Székely Hírmondó, 2017. augusztus (22. évfolyam, 144-165. szám)
2017-08-17 / 155. szám
SZÉKELY Hírmondó 2017. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK LOVASTÁBOR A benedekmezői lovastáborban ma 15 órától Bács István fafaragó, a népművészet mestere tart előadást Székelykapuk és kopjafák eredete, szimbóluma, motívum-világ, elmélet és gyakorlat címmel. Pénteken 15 órától Fessük be a lovakat! - kreatív csapatjátékok, 17 órától lovas foglalkozás, ügyességi gyakorlatok íjjai és lovas ügyességi játékok Pászka Lehel vezetésével, 20 órától interaktív táncos est Molnár Enikő pedagógus, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Palotájának tánctanárával és csoportja vezetésével. TÁRLAT Augusztus 18-án, pénteken 18 órakor nyitják meg Szabó Zoltán Judóka (1952-2015) képzőművész, performer kiállítását az Erdélyi Művészeti Központban (Olt utca 2. sz., földszinti és III. emeleti kiállítóterek). EVANGELIZÁCIÓS HÉT A sepsiszentgyörgyi Krisztus király templomban péntekig naponta 10-16 óráig foglalkozásokat tartanak ötödik osztályt végzett gyerekek számára, szombaton Gelencére kirándulnak. Akik az ingyenes tábort támogatni szeretnék, elhelyezhetik adományaikat a templom perselyében vagy leadhatják az irodában. Vasárnap 10.30- tól hálaadó szentmise. HÁLAADÁS Augusztus 19-én a helyi református egyházközség őszi hálaadás napot szervez Szoroson. Az esemény 12 órakor áhítattal kezdődik és éjfélig tart. A programban vetélkedők, zenés-táncos műsor szerepel. Este az Insect és a Fortuna együttesek koncerteznek. Tombolahúzással teszik érdekesebbé a programot! MOZI Csütörtökön 16 órától Gru 3. - magyar szinkronnal, 16:15 Az Emoji-film - román szinkronnal, 18:00 Valérián és az ezer bolygó városa (francia sci-fi akciófilm, 129 perc, 2017) - magyar szinkronnal, 18:15 Szafari (osztrák dokumentumfilm, 91 perc, 2016.) - román felirattal, 20:00 Atomszőke - román felirattal, 20:30 A sötét torony - román felirattal. Csíkszentdomokos színes szókincse Nemiségről másként A Körösi Csoma Sándor Napok alkalmából Kovásznán lezajlott tudományos ülésszakon minden évben jó tollú és gyakorlott előadók vonzzák az érdeklődőket. Idén többek közt dr. Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi tanár tartott példákkal gazdagon illusztrált előadást a csíkszentdomokosi nemi kultúra és nemi erkölcs élő szókészletéről. Bedő Zoltán Dr. Balázs Lajos négy évtizedes kutatómunkája során és nyomán megírta a születés, házasság, halál csíkszentdomokosi szokásvilágának monográfiáit. Ezekben a rítusok lelki hátterét is feltárta, és több mint száz tanulmányban bonckés alá vette mindezek sok-sok részelemét. Más szóval feltérképezte az emberi élet három sorsfordulójának kultúráját egy karakteres székely falu világából a néprajztudomány és a magyarságtudomány számára. Rájött azonban, hogy mindez nem elég a paraszti társadalom fő erővonalainak megismeréséhez, hogy a nemiség kultúrája a paraszti lét megkerülhetetlen kötőanyaga, ezért beleásta magát ebbe a témába is. Ez irányú kutatásai közben viszont arra is rádöbbent, hogy a nemiség falusi nyelvezete is óriási értéket rejt magában, hiszen a maga sajátos módján a nemi kultúra, valamint erkölcs színvonalát is képes jelezni. Ez a nyelvezet szemérmes is, lényegre törő, visszafogottan is kifejező, a maga egyszerűségében is választékos, gazdag, sokszínű. Éppen ezért egy olyan kincsnek tekintendő, melynek felhasználása nélkül a nemiségről írt monográfiája is mesterkélt, íztelen és fanyar lenne. Szerinte tehát nincs igazuk mindazoknak, akik azt állítják, hogy általában, de főleg falun a nemiséget eltitkolják, és nem beszélnek róla. Annak ellenére ugyanis, hogy ez a téma valóban tabu, szóba kerül, csak a szokásostól eltérő nyelvezettel. Az egyik adatközlője például ezzel kapcsolatban megjegyezte, „annyit nem imádkozunk, s egyéb dolgainkról sem beszélünk annyit, mint erről.” Ha pedig valóban úgy volna, hogy nem beszélünk róla, a magyar nyelv szókincse sokkal szegényebb lenne, de ami ennél is fontosabb, az a hatalmas tapasztalati tudás, ami a nemiségről felhalmozódott, nem vált volna közösségi műveltséggé, amivel