Székely Hírmondó, 2015. június (20. évfolyam, 101-122. szám)

2015-06-01 / 101. szám

SZÉKELY Hírmondó 2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Napirenden Az úri közönség pénzt mos A román társadalom erőtelje­sen elrejtője nősödött, állapít­hatná meg a kívülálló, hiszen a politika bugyraiból kilátszik an­nak a rejtői világnak minden ki­ugró formai eleme. A serény diszkrét múmiák, a korruptok alkirályai (Nastase volt a ponti­­fex maximus) zokszó nélkül, méltósággal vonultak be előze­tesbe vagy börtönbe, például Hrebenciuc vagy Mitrea, pedig nem is olyan régen élet és halál urai voltak a román politikában. A kisebb, piti bűnözők viszont szűkölnek, és jól szabott öltö­nyük mellett kilátszanak a bűn­jelek, a zsenge korukhoz képest mellbevágóan nagy vagyon. Mint a pénzügyér Válcov vagy a pimasz, de kétségbeesett Sova esetében. Utóbbiak a tyúktolvajok eb­ben a történetben, ami megvi­lágít egy kérdést: miféle hatalmi rendszer az, amelyik adócsalót ültet az ország egyik legfonto­sabb miniszteri székébe, a pénzügyek vezetésére? A válasz az, hogy rendkívül hatékony, precíz és könyörtelen. Még meglepőbb válasz, hogy a sokat szidott Európai Unió nélkül Romániában ma is működésképtelen lenne a DNA, mert az volt az egyetlen eszköz annak a pártokon felüli hata­lomnak a megfékezésére, ame­lyik a nemzeti érdek leple alatt a privatizációkkal és visszaszol­­­ gáltatásokkal feltőkésítette a ki­szolgálóit (nota bene, és befize­tőit a hatalom kasszáiba), hogy ne maradjunk védtelenül a kül­földi tőkeerővel szemben. Eh­hez csak az igazságszolgáltatást kellett fékezni. Nem közvetlen ráhatással, hanem törvénymó­dosításokkal, csonkára szabott intézményekkel, ahogyan a kor­rupcióellenes igazgatóságot is a látszat kedvéért hozta létre ma­ga Adrian Nastase. Mert mímel­ni kellett a jogállamot, amelyik végül bebörtönözte. Ahogyan a többpártrendszer is csak a külvilág kedvéért mű­ködik itt, mert a balkáni államal­kotó állat a leghatékonyabb a világon. Nem számít, melyik pártban vagy, csak a hatalom köreiben kell lenned, ezt tudják a legjobban a román politiku­sok. Akik folytonosan azon a képleten is dolgoznak, milyen lehet az élet a magyarok képvi­selői nélkül a látszólagos több­pártrendszerben, mert jó ideje látszik, a hatalomban már nincs keresnivalójuk. Helyet kell ma­guknak találniuk. AKTUÁLIS 2 Kézdin becsomagolták a jegyautomatákat Parkolási káosz a főtéren Ahogy arról már beszá­moltunk, pattanásig fe­szült a húr a kézdivásár­­helyi tanács legutóbbi ülésének a végén, amikor a parkolás fölött ismét heves vita tört ki Johann Taierling EMNP-s taná­csos és Bokor Tibor pol­gármester között. Bartos Lóránt A­z elöljáró nehezményezte, hogy pont Taierling fogal­maz meg kérdéseket az ügyben, akinek a fizetéses parko­lás ellen folytatott harca ismét káoszba süllyesztette a várost. A polgármester erkölcsileg kifogá­solhatónak nevezte, hogy bár a tanácsos közterületen (a Gábor Áron­ téren) tartja gépkocsiit, ar­ra sem volt képes, hogy azokat Kézdivásárhelyen írassa be, így adójával nem a helyi kasszát, ha­nem valamelyik német városét gazdagítja. A polgármester azt is hozzátette, sok panaszos kereste fel azzal, hogy mikor tér vissza is­mét a rend, mert a főtéren csúcs­időben ismét nem lehet megáll­ni, és több pénzbe kerül az autó­val való körözés, mint a parkolás­ra szánt egy lej. Nem igaz, amit Taierling állít - Az, amit ön mondott a múltkor is, és amit most is állít, nem igaz. Vagy nem érti a bírósági döntést, vagy megint félretájékoztat. Ezért kellett megvárni azt, ugyanis a vég­zés egyetlen mondatában sem írja, hogy a 2014/57-es és 58-as határo­zatot megszüntették volna - fejtette ki Bokor, aki szerint mindössze a ke­rékbilincselésre vonatkozó részeket kell mindkét határozatból kivenni. Ennek tükrében levelet írtak a City Parking cégnek, és felhívták a fi­gyelmet, hogy a szerződés nem a ke­rékbilincselésről szólt, illetve kérik, hogy az továbbra is tegye a dolgát. Azt is pontosították, hogy a bírsá­golással a helyi rendőrséget bíznák meg. Erre a levélre még nem kaptak választ, viszont korábban érkezett egy ajánlat a cég részéről, amelyben az áll, hogy mennyiért lehet kiválta­ni az általuk végzett beruházást. Tény, hogy a gépeket szakszerűen becsomagolták, és valószínű, hogy a cég perelni készül. Taierling vála­szában elmondta, ő az eljárást kriti­zálta, ahogy a City Parking a gépko­csivezetőket büntette. Miért is van a