett el. A szükséges összeg­nek (5 ezer eurónak) azonban csak a fele áll rendelkezésünkre, ezért úgy határoztunk, felhívásban kérünk se­gítséget” - áll a Fancsal Zsolt lelki­­pásztor által közzétett levélben. Az adományokat személyesen, vagy banki átutalással lehet a cím­zettekhez eljuttatni a Parohia re­formată Herculian számlaszámra: R­0540TPV 300000614186RO01, vagy forintnak: R0580TPV 300000614186HU01. Az átutalás­nál kéretik megjegyezni: Donaţie orgă/Adomány orgona. « Fancsal Zsolt lelkipásztor a magyar­hermányi református templomban AKTUÁLIS 2 Magyarnyelv-kurzus románoknak Huszonhétnek sikerült Huszonhét román nemzetiségű polgár tett sikeres magyarnyelv­vizsgát a Babeş-Bolyai Tudo­mányegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A 14 hetes tanfolyam résztvevői még az is­kolai év vége előtt vizsgáztak, im­már oklevelük van arról, hogy is­merik a magyar nyelvet. Erdély András Cziprián-Kovács Loránd egye­temi oktató, aki a Nemzeti Liberá­lis Párt (PNL) megyei tanácsosa­ként a tanfolyamot kezdeményez­te, elégedett az eredménnyel.­­ Az írott szöveget 90-95 szá­zalékban megértik, a beszédértés is jónak mondható, ami nehezebben megy, az a gondolatok írásban való kifejezése, különös tekintettel a he­lyesírásra - mondja a közigazgatá­si tanszék tanára. A 42 jelentkezőből 27-en vizs­gáztak sikerrel, az 50-es skálán 28- as volt az átlag, de volt, aki 40 pont fölött kapott, mint ahogy olyan is, akinek 15 pontra futotta. A januárban indult tanfolyamon heti két óra nyelv mellett, két órá­ban magyar művelődéstörténetet tanultak. Ez utóbbiból nem volt vizsga, de legalább annyi új isme­retet elsajátítottak, mint a nyelv­órákon - mondja Cziprián-Kovács Loránd. - A legtöbbjük nem is hallott olyanról, hogy Erdélyben fejedel­mek voltak, s azok nem egyszer szö­vetséges, vagy éppen ellenséges vi­szonyban voltak a román fejedelem­ségek vezetőivel - meséli az oktató. Nyilván előnyben voltak azok, akik régebb itt éltek, magyar kör­nyezetben szocializálódtak, azok­hoz képest, akik az utóbbi időben kerültek Sepsiszentgyörgyre. Czip­rián-Kovács szerint „egy teljesen normális folyamatnak” kell tekin­teni azt, hogy egy itt élő román em­ber megpróbál magyarul megta­nulni. Éppen ezért kerülték, hogy arról érdeklődjenek, kit mi motivál, aki jött, azzal szívesen foglakoztak. Ha megmarad az érdeklődés, a kö­vetkező tanévben újabb tanfolya­mot indítanak."

Next