válaszolni tudtak, tudnak az élet kihívásaira. Mert a parasztság, de mások sem ismerik a nemiség szakorvosi nyelvét, élni viszont muszáj! Interetnikai drámatábor Egymásra figyelni Az Osonó Színházműhely a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával közösen augusztus 7- 1I. között szervezte meg az interetnikai drámatábort, amelyben 14 román és magyar fiatal vett részt Temesvárról, Lugosból, Nagyszebenből, Erzsébetvárosból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából és Kovászna megye több településéről. Erdély András A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban megtartott tábor célja annak a lehetőségnek a megteremtése volt, amelyben a dráma- és csapatjátékok révén a két nemzet fiataljai közelebb kerülhetnek egymáshoz, megismerhetik egymást és felfedezhetik a közös alkotás örömét Az Osonó vezetője, Fazakas Misi rendező és Iustinian Turcu, a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház színésze, az idei UNITER debüt-díj nyertese által vezetett foglalkozások nagy hangsúlyt fektettek a csapatépítésre, valamint az önismereti és személyiségfejlesztő gyakorlatokra. A résztvevők megoszthatták az életükben jelen lévő problémákat, amelyek a legtöbb esetben nem a nemzetiségi hovatartozásból fakadnak, hanem a felnövekvőben lévő generáció - az ország helyzete által előidézett - jövőképtelenségéből. Mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer részt vegyen egy ilyen táborban. Itt tudatossá válik, hogy elfelejtettél az emberek szemébe nézni, és megkérdezni, hogy vajon mi rejtőzhet bennük; hogy tulajdonképpen minden nagyon egyszerű, ha időt adsz annak, hogy kiválaszd és tudatosítsd mindazt, ami igazán fontos; hogy nem számít az, hogy románok vagy magyarok vagyunk, hanem az, hogy a nemzetiségen túl kik is vagyunk mi tulajdonképpen - foglalta össze tapasztalatait a 18 éves temesvári Maria Bujancă. MŰVELŐDÉS Megállapításai igazolására az előadó több kifejezést is felsorolt abból a 375-ből, melyet 15 évnyi kutatás alatt összegyűjtött. Ezekből idézünk néhányat: • Viszony megállapítása: „azok es tűbe húzták a cérnát.” • Ártatlanságát vesztett lány: „akit már megkezdtek, akit feltörtek, akiről leverték a harmatot.” • Nagyvérű nő: „aki azt se tudta a törvényen, hány pohárból ivott”; „akinél lehet érvényesülni, szeret ágról ágra szállni.” • Nagyvérű férfi: „nagy bajtár, feszt keresi, hogy elnyomtassa a feleségit egy másikval is.” • Házasságon kívüli nemi élet: „annak az asszonya másval veri a vizet, szegre jár; a felesége mellett még kilendül.” • A nemi élet hiánya: „ma ma úgy élünk, mint József s Mária.” • Vénlegény: „szúlisztes.” • Vénleány: „akinél a virág hullájába van.” • Kapatós özvegyasszony: „lisztes, szalonnás, gabonás, cukros.” Ember és természet mint alkotópartnerek Rend és múlékonyság A természetművészet performatív jellegű műveiből hozott egy csokornyit mutatóba Péter Alpár, mivel azonban az alkotások múlandók, „csak” dokumentumfotókból nyitt kiállítása tegnap a Teviben. Az iráni kurátor, Farzaneh Najafi nem kapta meg a beutazási vízumot, így a megnyitón a nemzetközi alkotótáborokat megjárt képzőművész, Péter Alpár értekezett „a kortás művészet új környezettudatáról és közelítési lehetőségekről”, mely tetten érhető a kiállító iráni, holland, svájci, francia művészek tevékenységében. Ebben az új felfogásban az alkotók kilépnek a galériák szokványos zárt teréből, akár a folyton változó kozmoszba tágítva a megnyilvánulási terüket, ott is otthon érzik magukat, de törekednek arra is, hogy a kultúrákat közelítsék. Egy ilyen kapcsolódási pont ez a kiállítás is. Péter Alpár ugyanis tavaly Teheránban járván felfedezte, hogy minden sarki kávézó, teázó ugyanakkor könyvesbolt, kortárs művek előadásának színtere, ahová sok fiatal jár irodalomról, képzőművészetről értekezni, így a hasonló karakterű Teviben is otthon érzik magukat is azok a művek, amelyeket először Mazandaran városában (Irán) mutattak be egy tárlaton. Alkotóik közül sokan jártak már Szentgyörgyön vagy éppenséggel a főtéri teázóban egy másik kiállításon. Péter Alpár egy őskori csigakövülettel, amelynek rendjét csodálja