tanács? Bokor Tibor egyébként kemény véleményt fogalmazott meg a tes­tület egésze ellen, megkérdőjelez­ve azt, hogy van-e értelme a létezé­sének. A kézdivásárhelyi tanács 2012 júniusától 63,2013-ban 109, 2014-ben 1 O4, míg idén 46 határo­zatot fogadott el. Ennél több volt előterjesztve, viszont ennyi kapta meg a testület beleegyezését. Tény, hogy a tervezetek zömét a polgár­­mester tárta a városatyák elé, ritka volt, hogy valamelyik testületi tag részéről érkezett volna valamiféle javaslat eddigi mandátumuk során. A kevés kivételek egyikét képezte a 2014/64-es számú, ún. autonó­miahatározat, amit Szigethy Kál­mán MPP-s tanácsos terjesztett elő, és amit a jelen levő 16 városa­tya egyhangúan elfogadott. Egyébként a 2001/215-ös szá­mú helyi közigazgatási törvény 2. szakasz 36 (1). cikkelye szerint „A helyi tanács a törvény feltételei kö­zött kezdeményezést tesz és határoz valamennyi helyi érdekű kérdésben, kivéve azokat, amelyeket törvény­nyel más helyi vagy központi köz­hatóságok illetékességébe adtak.” Bokor a tanácsülés végén kifej­tette: a fizetéses parkolás bevezeté­se nem az ő ötlete volt, ő a határo­zatot mindössze előterjesztette, miután több bizottság vélemé­nyezte és a városatyák megszavaz­ták azt.­ Mulasztás, figyelmetlenség a fő ok Két halálos munkabaleset Idén mindeddig 12 munkabal­esetet (a gyógyuláshoz három napnál hosszabb betegszabad­ságot igénylő sérüléssel járó esetet) jegyzett a Kovászna Me­gyei Munkafelügyelőség, derült ki a hivatal vezetőjével, Ördög Lajossal folytatott beszélgeté­sünk során. Tinea Teddy A munkavédelem terén, a té­mával kapcsolatosan egy európai uniós szintű kampányt is kezde­ményeztek: a Stressz ellenőrzés alatt nevű akció a biztonságos, egészséges, stressz­mentes mun­kahelyek fontosságára hívja fel a figyelmet.­­ Két-három munkabalesetet jegyzünk havonta, ami a me­gyénkre vonatkozóan átlagos adat. Az eddig kivizsgált eseteket nem lehet egy kaptafára húzni, van, amikor a munkaadó, máskor a munkás a hibás, ám az elmond­ható, hogy a legtöbb baleset ba­nális okból, többnyire a figyel­metlenség, mulasztás miatt kö­vetkezik be - részletezte Ördög. A régi munkavédelmi törvé­nyekkel ellentétben, újabban nem a személyeket, munkásokat büntetik, hanem a céget, a mun­kaadót vonják felelősségre a fel­ügyelők (az már más kérdés, hogy utólag a munkaadó behajt­hatja a munkáson a büntetést­. Ebben az esztendőben már két halálos munkabaleset is tör­tént. Lapunk mindkét esetről be­számolt. Februárban a rétyi fű­részüzem területén zuhant le kö­zel tíz méterről két munkás, az egyikük a brassói kórházban el­hunyt. Április 30-án pedig Sepsi­­szentgyörgyön, az Építők utcá­ban egy 57 éves sofőr gázolt el egy 47 éves biciklist, aki éppen a Dunapackhoz vezető mellékut­cából tért ki, és nem adott el­sőbbséget a járműnek. Az ütkö­zés során a kerékpáros elhunyt.­­ A biciklis éppen munka­helyéről tartott hazafelé, így munkabalesetnek minősül a tra­gédia - összegzett a területi hi­vatal vezetője.­ A szórványt menteni kell - bármi áron Székelyföld képes A külpolitika, a tudásátadás és a szórvány voltak a Cselekvési al­ternatívák Székelyföldön című tanácskozás második napjának középpontjában. A Domokos Géza Egyesület által szervezett találkozón elhangzott: a szór­ványt bármi áron meg kell men­teni. Erdély András Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója azt mondta: a kö­vetező tíz évben olcsóbb lesz az energia, enyhülnek a feszültségek, és több nyugati cég költöztet gyá­rakat a térségbe. Kolumbán Gábor, a székelyud­varhelyi Modern Üzleti Tudomá­nyok Főiskola tanára szerint elő­térbe kell helyezni a „szociális gaz­daságot”, amelynek nem a min­denáron történő profitszerzés a célja, hanem az, hogy értelmes munkát adjanak az embereknek.­­ Székelyföld képes előállítani saját élelmiszerszükségletét. Ehhez fel kell tárni a hagyományos tudást és természetközeli, ún. low-tech­­nológiával, a saját értékek és érde­kek menti összefogással be kell in­dítani a termelést - vélekedett az egyetemi oktató. Demeter László, a megyei ta­nács szórványügyi programvezető­je kijelentette: nincs az a pénz és energia, amelyet nem érne meg be­fektetni, hogy a szórványt meg­mentsük, mert „nélküle Székely­föld egy sziget lesz, amit lassan, de biztosan elnyel a tenger”.« Fotó: Gáspár Antónia Kamilla Kolumbán Gábor: Értelmet­len, hogy mi banánt zabálunk. Székelyföld meg tudja termelni saját élelmiszerszükségleteit

Next